„Japán számok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{japánátír|1=}} A '''japán számjegyek''' rendszere nem más, mint a számjegyek nevei japán nyelven. A japá…”
Címke: HTML-sortörés
 
247. sor: 247. sor:
|10<sup>44</sup>
|10<sup>44</sup>
|10<sup>48</sup>
|10<sup>48</sup>
|10<sup>52</sup> or 10<sup>56</sup>
|10<sup>52</sup> vagy 10<sup>56</sup>
|10<sup>56</sup> or 10<sup>64</sup>
|10<sup>56</sup> vagy 10<sup>64</sup>
|10<sup>60</sup> or 10<sup>72</sup>
|10<sup>60</sup> vagy 10<sup>72</sup>
|10<sup>64</sup> or 10<sup>80</sup>
|10<sup>64</sup> vagy 10<sup>80</sup>
|10<sup>68</sup> or 10<sup>88</sup>
|10<sup>68</sup> vagy 10<sup>88</sup>
|- align="center"
|- align="center"
!align="left"|Kandzsi
!align="left"|Kandzsi
301. sor: 301. sor:
A hindu-arab számok, hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva, az angol-beszéd szabályait követve. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben, 10000-nél kisebb számok esetében. (pl.: 2,500万 = 25,000,000)
A hindu-arab számok, hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva, az angol-beszéd szabályait követve. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben, 10000-nél kisebb számok esetében. (pl.: 2,500万 = 25,000,000)


A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 ( ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzut használják.) Olvasáskor, a nulla ''''tobi'''' (飛び) vagy '''''tonde''''' (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: ''jon-szen tobi ni'' vagy ''jon-szen tonde'' is használható a ''jon-szen ni'' helyett.
A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 ( ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzut használják.) Olvasáskor, a nulla ''''tobi'''' (飛び) vagy '''''tonde''''' (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: ''jon-szen tobi ni'' vagy ''jon-szen tonde'' is használható a ''jon-szen ni'' helyett.


=== Tizedes törtek ===
=== Tizedes törtek ===

A lap 2014. április 19., 14:24-kori változata


A japán számjegyek rendszere nem más, mint a számjegyek nevei japán nyelven. A japán számok írásilag teljes egészében a kínai számokon alapszanak, a nagy számok csoportosítása szintén a kínai tradicionális 10,000-es csoportosítást követi. A japán nyelvben két fajta kiejtése van a számoknak: az egyik a kínai karakterek Sino-Japanese (on'jomi ) olvasata, a másik a Jamato-Kotoba ( kun’jomi ) olvasat.

A japán számolás alapjai

Két módja van a számok írásának Japánban: hindu-arab számok (1, 2, 3) és kínai számok (一, 二, 三) használata. A hindu-arab számokat gyakrabban használják vízszintes írás esetén, míg a kínai számok használatát függőleges írás esetén részesítik előnyben.

A legtöbb számnak két olvasata van. Az egyik a kínaiból származtatott olvasat, melyet tőszámok esetén használnak, a másik a hagyományos japán olvasat sorszámnevek esetére, habár vannak kivételek (lsd. alul), amikor a japán olvasatot részesítik mindkét esetben előnyben.

Számok Karakterek Előnyben részesített olvasat On'olvasat Kun'olvasat
0 / * zéro rei / れい zéro / ゼロ
1 icsi icsi / いち hito(cu) / ひと・つ
2 ni ni, dzsi / に, じ futa(cu) / ふた・つ
3 szan szan / さん mi(ccu) / み・っつ
4 jon si / し jon, jo(ccu) / よん、よ・っつ
5 go go / ご icu(cu) / いつ・つ
6 roku roku / ろく mu(ccu) / む・っつ
7 nana sicsi / しち nana(cu) / なな・つ
8 hachi hachi / はち ya(ttsu) / や・っつ
9 kjú kjú, ku / きゅう, く kokono(cu) / ここの・つ
10 dzsú dzsú / じゅう tó / とお
20 二十 ni-dzsú ni-dzsú / にじゅう hata(csi) / はた・ち
30 三十 szan-dzsú szan-dzsú / さんじゅう miszo / みそ
100 hjaku hjaku / ひゃく (momo / もも)
1000 szen szen / せん (csi / ち)
10,000 man man / まん (jorodzu / よろず)
100,000,000 oku oku / おく -
1,000,000,000,000 csó csó / ちょう -
10,000,000,000,000,000 kei kei / けい -

* Egy speciális olvasat, maru, ami „kör”t jelent. Ezt az olvasatot csak alkalmanként használják, amikor több arab szám követi egymást, de nem egy számnak olvassuk őket. Egy eléggé közkedvelt példa a híres 109-es bolt Sibuja, Tokióban, amit ichi-maru-kjú-ként ejtünk ki ( tíz-kilenc, vagyis tó-kjú-ként is olvasható), ami a Tokju áruház – mely az épületet is birtokolja - nevén alapuló szójáték. A maru szó használata a 0-ra hasonló, mint amikor az angol nyelvben a 0-t oh-ként ejtik. Akárhogy is a 0, mint szám, zero vagy rei olvasatként jelenik meg.

Amikor csak annyi szerepel, hogy 万, akkor a szám – (icsi)-vel indul, ha semmilyen más arab szám nem előzi meg. Tehát a 100 csak 百 hjaku, az 1000 csak 千 szen, de a 10000 már 一万 icsiman, nem pedig csak man. Valamint ha a 千 szen-t közvetlenül megelőzi a tízezres szám kandzsija, akkor a 千 (szen) előtt megjelenik az一 (icsi), és一千 issen lesz belőle. Tehát a 10.000.000-t 一千万 issenman-nek mondjuk. De ha a千 szen-t nem követi közvetlenül a tízezres kandzsi, vagy ha a szám 2000-nél kisebb, akkor a千 szen előtt az 一 (icsi) használata opcionális. Tehát a 15.000.000 olvasata千五百万 szengohjakuman vagy一千五百万 isszengohjakuman, valamint az 1,500 千五百 szengohjaku vagy 一千五百 isszengohjaku-ként is helyes.

A 4 és a 9 közismerten balszerencsés szám Japánban: a 4 (si) kiejtésileg nagyon hasonlít a halál (死?) szó japán megfelelőjére; a 9-es szám ku kiejtése pedig homonímiája a szenvedés (苦?)szónak. Lásd tetrafóbia. A 13-as szám is balszerencsés, bár ez inkább csak a Nyugattól átvett hiedelmek egyike(triszkaidekafóbia).

A modern japán nyelvben a tőszámok kiolvasásánál az on'olvasatot használják, kivéve a 4-nél és a 7-nél, ahol tiszteletből a jon és a „nana” kiejtést részesítik előnyben. Alternatív olvasatukat inkább a hónapok neveinél, a hónapok napjainál, valamint egy-két kifejezésnél alkalmazzák. Például a 4,79 tizedes szám mindig jon-ten nana kjú –ként olvasandó, míg az április, július és szeptember hónapokat tiszteletből si-gacu (4. hónap), sicsi-gacu (7. hónap), és ku-gacu (9. hónap)-nak nevezik.

A többi szám az alábbi elemek kombinációjából keletkezik:

  • a tízes számok 20-tól 90-ig: (szám) – dzsú
  • százas számok 200-tól 900-ig: (szám)- hjaku
  • ezres számok 2000-től 9000-ig: (szám) – szen
  • továbbá a tízes számok 30-tól 90-ig kun'olvasat esetén (szám)-szo-ra módosulhatnak, ahol a „szám” –nak is a kun olvasatát használjuk: miszo (30), joszo (40), iszo (50), muszo (60), nanaszo (70), jaso (80), kokonoszo(90)

További variációk lehetségesek, például az 50-nél a az i – prefixum a dzsi- suffixummal. Akárhogy is, ezek az olvasatok a mai modern Japánban már nem annyira használatosak.

A hosszabb számoknál való fonetikai változások, mind kiejtési, mind mássalhangzó duplázás szempontjából tipikusak Japánban: pl.: roku (hat) és hjaku (száz) együtt roppjáku (hatszáz).

× 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 100 1000
100 hjaku nihjaku szanbjaku jonhjaku gohjaku roppjaku nanáhjaku happjaku kjúhjaku - - -
1,000 szen niszen szanzen jonszen goszen rokuszen nanaszen hasszen kjúszen - - -
1,000,000,000,000 itcsó nicsó szancsó joncsó gocsó rokucsó nanacsó hatcsó kjúcsó jutcsó* hjakucsó issenchō
10,000,000,000,000,000 ikkei nikei szankei jonkei gokei rokkei nanakei hakkei kjúkei dzsukkei* hjakkei** isszenkei

* Ez a tízes többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -dzsú -ról -dzsutcsó vagy -dzsukkei -re.
** Ez a százas többszörösökre is vonatkozik. Végződés változás -ku -ról -kkei -re.

A nagy számoknál az elemeket összevonják, hogy hosszú számokból a kisebbeket alkossanak, és a nulla is csak „rejtetten” van jelen.

szám kandzsi olvasat
11 十一 dzsú icsi
17 十七 dzsú nana, jú sicsi
151 百五十一 hjaku go-dzsú icsi
302 三百二 szan-bjaku ni
469 四百六十九 jon-hjaku roku-dzsú kjú
2025 二千二十五 ni-szen ni-dzsú go

A "10-es" ereje

Nagy számok

A kínai hagyományokat követve a számok tízezresével vannak csoportosítva, ritkábban a Nyugatra jellemző ezresével.

Sor 104 108 1012 1016 1020 1024 1028 1032 1036 1040 1044 1048 1052 vagy 1056 1056 vagy 1064 1060 vagy 1072 1064 vagy 1080 1068 vagy 1088
Kandzsi 𥝱, 秭 恒河沙 阿僧祇 那由他/那由多 不可思議 無量大数
Olvasat man oku csó kei gai dzso, si dzsó kan szei zai goku gógasa asógi najuta fukasigi murjótaisú

A Dzsinkókinak, Japán legrégebbi matematikai szövegének, is több variációja van. Az első kiadás 1627-ben jelent meg. Sok hibát tartalmazott, melyeknek legtöbbje az 1631-es kiadásban ki lett javítva. 1634-ben újra kiadták, további szabályokat megváltoztatva. A fent említett változtatások az utóbbi két kiadásban megjelent ellentmondásoknak köszönhető.

Például: ( a számjegyek négyesével való csoportosítása )

  • 1 0000 一万 (icsi-man)
  • 983 6703 九百八十三万 六千七百三 (kjú-hjaku hacsi-dzsú szan man, roku-szen nana-hjaku szan)
  • 20 3652 1801 二十億 三千六百五十二万 千八百一 (ni-dzsú oku, szan-zen rop-pjaku go-dzsú ni-mán, szen hap-pyaku icsii')

A hindu-arab számok, hármasával vannak csoportosítva, vesszővel elválasztva, az angol-beszéd szabályait követve. Ha a hindu-arab számok és a kandzsik vegyesen szerepelnek egy helyen, akkor a Nyugatra jellemző hármas csoportosítás van előnyben, 10000-nél kisebb számok esetében. (pl.: 2,500万 = 25,000,000)

A japán nyelvben a nulla mindig a tízes egyik hányadosaként szerepel. Vagyis 4002 = 四千二 ( ellentétben a kínai nyelvvel, ahol a nulla megjelenésekor a 零 hanzut használják.) Olvasáskor, a nulla 'tobi' (飛び) vagy tonde (飛んで) kiejtésben is megjelenhet, a szám hiányát jelezve. Például: jon-szen tobi ni vagy jon-szen tonde is használható a jon-szen ni helyett.

Tizedes törtek

A japán nyelvben a tizedes számok rendszerének két fajtája van. Ezeket általában már nem használják, csak néhány esetben jelennek meg, mint például a baseball játékosok lövő és erőátlagánál, a csapatok százalékos nyerési esélyénél, és néhány köznyelvi kifejezésnél (pl.: „五分五分の勝負 "50-50% esély", valamint amikor kedvezményekről és arányokról beszélünk.

Az egyik rendszer szemléltetve:

Számok 10−1 10−2 10−3 10−4 10−5 10−6 10−7 10−8 10−9 10−10
Karakter
Olvasat bu rin si kocu bi szen sa dzsin ai

Ezt a rendszert általában a hagyományos Japán mértékegységrendszerrel együtt alkalmazzák. Sok név az „ahogy van” kifejezésnek felel meg, ezzel reprezentálva a saku tizedeseit.

A másik rendszer, amit kedvezmények és arányok esetében használunk egy úgynevezett „leváltás” módszerrel együtt jelenik meg, ahol a bu egyszáz lesz és így tovább, valamint a tizedes mértékegysége a wari lesz.

Számok 10−1 10−2 10−3 10−4 10−5
Karakter
Olvasat wari bu rin si

Ez gyakran jelenik meg árakkal, például:

  • 一割五分引き (icsi-wari go-bu biki): 15% kedevezmény
  • 打率三割八分九厘 (daricu szan-wari hacsi-bu kjú-rin): lövő átlag:389

A wari kivételével ezek ritkán jelennek meg a mindennapi használatban. A tizedes számik tipikusan vagy kandzsival vannak írva (függőlegesen) vagy hindu-arab számokkal (vízszintesen), a tizedes számok funkciójától függően. Az egymást követő számok olvasása a Nyugati egyezményt követi. Írásban megjelenhet kombinálva a japán számok tradicionális rendszere (42.195 km: 四十二・一九五 キロメートル), amiben a „tízesek ereje” részesül előnyben, valamint a mértani értékrendszer, ami a nullát is használja. (50.04 %: 五〇・〇四 パーセント ) Mindkét esetben az olvasás a hagyományos japán rendszert követi. (jon-dzsú ni-ten icsi-kjú go kiromētoru = 42.195 km; go dzsu-tten rei-jon pāsento= 50.04 %)

Formális számok

Akárcsak a kínaiban, a japán nyelvben is létezik a kandzsiknak egy olyan elkülönített része számok használatára, a dáidzsik (大字), melyeket jogi és pénzügyi dokumentumoknál használnak, megakadályozva, hogy bármely gátlástalan személy hozzájuk férjen és megváltoztassa őket. (például egyből kettőt csináljon, vagy kettőből hármat). A japán formális számok megegyeznek a kínai formális számokkal, egy-két változtatástól eltekintve. Ma már a formális számok közül csak az egy, a kettő, a három és a tíz van használva jogi dokumentumoknál (mivel a számok 4-től 9ig, valamint a 100, 1000 és 10000 ugyanaz, lásd az alsó táblázatban). Ezek azok számok, melyeknek a formáját meg lehet változtatni, hogy magasabb értékeket kapjunk ( az 1-ről és 2-ről már volt szó, a 3-at meg lehet változtatni, hogy 5 legyen, a 10-et, hogy 1000). Néhány esetben az 1-es szám félreérthetetlenül így van írva: 壱百壱拾 (110) ellentétben a 百十 jelöléssel.

Formális számok:

Szám Azonos Formális
Használatban Különbség
1
2
3
4
5
6
7 柒, 漆
8
9
10
100
1000 阡, 仟
10000 万, 萬

A mai japán 1000, 2000, 5000, és 10000-jen-es bankjegyeken tiszteletből, a formális számok szerepelnek. (千, 弐千, 五千, és 壱万 )

Számok a régi japán nyelvben

A régi japán nyelv osztozik szókincsileg a későbbi időszakokkal, de van pár olyan egyedi számnév, melyet ma már nem használnak.

További információ, lásd Régi japán nyelv. További információ az indexelt megjegyzésekhez: Dzsódái Tokuso Kanazukai

Szám Olvasat Példák Jegyzet
1 hi1to2 hi1to2ka (1 day), hi1to2to2sze (1 év)  
2 huta hutajo1 (2 éjszaka)  
3 mi1 mi1szo1 (30)  
4 yo2 yo2so1 (40), yo2tari (4 ember)  
5 itu ituto2sze (5 years)  
6 mu mutuma (6 karom)  
7 nana]] nanasze (sok zuhatag) Gyakran jelenti a „sok” szót.
8 ja jakumo1 (sok felhő) Gyakran jelent „sokat”.
9 ko2ko2no2 ko2ko2no2hasira (9 nemes/isten)  
10 to2/ to2wo to2woka (10 nap)  
10 so1 mi1szo1 (30), jo2szo1 (40), muszo1 (60), jaszo (80) Csak összetett szavaknál.
20 hata hatati (20), hatatari (20 ember), hatato2sze (20 év)  
50 i ika (50 dnap)  
100 ho iho (500), ihoto2sze (500 év), ihojo2 (500 éjszaka), jaho (800), mi1ho (300), muho (600), ko2ko2no2ho (900) Többszörös százasokra és vegyes számoknál használatos. Gyakran jelent „sokat”.
100 mo1mo1 mo1mo1ka (több nap) A nem többszörös százasokra és magára a "100" –as számra használják. Gyakran megjelenik a „sok” jelentéseként.
1000 ti tito2sze (1000 év, sok év) Gyakran használják a „sok” jelentéseként.

Kézzel való számolás

A japán nyelv két rendszert különböztet meg arra az esetre, amikor magunknak számolunk, és amikor másoknak. Mindkét eljárás tízig terjed ki. A számolás kezdetekor a tenyér nyitva van, majd ahogy haladunk előre úgy hajlítjuk be az ujjainkat – először a hüvelykujjat - , míg az „ötöt” a zárt öklünk jelzi. Hogy eljussunk a tízig, ugyanezt a procedúrát folytatjuk, csak fordítva. Vagyis a hatnál felemeljük a kisujjunkat (akárcsak a négynél) és így haladva a tízet a nyitott tenyerünk fogja jelenteni. Mivel ez a fajta számolás eléggé kétértelmű, ezért ezt nem használjuk akkor, amikor másoknak számolunk. Amikor másoknak mutatjuk a számokat, akkor a tenyerünk zárva van, az egynél felemeljük a mutató ujjunkat, kettőnél a középső ujjunkat, háromnál a gyűrűst, négynél a kisujjat, végül ötnél a hüvelykujjat. Az ötnél nagyobb számokat úgy mutatjuk, hogy az egyik tenyerünk nyitva van (az öt jele), és a többi ujjunkat a tenyér elé helyezzük. Például a hat: nyitott tenyér + mutató ujj a tenyér előtt. Tíznél mindkét tenyerünk nyitva van.

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese numerals című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső linkek