Szőnyi István (festő, 1894–1960)

Szőnyi István
Szőnyi István portréja (Pálffy Katalin alkotása)
Született	Schmidt István 1894. január 17. Újpest
Elhunyt	1960. augusztus 30. (66 évesen) Zebegény
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Szőnyi Zsuzsa
Foglalkozása	festőművész, grafikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Egyetem
Kitüntetései	Kossuth-díj (1949) Világ Igaza díj (1984. október 2.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőnyi István (szül. Schmidt István, Újpest, 1894. január 17. – Zebegény, 1960. augusztus 30.) festőművész és grafikus.

Művészeti pályája

Az akkor még önálló városban, Újpesten született német származású római katolikus családba, legfiatalabb gyermekként. Családja 1898-ban magyarosította vezetéknevét Szőnyire. Apja, Richárd vasúti tisztviselőként dolgozott, míg anyja háztartásbeli volt. Két bátyja még gyermekkorukban meghalt, vele együtt csak négy nővére élte meg a felnőttkort.

Budapesten és Nagybányán tanult. Mesterei voltak: Ferenczy Károly és Réti István. Fiatalon megnősült, ám felesége hamar meghalt, 1916-ban született lányukat Anna nevű nővére nevelte fel. Már 1914-ben behívták katonának az első világháborúba, amit főhadnagyi rangban végigszolgált. Mivel szimpatizált a Magyarországi Tanácsköztársasággal, annak bukása után eltanácsolták a főiskoláról. 1920-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban. Korai képeinek plasztikus stílusa nagy hatással volt fiatal kortársaira, Aba-Novák Vilmosra, Patkó Károlyra, Korb Erzsébetre. Pályájának kezdetétől nagy tehetsége volt a rézkarcok készítéséhez, egyik leghíresebb a Behavazott falu c. 1927-ből. Főleg rézkarcai, de festményei is gyakran szerepeltek a Tamás Galéria kiállításain.

1923-ban Zebegénybe költözött, ezzel új korszak kezdődött festészetében. Képei egyre líraibb, harmonikusabb, idillibb hangúvá váltak. Fő témája a zebegényi táj és a paraszti élet mindennapi eseményei. 1924-ben újranősült, egy lányuk és egy fiuk született, Zsuzsa és Péter. Az 1930-as évek közepétől fő műveinek sorozatát többnyire temperával, világos, finom színekkel festette, az egyik legszebb a Dunakanyar táját megelevenítő Szürke Duna című képe 1935-ből. Művészete a posztnagybányai stílust stílust képviselte. 1941-ben munkássága elismeréséül átvehette a Corvin-koszorút.

Emlékháza Zebegényben

A második világháború alatt bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, számos zsidót és más üldözöttet látott el hamis papírokkal, átmeneti szállással (amiben mindhárom gyermeke és második felesége is segítették), amiért később egész családjával együtt posztumusz Jad Vasem kitüntetést kapott 1986-ban Izrael államtól.

Fia, Péter 1945-ben betegségben elhunyt, Budapest ostromakor pedig budapesti műtermét és lakását is bombatalálat érte. A háború után kinevezték a Magyar Művészeti Tanács elnökévé, egyúttal pedig az 1945-ös választásokat követően egyike lett azon tíz (majd tizenkét) személyiségnek, akiket az alakuló Nemzetgyűlés meghívott képviselőnek a parlamentbe. A felkérést elfogadta. A mandátuma lejárta (1947) után, mivel a választásokon nem indult (sem előtte, sem utána) és a meghívást lehetővé tévő törvényt is eltörölték, rövid politikai karrierje be is fejeződött. 1949-ben kitüntették a Kossuth-díjjal is.

Posztimpresszionista dunakanyarbeli tájképeivel közelebb hozta és megszerettette hazánknak e különös értékekkel bővelkedő régióját. Triznya Mátyás, Szász Endre mestere volt.

Emlékezete

Mellszobra a budapesti Markó utcában

Halála után zebegényi műtermében emlékházat nyitottak tiszteletére. 1977-ben állították fel a budapesti Markó utcában Varga Imre Szőnyi-mellszobrát.

Kitüntetései

• Corvin-koszorú (1941)
• Magyar Szabadság érdemrend bronz fokozat (1947)
• Kossuth-díj (1949)
• Érdemes művész (1952)
• Munka érdemrend (1954)
• Kiváló művész (1956)
• Jad Vasem (gyermekeivel és második feleségével együtt, posztumusz, 1986)

Művei

• Szőnyi István 312 műve képekkel

Zebegényi korszaka főbb művei

• Kettős arckép (1917)
• Fürdés után (1921)
• Bethsabé (1923)
• Zebegényi dombok (1923)
• Délutáni napsütés a Dunakanyarban (1923 körül)
• Danaidák (1924)
• Zebegény (1926 körül)
• Dunakanyar Zebegénynél (1927)
• Zebegényi völgy (1927)
• Ősz Zebegényben (1927-28)
• Behavazott falu (Téli táj, Zebegény télen) (1927-28)
• Zebegényi est (1928)
• Zebegényi temetés (1928)
• Átkelés a Dunán (1928)
• Szürke a Duna (1935)
• Zebegényi részlet (1935-36)
• Késő délután a zebegényi utcán (1938)
• Esernyők (1939)
• Kerti pad (1943)
• Zebegény – a festő kertje

Társasági tagság

• Szinyei Merse Pál Társaság
• KÚT (Képzőművészek Új Társasága)
• Gresham-kör

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar szabadkőművesek listája

Források

• Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 483–485. o.
• Életrajza az 1945-1947-es Országgyűlés almanachjában, Budapest, 1999

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Szőnyi István (festő, 1894–1960) témájú médiaállományokat.

• Szőnyi István a Koller Galériában
• a zebegényi múzeum, emlékház
• Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága
• Szőnyi István Baráti Kör Egyesület