„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hbezy79 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Pontosítás
10. sor: 10. sor:
| előd = [[Mikes Mihály]]
| előd = [[Mikes Mihály]]
| utód = [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]]
| utód = [[Bethlen Farkas (kancellár)|Bethlen Farkas]]
| születési dátum = 1613. november 16.{{refhely|Hanák Béla 2013|azonos= 1613. november 16.}}
| születési dátum = [[1613]]. [[november 16.]]{{refhely|Hanák Béla 2013|azonos=1613. november 16.}}
| születési hely = Kisbún
| születési hely = [[Alsóbún|Kisbún]]
| halálozási dátum = 1678. február 13.
| halálozási dátum = [[1678]]. [[február 13.]]
| halálozási hely = Nagyszeben
| halálozási hely = Nagyszeben
| házastárs =
| házastárs =
| párt =
| párt =
| foglalkozás =
| foglalkozás =
| vallás = unitárius, majd református
| vallás = [[Unitárius vallás|unitárius]], majd [[Kálvinizmus|református]]
| aláírás =
| aláírás =
| lábjegyzet =
| lábjegyzet =
}}
}}
{{egyért2|a főispánról|Bethlen János (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a főispánról|Bethlen János (egyértelműsítő lap)}}
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. [[november 16.]]{{refhely|Hanák Béla 2013|azonos= 1613. november 16.}} – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]) Atyja [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[reformátusok|református]]nak tért át.
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. [[november 16.]]{{azonos|1613. november 16.}} – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]) Atyja [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[Kálvinizmus|reformátusnak]] tért át.


Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] politikáját.
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] politikáját.
36. sor: 36. sor:
{{források}}
{{források}}


== Felhasznált források ==
== Források ==
* {{MÉL|1||ABC00523/01734.htm}}
* {{MÉL|1||ABC00523/01734.htm}}
* {{Szinnyei|1||b/b01808.htm}}
* {{Szinnyei|1||b/b01808.htm}}
*{{hely|Hanák Béla 2013}}{{CitPer|szerző=Hanák Béla |cím=Genealógiai tévedések a XVI-XVII. századi arisztokrata családoknál |alcím=Bethlen János
*{{hely|Hanák Béla 2013}}{{CitPer|szerző=Hanák Béla |cím=Genealógiai tévedések a XVI-XVII. századi arisztokrata családoknál |alcím=Bethlen János (1613-1679) |periodika=[[Matrikula]] |év=2013 |hónap=december |nap= |évfolyam=III |szám=4 |oldal=22-26 |egyéb=„Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztizenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta, ... Végtére ... mint az szépen megért gabonát, életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csüriben takarítaná.” |url=http://www.macse.org/matrikula/Matrikula-2013-4.pdf}}
(1613-1679) |periodika=[[Matrikula]] |év=2013 |hónap=december |nap= |évfolyam=III |szám=4 |oldal=22-26 |egyéb=„Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztizenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta, ... Végtére ... mint az szépen megért gabonát, életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csüriben takarítaná.” |url=http://www.macse.org/matrikula/Matrikula-2013-4.pdf}}


== Ajánlott irodalom ==
== Ajánlott irodalom ==

A lap 2014. április 5., 18:03-kori változata

Bethlen János
Erdélyi Fejedelemség kancellár
Hivatali idő
1669 – 1678
ElődMikes Mihály
UtódBethlen Farkas

Született1613. november 16.[1]
Kisbún
Elhunyt1678. február 13.
Nagyszeben

SzüleiKemény Anna
Bethlen Farkas
Gyermekei
Foglalkozás
  • történész
  • politikus
IskoláiAlma Mater Viadrina (–1630)
Vallásunitárius, majd református

Bethlen János (Kisbún, 1613. november 16.[1]Nagyszeben, 1678. február 13.) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.

Leghíresebb fia volt: Bethlen Miklós.

Műve

  • Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.

Megjegyzés

Források

Ajánlott irodalom

  • A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.