„Japán számok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{japánátír|1=}} A '''japán számjegyek''' rendszere nem más, mint a számjegyek nevei japán nyelven. A japá…” Címke: HTML-sortörés |
|||
247. sor: | 247. sor: | ||
|10<sup>44</sup> |
|10<sup>44</sup> |
||
|10<sup>48</sup> |
|10<sup>48</sup> |
||
|10<sup>52</sup> |
|10<sup>52</sup> vagy 10<sup>56</sup> |
||
|10<sup>56</sup> |
|10<sup>56</sup> vagy 10<sup>64</sup> |
||
|10<sup>60</sup> |
|10<sup>60</sup> vagy 10<sup>72</sup> |
||
|10<sup>64</sup> |
|10<sup>64</sup> vagy 10<sup>80</sup> |
||
|10<sup>68</sup> |
|10<sup>68</sup> vagy 10<sup>88</sup> |
||
|- align="center" |
|- align="center" |
||
!align="left"|Kandzsi |
!align="left"|Kandzsi |
||
301. sor: | 301. sor: | ||
A hindu-arab számok, hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva, az angol-beszéd szabályait követve. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben, 10000-nél kisebb számok esetében. (pl.: 2,500万 = 25,000,000) |
A hindu-arab számok, hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva, az angol-beszéd szabályait követve. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben, 10000-nél kisebb számok esetében. (pl.: 2,500万 = 25,000,000) |
||
A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 ( ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzut használják.) Olvasáskor, a nulla ''''tobi'''' (飛び) vagy '''''tonde''''' (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: ''jon-szen tobi ni'' vagy ''jon-szen tonde'' is használható a ''jon-szen ni'' helyett. |
A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 ( ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzut használják.) Olvasáskor, a nulla ''''tobi'''' (飛び) vagy '''''tonde''''' (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: ''jon-szen tobi ni'' vagy ''jon-szen tonde'' is használható a ''jon-szen ni'' helyett. |
||
=== Tizedes törtek === |
=== Tizedes törtek === |
A lap 2014. április 19., 14:24-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket. |
A japán számjegyek rendszere nem más, mint a számjegyek nevei japán nyelven. A japán számok írásilag teljes egészében a kínai számokon alapszanak, a nagy számok csoportosítása szintén a kínai tradicionális 10,000-es csoportosítást követi. A japán nyelvben két fajta kiejtése van a számoknak: az egyik a kínai karakterek Sino-Japanese (on'jomi ) olvasata, a másik a Jamato-Kotoba ( kun’jomi ) olvasat.
A japán számolás alapjai
Két módja van a számok írásának Japánban: hindu-arab számok (1, 2, 3) és kínai számok (一, 二, 三) használata. A hindu-arab számokat gyakrabban használják vízszintes írás esetén, míg a kínai számok használatát függőleges írás esetén részesítik előnyben.
A legtöbb számnak két olvasata van. Az egyik a kínaiból származtatott olvasat, melyet tőszámok esetén használnak, a másik a hagyományos japán olvasat sorszámnevek esetére, habár vannak kivételek (lsd. alul), amikor a japán olvasatot részesítik mindkét esetben előnyben.
Számok | Karakterek | Előnyben részesített olvasat | On'olvasat | Kun'olvasat |
---|---|---|---|---|
0 | 零 / 〇* | zéro | rei / れい | zéro / ゼロ |
1 | 一 | icsi | icsi / いち | hito(cu) / ひと・つ |
2 | 二 | ni | ni, dzsi / に, じ | futa(cu) / ふた・つ |
3 | 三 | szan | szan / さん | mi(ccu) / み・っつ |
4 | 四 | jon | si / し | jon, jo(ccu) / よん、よ・っつ |
5 | 五 | go | go / ご | icu(cu) / いつ・つ |
6 | 六 | roku | roku / ろく | mu(ccu) / む・っつ |
7 | 七 | nana | sicsi / しち | nana(cu) / なな・つ |
8 | 八 | hachi | hachi / はち | ya(ttsu) / や・っつ |
9 | 九 | kjú | kjú, ku / きゅう, く | kokono(cu) / ここの・つ |
10 | 十 | dzsú | dzsú / じゅう | tó / とお |
20 | 二十 | ni-dzsú | ni-dzsú / にじゅう | hata(csi) / はた・ち |
30 | 三十 | szan-dzsú | szan-dzsú / さんじゅう | miszo / みそ |
100 | 百 | hjaku | hjaku / ひゃく | (momo / もも) |
1000 | 千 | szen | szen / せん | (csi / ち) |
10,000 | 万 | man | man / まん | (jorodzu / よろず) |
100,000,000 | 億 | oku | oku / おく | - |
1,000,000,000,000 | 兆 | csó | csó / ちょう | - |
10,000,000,000,000,000 | 京 | kei | kei / けい | - |
* Egy speciális olvasat, maru, ami „kör”t jelent. Ezt az olvasatot csak alkalmanként használják, amikor több arab szám követi egymást, de nem egy számnak olvassuk őket. Egy eléggé közkedvelt példa a híres 109-es bolt Sibuja, Tokióban, amit ichi-maru-kjú-ként ejtünk ki ( tíz-kilenc, vagyis tó-kjú-ként is olvasható), ami a Tokju áruház – mely az épületet is birtokolja - nevén alapuló szójáték. A maru szó használata a 0-ra hasonló, mint amikor az angol nyelvben a 0-t oh-ként ejtik. Akárhogy is a 0, mint szám, zero vagy rei olvasatként jelenik meg.
Amikor csak annyi szerepel, hogy 万, akkor a szám – (icsi)-vel indul, ha semmilyen más arab szám nem előzi meg. Tehát a 100 csak 百 hjaku, az 1000 csak 千 szen, de a 10000 már 一万 icsiman, nem pedig csak man. Valamint ha a 千 szen-t közvetlenül megelőzi a tízezres szám kandzsija, akkor a 千 (szen) előtt megjelenik az一 (icsi), és一千 issen lesz belőle. Tehát a 10.000.000-t 一千万 issenman-nek mondjuk. De ha a千 szen-t nem követi közvetlenül a tízezres kandzsi, vagy ha a szám 2000-nél kisebb, akkor a千 szen előtt az 一 (icsi) használata opcionális. Tehát a 15.000.000 olvasata千五百万 szengohjakuman vagy一千五百万 isszengohjakuman, valamint az 1,500 千五百 szengohjaku vagy 一千五百 isszengohjaku-ként is helyes.
A 4 és a 9 közismerten balszerencsés szám Japánban: a 4 (si) kiejtésileg nagyon hasonlít a halál (死?) szó japán megfelelőjére; a 9-es szám ku kiejtése pedig homonímiája a szenvedés (苦?)szónak. Lásd tetrafóbia. A 13-as szám is balszerencsés, bár ez inkább csak a Nyugattól átvett hiedelmek egyike(triszkaidekafóbia).
A modern japán nyelvben a tőszámok kiolvasásánál az on'olvasatot használják, kivéve a 4-nél és a 7-nél, ahol tiszteletből a jon és a „nana” kiejtést részesítik előnyben. Alternatív olvasatukat inkább a hónapok neveinél, a hónapok napjainál, valamint egy-két kifejezésnél alkalmazzák. Például a 4,79 tizedes szám mindig jon-ten nana kjú –ként olvasandó, míg az április, július és szeptember hónapokat tiszteletből si-gacu (4. hónap), sicsi-gacu (7. hónap), és ku-gacu (9. hónap)-nak nevezik.
A többi szám az alábbi elemek kombinációjából keletkezik:
- a tízes számok 20-tól 90-ig: (szám) – dzsú
- százas számok 200-tól 900-ig: (szám)- hjaku
- ezres számok 2000-től 9000-ig: (szám) – szen
- továbbá a tízes számok 30-tól 90-ig kun'olvasat esetén (szám)-szo-ra módosulhatnak, ahol a „szám” –nak is a kun olvasatát használjuk: miszo (30), joszo (40), iszo (50), muszo (60), nanaszo (70), jaso (80), kokonoszo(90)
További variációk lehetségesek, például az 50-nél a az i – prefixum a dzsi- suffixummal. Akárhogy is, ezek az olvasatok a mai modern Japánban már nem annyira használatosak.
A hosszabb számoknál való fonetikai változások, mind kiejtési, mind mássalhangzó duplázás szempontjából tipikusak Japánban: pl.: roku (hat) és hjaku (száz) együtt roppjáku (hatszáz).
× | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 100 | 1000 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
100 | hjaku | nihjaku | szanbjaku | jonhjaku | gohjaku | roppjaku | nanáhjaku | happjaku | kjúhjaku | - | - | - |
1,000 | szen | niszen | szanzen | jonszen | goszen | rokuszen | nanaszen | hasszen | kjúszen | - | - | - |
1,000,000,000,000 | itcsó | nicsó | szancsó | joncsó | gocsó | rokucsó | nanacsó | hatcsó | kjúcsó | jutcsó* | hjakucsó | issenchō |
10,000,000,000,000,000 | ikkei | nikei | szankei | jonkei | gokei | rokkei | nanakei | hakkei | kjúkei | dzsukkei* | hjakkei** | isszenkei |
* Ez a tízes többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -dzsú -ról -dzsutcsó vagy -dzsukkei -re.
** Ez a százas többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -ku -ról -kkei -re.
A nagy számoknál az elemeket összevonják, hogy hosszú számokból a kisebbeket alkossanak, és a nulla is csak „rejtetten” van jelen.
szám | kandzsi | olvasat |
---|---|---|
11 | 十一 | dzsú icsi |
17 | 十七 | dzsú nana, jú sicsi |
151 | 百五十一 | hjaku go-dzsú icsi |
302 | 三百二 | szan-bjaku ni |
469 | 四百六十九 | jon-hjaku roku-dzsú kjú |
2025 | 二千二十五 | ni-szen ni-dzsú go |
A "10-es" ereje
Nagy számok
A kínai hagyományokat követve a számok tízezresével vannak csoportosítva, ritkábban a Nyugatra jellemző ezresével.
Sor | 104 | 108 | 1012 | 1016 | 1020 | 1024 | 1028 | 1032 | 1036 | 1040 | 1044 | 1048 | 1052 vagy 1056 | 1056 vagy 1064 | 1060 vagy 1072 | 1064 vagy 1080 | 1068 vagy 1088 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kandzsi | 万 | 億 | 兆 | 京 | 垓 | 𥝱, 秭 | 穣 | 溝 | 澗 | 正 | 載 | 極 | 恒河沙 | 阿僧祇 | 那由他/那由多 | 不可思議 | 無量大数 |
Olvasat | man | oku | csó | kei | gai | dzso, si | dzsó | kó | kan | szei | zai | goku | gógasa | asógi | najuta | fukasigi | murjótaisú |
A Dzsinkókinak, Japán legrégebbi matematikai szövegének, is több variációja van. Az első kiadás 1627-ben jelent meg. Sok hibát tartalmazott, melyeknek legtöbbje az 1631-es kiadásban ki lett javítva. 1634-ben újra kiadták, további szabályokat megváltoztatva. A fent említett változtatások az utóbbi két kiadásban megjelent ellentmondásoknak köszönhető.
Például: ( a számjegyek négyesével való csoportosítása )
- 1 0000 一万 (icsi-man)
- 983 6703 九百八十三万 六千七百三 (kjú-hjaku hacsi-dzsú szan man, roku-szen nana-hjaku szan)
- 20 3652 1801 二十億 三千六百五十二万 千八百一 (ni-dzsú oku, szan-zen rop-pjaku go-dzsú ni-mán, szen hap-pyaku icsii')
A hindu-arab számok, hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva, az angol-beszéd szabályait követve. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben, 10000-nél kisebb számok esetében. (pl.: 2,500万 = 25,000,000)
A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 ( ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzut használják.) Olvasáskor, a nulla 'tobi' (飛び) vagy tonde (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: jon-szen tobi ni vagy jon-szen tonde is használható a jon-szen ni helyett.
Tizedes törtek
A japán nyelvben a tizedes számok rendszerének két fajtája van. Ezeket általában már nem használják, csak néhány esetben jelennek meg, mint például a baseball játékosok lövő és erőátlagánál, a csapatok százalékos nyerési esélyénél, és néhány köznyelvi kifejezésnél (pl.: „五分五分の勝負 "50-50% esély", valamint amikor kedvezményekről és arányokról beszélünk.
Az egyik rendszer szemléltetve:
Számok | 10−1 | 10−2 | 10−3 | 10−4 | 10−5 | 10−6 | 10−7 | 10−8 | 10−9 | 10−10 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Karakter | 分 | 厘 | 毛 | 糸 | 忽 | 微 | 繊 | 沙 | 塵 | 埃 |
Olvasat | bu | rin | mó | si | kocu | bi | szen | sa | dzsin | ai |
Ezt a rendszert általában a hagyományos Japán mértékegységrendszerrel együtt alkalmazzák. Sok név az „ahogy van” kifejezésnek felel meg, ezzel reprezentálva a saku tizedeseit.
A másik rendszer, amit kedvezmények és arányok esetében használunk egy úgynevezett „leváltás” módszerrel együtt jelenik meg, ahol a bu egyszáz lesz és így tovább, valamint a tizedes mértékegysége a wari lesz.
Számok | 10−1 | 10−2 | 10−3 | 10−4 | 10−5 |
---|---|---|---|---|---|
Karakter | 割 | 分 | 厘 | 毛 | 糸 |
Olvasat | wari | bu | rin | mó | si |
Ez gyakran jelenik meg árakkal, például:
- 一割五分引き (icsi-wari go-bu biki): 15% kedevezmény
- 打率三割八分九厘 (daricu szan-wari hacsi-bu kjú-rin): lövő átlag:389
A wari kivételével ezek ritkán jelennek meg a mindennapi használatban. A tizedes számik tipikusan vagy kandzsival vannak írva (függőlegesen) vagy hindu-arab számokkal (vízszintesen), a tizedes számok funkciójától függően. Az egymást követő számok olvasása a Nyugati egyezményt követi. Írásban megjelenhet kombinálva a japán számok tradicionális rendszere (42.195 km: 四十二・一九五 キロメートル), amiben a „tízesek ereje” részesül előnyben, valamint a mértani értékrendszer, ami a nullát is használja. (50.04 %: 五〇・〇四 パーセント ) Mindkét esetben az olvasás a hagyományos japán rendszert követi. (jon-dzsú ni-ten icsi-kjú go kiromētoru = 42.195 km; go dzsu-tten rei-jon pāsento= 50.04 %)
Formális számok
Akárcsak a kínaiban, a japán nyelvben is létezik a kandzsiknak egy olyan elkülönített része számok használatára, a dáidzsik (大字), melyeket jogi és pénzügyi dokumentumoknál használnak, megakadályozva, hogy bármely gátlástalan személy hozzájuk férjen és megváltoztassa őket. (például egyből kettőt csináljon, vagy kettőből hármat). A japán formális számok megegyeznek a kínai formális számokkal, egy-két változtatástól eltekintve. Ma már a formális számok közül csak az egy, a kettő, a három és a tíz van használva jogi dokumentumoknál (mivel a számok 4-től 9ig, valamint a 100, 1000 és 10000 ugyanaz, lásd az alsó táblázatban). Ezek azok számok, melyeknek a formáját meg lehet változtatni, hogy magasabb értékeket kapjunk ( az 1-ről és 2-ről már volt szó, a 3-at meg lehet változtatni, hogy 5 legyen, a 10-et, hogy 1000). Néhány esetben az 1-es szám félreérthetetlenül így van írva: 壱百壱拾 (110) ellentétben a 百十 jelöléssel.
Formális számok:
Szám | Azonos | Formális | |
---|---|---|---|
Használatban | Különbség | ||
1 | 一 | 壱 | 壹 |
2 | 二 | 弐 | 貳 |
3 | 三 | 参 | 參 |
4 | 四 | 四 | 肆 |
5 | 五 | 五 | 伍 |
6 | 六 | 六 | 陸 |
7 | 七 | 七 | 柒, 漆 |
8 | 八 | 八 | 捌 |
9 | 九 | 九 | 玖 |
10 | 十 | 拾 | 拾 |
100 | 百 | 百 | 佰 |
1000 | 千 | 千 | 阡, 仟 |
10000 | 万 | 万, 萬 | 萬 |
A mai japán 1000, 2000, 5000, és 10000-jen-es bankjegyeken tiszteletből, a formális számok szerepelnek. (千, 弐千, 五千, és 壱万 )
Számok a régi japán nyelvben
A régi japán nyelv osztozik szókincsileg a későbbi időszakokkal, de van pár olyan egyedi számnév, melyet ma már nem használnak.
További információ, lásd Régi japán nyelv. További információ az indexelt megjegyzésekhez: Dzsódái Tokuso Kanazukai
Szám | Olvasat | Példák | Jegyzet |
---|---|---|---|
1 | hi1to2 | hi1to2ka (1 day), hi1to2to2sze (1 év) | |
2 | huta | hutajo1 (2 éjszaka) | |
3 | mi1 | mi1szo1 (30) | |
4 | yo2 | yo2so1 (40), yo2tari (4 ember) | |
5 | itu | ituto2sze (5 years) | |
6 | mu | mutuma (6 karom) | |
7 | nana]] | nanasze (sok zuhatag) | Gyakran jelenti a „sok” szót. |
8 | ja | jakumo1 (sok felhő) | Gyakran jelent „sokat”. |
9 | ko2ko2no2 | ko2ko2no2hasira (9 nemes/isten) | |
10 | to2/ to2wo | to2woka (10 nap) | |
10 | so1 | mi1szo1 (30), jo2szo1 (40), muszo1 (60), jaszo (80) | Csak összetett szavaknál. |
20 | hata | hatati (20), hatatari (20 ember), hatato2sze (20 év) | |
50 | i | ika (50 dnap) | |
100 | ho | iho (500), ihoto2sze (500 év), ihojo2 (500 éjszaka), jaho (800), mi1ho (300), muho (600), ko2ko2no2ho (900) | Többszörös százasokra és vegyes számoknál használatos. Gyakran jelent „sokat”. |
100 | mo1mo1 | mo1mo1ka (több nap) | A nem többszörös százasokra és magára a "100" –as számra használják. Gyakran megjelenik a „sok” jelentéseként. |
1000 | ti | tito2sze (1000 év, sok év) | Gyakran használják a „sok” jelentéseként. |
Kézzel való számolás
A japán nyelv két rendszert különböztet meg arra az esetre, amikor magunknak számolunk, és amikor másoknak. Mindkét eljárás tízig terjed ki. A számolás kezdetekor a tenyér nyitva van, majd ahogy haladunk előre úgy hajlítjuk be az ujjainkat – először a hüvelykujjat - , míg az „ötöt” a zárt öklünk jelzi. Hogy eljussunk a tízig, ugyanezt a procedúrát folytatjuk, csak fordítva. Vagyis a hatnál felemeljük a kisujjunkat (akárcsak a négynél) és így haladva a tízet a nyitott tenyerünk fogja jelenteni. Mivel ez a fajta számolás eléggé kétértelmű, ezért ezt nem használjuk akkor, amikor másoknak számolunk. Amikor másoknak mutatjuk a számokat, akkor a tenyerünk zárva van, az egynél felemeljük a mutató ujjunkat, kettőnél a középső ujjunkat, háromnál a gyűrűst, négynél a kisujjat, végül ötnél a hüvelykujjat. Az ötnél nagyobb számokat úgy mutatjuk, hogy az egyik tenyerünk nyitva van (az öt jele), és a többi ujjunkat a tenyér elé helyezzük. Például a hat: nyitott tenyér + mutató ujj a tenyér előtt. Tíznél mindkét tenyerünk nyitva van.
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese numerals című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső linkek
- (japánul) 大数の名前について
- Ancient Japanese number system
- English exercises for learning Japanese numerals
- Audio to learn the pronunciation for Japanese numbers
- Convert kanji numerals to arabic numerals (sci.lang.Japan FAQ page)
- Convert arabic numerals to kanji numerals (sci.lang.Japan FAQ page)