Kultsár István

Kultsár István
Született	1760. szeptember 16. Komárom
Elhunyt	1828. március 28. (67 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	író, szerkesztő, kiadó, színigazgató
Iskolái	Pannonhalmi Bencés Főapátság (1780–1781)
Sírhelye	Belvárosi plébániatemplom
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultsár István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16. – Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.

Élete

Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.

A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Tudósítások néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.

A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.

Emléke

• Kultsár István Könyvtár, Komárom
• K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
• Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
• Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány

Művei

• 1789 Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom.
• 1790 B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely.
• 1794 Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely.
• 1801 Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest.
• 1802 Hiradás Gebhardi Lajosnak Magyarország Historiájáról. Pest.
• 1806 Hiradás a Hazai Tudósítások eránt. Pest.
• 1814 Hazafiúi javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség győzelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele legyen. Pest.
• 1815 Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére. Pest.

Irodalom

• Papp Miklós 1874: Egy irodalomtörténeti emlék Kulcsár Istvántól. Történeti Lapok 1874/1, 20.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Alapy Gyula 1911: K. I. Komárom.
• Alapy Gyula 1928: K. I. és könyvtára. Budapest.
• Waldapfel József 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest.
• Dezsényi Béla-Nemes György 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest.
• Nagydiósi Gézáné: K. I. A Könyvtáros 1960.
• Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4