„Ung vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: bőv. |
közigazgatás |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
[[1918]]-tól a vármegye két [[község]] ([[Záhony]] és [[Győröcske]]) kivételével [[Csehszlovákia|csehszlovák]] megszállás alatt volt, és ezt a [[trianoni békeszerződés]] [[1920]]-tól véglegesítette. A [[Magyarország]]on maradt terület az [[1923]]-as megyerendezéskor egyesült [[Szabolcs vármegye|Szabolcs vármegyével]] és létrejött az [[1938]]-ig fennálott [[Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye]]. |
[[1918]]-tól a vármegye két [[község]] ([[Záhony]] és [[Győröcske]]) kivételével [[Csehszlovákia|csehszlovák]] megszállás alatt volt, és ezt a [[trianoni békeszerződés]] [[1920]]-tól véglegesítette. A [[Magyarország]]on maradt terület az [[1923]]-as megyerendezéskor egyesült [[Szabolcs vármegye|Szabolcs vármegyével]] és létrejött az [[1938]]-ig fennálott [[Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye]]. |
||
Ung vármegye egy része az [[I. bécsi döntés]]sel [[1938]]-tól [[Magyarország]] része lett, ekkor azonban a két már említett községet véglegesen [[Szabolcs vármegye|Szabolcshoz]] csatolták, annak része azóta is, viszont Ung megyéhez kerültek |
Ung vármegye egy része az [[I. bécsi döntés]]sel [[1938]]-tól [[Magyarország]] része lett, ekkor azonban a két már említett községet véglegesen [[Szabolcs vármegye|Szabolcshoz]] csatolták, annak része azóta is, viszont Ung megyéhez kerültek egykori [[Zemplén vármegye|Zemplén megyei]] területek [[Deregnyő]] és [[Abara]], valamint [[Bereg vármegye|Bereg vármegyei]] területek [[Nagydobrony]] főhellyel és [[Szabolcs vármegye|Szabolcs megye]] egykori [[Tisza]]-jobbparti községei, azonban az újjáalakult vármegye így is az 1941-es magyar közigazgatás legkisebb és legalacsonyabb lélekszámú egysége lett (716 km², ill. 80,7 ezer fő). Ung megye hegyvidéki része [[1939]]-ben, [[Kárpátalja]] megszállása következtében került magyar fennhatóság alá 1944-ig, ez a rész azonban nem a vármegyéhez, hanem az [[Ungi közigazgatási kirendeltség]]hez került. |
||
A [[Második világháború|II. világháború]] után visszaálltak az [[1938]] előtti országhatárok, [[1945]]-ben azonban [[Csehszlovákia]] átadta [[Kárpátalja|Kárpátalját]] a [[Szovjetunió]]nak, azon belül [[Ukrán SZSZK|Ukrajnának]], és Ung megyének csak kisebb, nyugati részét tartotta meg. |
A [[Második világháború|II. világháború]] után visszaálltak az [[1938]] előtti országhatárok, [[1945]]-ben azonban [[Csehszlovákia]] átadta [[Kárpátalja|Kárpátalját]] a [[Szovjetunió]]nak, azon belül [[Ukrán SZSZK|Ukrajnának]], és Ung megyének csak kisebb, nyugati részét tartotta meg [[Nagykapos]] és [[Dobóruszka]] főhelyekkel, ill. az Ungi közigazgatási kirendeltség nyugati részét [[Szobránci járás|Szobránc]] főhellyel. |
||
Keleti, a [[Szovjetunió]]hoz került része [[Ukrajna]] [[Kárpátontúli terület]]éhez tartozott, s ez nem változott a [[Szovjetunió]] [[1991]]-es széthullásával sem. [[Csehszlovákia]] [[1993]]-ban történt felbomlását követően az oda tartozott részt [[Szlovákia]] örökölte és az [[1996]]-os közigazgatási reform óta ez a [[Kassai kerület]]hez tartozik. |
Keleti, a [[Szovjetunió]]hoz került része [[Ukrajna]] [[Kárpátontúli terület]]éhez tartozott, s ez nem változott a [[Szovjetunió]] [[1991]]-es széthullásával sem. [[Csehszlovákia]] [[1993]]-ban történt felbomlását követően az oda tartozott részt [[Szlovákia]] örökölte és az [[1996]]-os közigazgatási reform óta ez a [[Kassai kerület]]hez tartozik. |
||
A lap 2014. április 8., 11:34-kori változata
| Ung vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Ungvár | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | ruszinok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3230 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Ung vármegye térképe | |||
 | |||
| Ung vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ung vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Ung vármegye (szlovákul Užská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. Területe ma Ukrajna, Szlovákia és Magyarország része.
Földrajz
A vármegy északi, nagyobbik része hegység, déli része síkság által volt lefedve. Az északi részén a Kárpátok északkeleti csoportja, délnyugati részén az Alföld egyik nyúlványa feküdt. A vármegye fő folyója az Ung és a Tisza. Északról Galícia, keletről Bereg vármegye, délről Zemplén és Szabolcs vármegyék, nyugatról pedig Zemplén vármegye határolta.
Történelem
A vármegye keletkezésének időpontja vitatott, egyrészt I. Szent István alapításának tartják [1] , másrészt 1085 tájára keltezik. 1313 óta nemesi vármegye, amely a 14. század elején Aba Amadé és fiai örökbirtoka volt. I. Károly 1317-ben foglalta vissza. A három részre szakadt ország idején rövid megszakítással a Királyi Magyarország területéhez tartozott.
II. József közigazgatási reformja idején a IV. Munkácsi Kerületbe tartozott. 1851-1860 között a III. Kassai Kerület része.
1918-tól a vármegye két község (Záhony és Győröcske) kivételével csehszlovák megszállás alatt volt, és ezt a trianoni békeszerződés 1920-tól véglegesítette. A Magyarországon maradt terület az 1923-as megyerendezéskor egyesült Szabolcs vármegyével és létrejött az 1938-ig fennálott Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye.
Ung vármegye egy része az I. bécsi döntéssel 1938-tól Magyarország része lett, ekkor azonban a két már említett községet véglegesen Szabolcshoz csatolták, annak része azóta is, viszont Ung megyéhez kerültek egykori Zemplén megyei területek Deregnyő és Abara, valamint Bereg vármegyei területek Nagydobrony főhellyel és Szabolcs megye egykori Tisza-jobbparti községei, azonban az újjáalakult vármegye így is az 1941-es magyar közigazgatás legkisebb és legalacsonyabb lélekszámú egysége lett (716 km², ill. 80,7 ezer fő). Ung megye hegyvidéki része 1939-ben, Kárpátalja megszállása következtében került magyar fennhatóság alá 1944-ig, ez a rész azonban nem a vármegyéhez, hanem az Ungi közigazgatási kirendeltséghez került.
A II. világháború után visszaálltak az 1938 előtti országhatárok, 1945-ben azonban Csehszlovákia átadta Kárpátalját a Szovjetuniónak, azon belül Ukrajnának, és Ung megyének csak kisebb, nyugati részét tartotta meg Nagykapos és Dobóruszka főhelyekkel, ill. az Ungi közigazgatási kirendeltség nyugati részét Szobránc főhellyel.
Keleti, a Szovjetunióhoz került része Ukrajna Kárpátontúli területéhez tartozott, s ez nem változott a Szovjetunió 1991-es széthullásával sem. Csehszlovákia 1993-ban történt felbomlását követően az oda tartozott részt Szlovákia örökölte és az 1996-os közigazgatási reform óta ez a Kassai kerülethez tartozik.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 160.282 személy volt, ebből:
Közigazgatás
Járási beosztás
A vármegyében az alábbi járások működtek a 19. század utolsó harmadától 1918-ig:
- Nagybereznai járás, székhelye Nagyberezna
- Nagykaposi járás, székhelye Nagykapos
- Szobránci járás, székhelye Szobránc
- Ungvári járás, székhelye Ungvár
- Perecsenyi járás, székhelye Perecseny (1901-ben szervezték)
- Szerednyei járás, székhelye Szerednye (1909-ben szervezték)
1938-44 között, amikor a vármegye átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott és ott működött, a járási beosztás az alábbi volt:
Város
Ung vármegye egyetlen városa Ungvár volt, mely 1871-től rendezett tanácsú város, 1939-1944 között viszont törvényhatósági jogú város volt, vagyis ekkor már nem tartozott a megyéhez.
Ung vármegye címere
A vármegye címere 1571-ből ismert. A két részre vágott pajzs felső kék mezejében arany koronából egy szemben álló páncélos koronás vitéz emelkedik ki, s mindkét kezében három szál arany búzakalászt tart, míg az alsó vörös mezőben két ezüst pólya látható. A pajzsra koronás sisak van téve, melyről jobbra arany és kék, balra ezüst és vörös foszlányok lengnek alá.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
