„Alsósztregova” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Képek: apró
a Külső hivatkozások → További információk AWB
52. sor: 52. sor:
* [[Komlós Aladár]] irodalomtörténész.
* [[Komlós Aladár]] irodalomtörténész.


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=396 Községinfó]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=6&obec=396 Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-396417&pos_y=-1284130&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Doln%E1%20Strehov%E1%2C%20Ve%BEk%FD%20Krt%ED%9A Alsósztregova Szlovákia térképén]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-396417&pos_y=-1284130&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Doln%E1%20Strehov%E1%2C%20Ve%BEk%FD%20Krt%ED%9A Alsósztregova Szlovákia térképén]

A lap 2014. május 11., 01:49-kori változata

Alsósztregova
Alsósztregova címere
Alsósztregova címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
PolgármesterDušan Mališ
Irányítószám991 02
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség1013 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Terület21,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 29′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 01″, k. h. 19° 29′ 18″
Alsósztregova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósztregova témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsósztregova (szlovákul Dolná Strehová) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában. 2011-ben 1045 lakosából 943 szlovák volt.

Fekvése

Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre a Tiszovnyik-patak partján fekszik.

Története

A falu a 12-13. században keletkezett, 1251-ben "Strigoa" említik először írott forrásban. 1281-ben "Strogea, Stegow, Stego", 1381-ben "Stregoua", 1487-ben "Ztrehova", 1493-ban "Alsozthergowa" néven szerepel a különböző írott forrásokban. Birtokosai a Sztregovai, később a Széchenyi, majd 1430-tól a Madách család. A 13. században a településen vár állt. 1552-ben Ali budai pasa északi hadjárata során megtámadta és elpusztította a török. 1593-ban szabadult fel a török iga alól. A 17. században latin nyelvű iskolát alapítottak itt, ahova 1691-ben Bél Mátyás is ellátogatott. 1828-ban 57 házában 424 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó Sztregova. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Madách, és Révay Uraságok, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik F. Sztregovához 1, Gácshoz, és Losontzhoz 2 mértföldnyire. Nevezetesíti e’ vidéken legszebb, ’s legnagyobb Templomjok, a’ mellynek Kriptájába jeles, és nevezetes úri Férjfiaknak tetemeik helyheztettek; nem 443külömben Madách, és Révay Uraságoknak két szép kastéllyaik. Határja középszerű, fája bőven van, legelője, réttye hasznos, szőleji mostan kezdődnek, piatzok Losontzon." [2]

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdő 960 h., rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdő 960 h., elárkosodott föld mint legelő 271 h., többi urbéri. Az erdő közös legelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erősség, melly a Madách nemzetség ősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kőtáblára vésett e következő betükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus időkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja" [3]

1910-ben 532, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. A 20. században Bikkest csatolták hozzá.

2001-ben 1048 lakosából 1013 szlovák volt.[4]

Nevezetességei

Képek

Híres emberek

Itt született

További információk

Források