Kabai meteorit

Fájl:KABA.JPG

A kabai meteorit fényképe. A meteoritot a Debreceni Református Kollégiumban őrzik.

Néhány szenes kondrit képe: Allende, Yukon és Murchison. Közülük az Allende hasonlít a kabai meteorithoz.

A kabai meteorit 2,601 kilogramm tömegű kő, amely 1857. április 15-én este 10 óra körül csapódott be Kaba határában. A nagyjából cipó alakú meteorit legnagyobb átmérője 16,4, legkisebb 10 centiméter, magassága 10,8 centiméter. Eredeti tömege 2,877 kilogramm lehetett.

Egyike az első meteoritoknak, amelyekben szerves anyagot mutattak ki. Széntartalma 2 tömegszázalék. Viszonylag nagy méretű kondrumokat tartalmazó, CV3 típusú szenes kondrit, ami a meteoritok közt viszonylag ritka. Tanulmányozása a Naprendszer keletkezésének időszakáról nyújt információkat.

Története a Földön

A meteoritot Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután megfigyelte lehullását is. Az első szakember, aki kézbe vette Török József akadémikus volt, a Debreceni Református Kollégium természetrajz tanára. Ezért a korai híradások „kaba-debreceni lebkő” néven emlegették a meteoritot.

A kollégium a császár minerológiai kabinetjének követelése ellenére nem adta át a követ, egy darabkát azonban elküldtek Wöhler német vegyésznek, aki elkészítette az első vegyelemzést. A kő jelenleg is Debrecenben van, a Kollégium Múzeumában, szilánkjait mintegy húsz helyen őrzik a világban (például Calcutta, London, Bécs, Moszkva, Washington.)

A kabai meteorit ásványtani jellemzése

A CV3 szenes kondritokat McSween (1977), majd Weisberg et al. (1997) három alcsoportra osztották. (1.) Redukált alcsoportra (pl. Vigarano, Efremovka, Leoville), (2.) Oxidált Allende típusú alcsoportra (pl. Allende) (3.) Oxidált Bali típusú alcsoportra (pl. Bali, Kaba, Grosnaja, Mokoia).

Ásványtani összehasonlítás a három alcsoport között

Mátrix gyakoriság és súly: oxidált Bali > oxidált Allende > redukált CV Fém : magnetit arány: redukált > oxidált Allende > oxidált Bali Fayalit-forszterit sor összetétele: red (Fa 32-60) - ox. All (Fa 32-60) - ox. Ba (Fa 10-90) Tiszta fayalit csak az oxidált Bali típusban fordul elő. Filloszilikát is csak az oxidált Bali típusban fordul elő. Fém: Az oxidált Allende típusban Ni-dús, az oxidált Bali típusvab is főleg Ni-dús, a redukáltban Ni-szegény fémet találunk. A kis Ca-tartalmú piroxén a redukáltakban fordul elő, míg az oxidáltakban Ca-Fe tartalmú a piroxén. Az oxidált CV3 (ox)A típusű Allendében található még nefelin, szodalit, wollasztonit, valamint andradit és grosszulár gránátok. A kabai meteorit a CV3 (ox)B típusba tartozik. Az osidált A típus az Allende, az oxidált B típus pedig a Bali szenes kondrit meteoritról kapta a betűjelét. Ezeknek nagyobb a porozitása, mint a redukált CV3 (red) típusúaknak.

Metamorfózis

A fölmelegedéssel együtt járó metamorfózist különböző ásványokon mérték. A földpátokon végzett TL módszerrel kapott adatok a következők: Kaba, Bali, Axtel, Leoville: 3.0-s fokozatú, (ami azt jelenti, hogy a legkevésbé melegedett fel a szülő égitesten, az Allende, Mokoia és Efremovka: 3.2, míg a Vigarano és a Grosnaja 3.3-as fokozatú.

Fájl:KABAKONVIZ.JPG

A kabai meteoritban is ilyen átalakulást szenvedtek azok a kondrumok, amelyeket vizes átalakulás ért. Itt egy porfiros kondrum olivinkristályait látjuk, amint a vizes átalakulás mállási peremet képez.

A Raman mérések, olivinek zónássága, a preszoláris szemcsék sűrűsége és más jellemzők alapján más adatsort kaptak a metemorfózis fokára (tehát a 3-as és a 4-es van Schmus - Wood fokozat közötti altípusra). Az így kapott metamorf altípusok a következők: Kaba: 3.1, Leoville, Vigarano, Efremovka: 3.2 és 3.4 közötti, Grosnaja és Mokioa: 3.6 és a többiek, tehát a Bali, Allende és Axtel nagyobbak mint 3.6. Ilyen összehasonlításban látszik tehát, hogy a Kaba a legkisebb fokozatú termikus metamorfózison átesett CV3 szenes kondrit.

Vizes átalakulás

Ugyanakkor az oxidált Bali típusban ment végbe magasabb fokon a vizes átalakulás és filloszilikát, magnetit, és szulfid van jelen a szövetben ennek tanúbizonyságaként.

Különleges ásványok, zárványok

A Kaba CAI tartalma, SiC tartalma, nano-gyémánt tartalma, nemesgázai is vizsgálatra érdemesek. Mivel a Kaba széntartalma magas (ca. 2.0 súly %), ezért a különféle szén-módosulatok vizsgálata is ígéretes. Ilyenek a gyengén grafitizálódott szén és a fullerének. Ezek közül a nano-gyémántok vizsgálatát CL módszerrel végezték el.

A CAI-k (Calcium Aluminium Inclusions) a legkorábbi Naprendszerbeli ásványkiválások, koruk 4,567 Ga (Allende mérés). Az őket körülfogó perem (Wark-Lovering rim) arról tanúskodik, hogy milyen porrétegek milyen hőhatásokkal csapódtak és égtek rá a CAI-kra. A Kaba CAI-ja (fehér zárványa) azért is újra vizsgálatra érdemes, mert Dr. Sztrókay Kálmán volt az első, aki a kabai meteoritban a CAI-k ásványos összetételét kimérte és spinellnek találta. Azóta számos ásványkomponens réteges egymásra épülését mutatták ki a CAI-kon.

Shock hatások

A Kaba ütközési nyomás által történt átalakultságára az S1 (shock stage) értéket mérték. A gyenge rétegzettség tanúsítja ezt. A laminált szövetszerkezetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mérték, az 1995 december 13-i levágás nyomán kapott kabai meteorit mintán.

Lásd még

• Kondritok
• Szenes kondritok
• Akondritok
• Magyarországi meteoritok
• Meteoritok osztályozása

Irodalom

• McSween H. Y. (1977): Petrographic variations among carbonaceous chondrites of the Vigarano type. Geochimica et Cosmochimica Acta, 41, 1777–1790;
• McSween H. Y., Richardson S. M. (1977): The composition of varbonaceous chondrite matrix. Geochimica et Cosmochimica Acta, 41, 1145–1161;
• Weisberg, M. K.; Prinz, M.; Clayton, R. N.; Mayeda, T. K. (1997): CV3 Chondrites: Three Subgroups, Not Two. Meteoritics & Planetary Science, 32, page A138-A139
• Bérczi Sz. (2007): A Naprendszer égitestjeinek fejlődése. A kisbolygók. Fizikai Szemle. 57/3.sz. 88-94.
• Bérczi Sz., S. Józsa, Zs. I. Kovács, B. Lukács, Gy. Szakmány (2004): Studies of the Thermal Evolution of a Chondritic Asteroidal Body: Synthesis from the Antarctic Meteorite Thin Section Set of the National Institute of Polar Research, Tokyo. Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged, XLV/2. 55-60.
• Bérczi Sz., Holba Á., Lukács B. (1999): Splitting of the two Wiik lines in the Urey-Craig field: C-s are related to H-s like as LL-s are related to L-s. (Statistical Analyses of the NIPR dataset: VII). 24th NIPR Symposium Antarctic Meteorites, Tokyo, p. 9-11.
• Bérczi Sz. (2001): Kis Atlasz a Naprendszerről (1): Planetáris és anyagtérképek holdkőzetekről, meteoritekről. UNICONSTANT. Püspökladány (ISBN 963-00-6314-XÖ, 963 00 6315 8)
• Bérczi Szaniszló, Gucsik Arnold, Hargitai Henrik, Józsa Sándor, Kereszturi Ákos, Nagy Szabolcs, Szakmány György (szerk. Bérczi Szaniszló) (2008): Kis atlasz a Naprendszerről (11): Kőzetszövetek a Naprendszerben. ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, Budapest (ISBN 978-963-284-034-5)
• Lukács B., Bérczi Sz. (1996): Competition of C and H2O for Fe in E, H, and C chondrites. 21th Symp. Antarctic Meteorites, Tokyo, NIPR, p. 90-92.
• Lukács B., Holba Á., Bérczi Sz. (1999): Gradistic vs. Cladistic Views in the Classification of Chondrites: The (L,H) Dichotomy and the Missing L/LL Precursors. (NIPR Statistics VI.) In Lunar and Planetary Science XXX, Abstract #1337, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).
• Lux, G., Keil, K., Taylor, G.J. (1980): Metamorphism of the H-group chondrites: implications from compositional and textural trends in chondrules. Geochimica et Cosmochimica. Acta, 44, 841-855.
• Nagy M. (2008): A kabai meteorit. (The Meteorite of Kaba). 80 old. Debreceni Református Kollégium, Debrecen (ISBN 978-963-9322-16-5)
• Török J. (1882): A Magyar Birodalom meteoritjei (I. rész). Természettudományi Közlöny, 14, 435–442,
• Sztrókay K., Tolnay V., Földváriné Vogl M. (1961): Mineralogical and chemical properties of the carbonaceous meteorite from Kaba. Acta Geol. Hung. 7, 17.
• Koch S., Sztrókay K. I: (1967): A szilikátmeteoritok ásványos és vegyi alkatának fejlődéses változásai. Földtani Közlöny 1967.

Külső hivatkozások

Fájl:KABADEBR2.JPG

A kabai meteorit rajza. Készítette Bérczi Szaniszló a Debreceni Református Kollégiumban.

• Összeállítás a Kárpát-medencében hullott meteoritekről.
• Cikkek a kabai meteoritról
• Cikk a kondritos meteoritokról.
• Kaba honlapján.
• A CV3 típusú szenes kondritok szövetének összehasonlítása.
• Vizes és nemvizes átalakulások a Kaba és a Mokoia CV3 szenes kondritok kondrumain.
• A magyarországi meteoritok listája.
• http://www.lpi.usra.edu/meetings/LPSC98/pdf/1120.pdf
• http://www.lpi.usra.edu/meetings/LPSC99/pdf/1011.pdf
• http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2000/pdf/1198.pdf
• http://www.lpi.usra.edu/meetings/metsoc2000/pdf/5016.pdf
• http://www.lpi.usra.edu/meetings/metsoc2001/pdf/5291.pdf
• http://www.lpi.usra.edu/meetings/metsoc2002/pdf/5028.pdf
• http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2003/pdf/1702.pdf
• http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2007/pdf/2059.pdf
• http://cdsads.u-strasbg.fr/full/1997M%26PSA..32R.138W
• A kabai meteoritről a Természettudományi Múzeum adatbáziásban.