„Szászlekence” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 51. sor: | 51. sor: | ||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
* A [[Kálvinizmus|református]] (korábban [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]]) erődtemplom egy dombon áll. A háromhajós [[teremtemplom]] [[Gótika|gótikus stílusú]], amelyet a mainál eredetileg magasabb, szabálytalan [[ellipszis]] alaprajzú kőfal kerít. A harangtorony a templomtól külön, a fal síkjában áll. |
|||
*Lutheránus temploma szerkezete alapján a 12. században épülhetett, várfal veszi körül. Eredetileg román stílusban épült, de a későbbi javítgatások során gótikus elemeket is kapott. A templom középkori emléke egy kehely, melyen már reneszánsz díszítés látható és valószínűleg a 16. században készült. A templomot [[Szent Jakab]] tiszteletére szentelték fel. |
|||
*A falu mellett egy, a 15. század második felében épült kápolna látható, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel. |
|||
==Gazdasága== |
==Gazdasága== |
||
A lap 2014. március 30., 00:58-kori változata
| Szászlekence (Lechința, Lechnitz) | |
.JPG) | |
| Evangélikus erődtemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Szászlekence |
| Rang | községközpont |
| Polgármester | Romeo-Daniel Florian (PSD), 2012 |
| Irányítószám | 427105 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 33444 |
| Népesség | |
| Népesség | 2644 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 97 |
| Népsűrűség | 19,84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 302 m |
| Terület | 133,26 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 10″, k. h. 24° 20′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 10″, k. h. 24° 20′ 01″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.JPG)
Szászlekence, 1910-ig Lekence (románul: Lechnița, románul: Lechnitz, szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Nevének eredete
Neve víznévből való, amely Kiss Lajos szerint szláv eredetű és töve a cseh lekno ('tündérrózsa') szóval lehet párhuzamos. Először 1285-ben említették, Lekicencha, Lekencha és Lekenche alakban.
Fekvése
Besztercétől 22 km-re délre, a Mezőségen fekszik.
Népessége
A népességszám változása
Népessége az elmúlt 160 év folyamán népszámlálásról-népszámlálásra nőtt, csupán az első világháború idején torpant meg a növekedés.
Etnikai és vallási megoszlás
- 1850-ben 1514 lakosából 1249 volt szász, 194 cigány és 64 román nemzetiségű; 1438 evangélikus, 69 görög és hét római katolikus vallású. Amint látható, a cigány közösség is az evangélikus egyházközséghez tartozott.
- 1910-ben 2355 lakosából 1360 volt német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar anyanyelvű; 1432 evangélikus, 502 görög katolikus, 161 zsidó, 110 református, 97 unitárius és 49 római katolikus vallású.
- 2002-ben 2795 lakosából 2119 volt román, 566 cigány, 97 magyar és kilenc német nemzetiségű; 2561 ortodox, 83 református, 40 pünkösdi és 35 baptista vallású.
Története
Középkori szász telepítés. 1332-ben 69 tűzhelyet számlált. 1453-ban vásártartási, 1474-ben pallosjogot kapott. Beszterce vidékéhez tartozott.
1902-ben Basta katonái teljesen elpusztították és még 1642-ben is csak nyolc család lakta. 1713-ban 28 szász és 5 román, 1750-ben 64 szász, 30 román és négy cigány családot írtak össze benne. A románokat a határőrség felállításakor Naszód vidékére telepítették. 1800-ban kapott szabadalmat országos állat- és kirakodóvásár tartására minden év május 30-a és június 1-je között, 1821-ben pedig hetivásár tartására.[2] Az 1850-es években és 1934 után járási székhely volt. 1866-ban gyógyszertár létesült benne.[3] 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták, a vármegye legnépesebb, szász többségű községe volt. Zsidók is letelepültek benne, akik az 1880-as években építettek maguknak zsinagógát. Szász lakosságát a Wehrmacht 1944. szeptember 17-én evakuálta a közeledő front elől. Egy részüket a szovjet csapatok visszatelepítették, ők és utódaik a század utolsó harmadában hagyták el Romániát. A szászok többsége 1946-ban Rothenburg ob der Tauber környékén települt le. 1944. október 11-én a falu mellett heves csata zajlott le a szovjet és a Sebő Ödön vezette magyar utóvédek között.[4]
Látnivalók
- A református (korábban evangélikus) erődtemplom egy dombon áll. A háromhajós teremtemplom gótikus stílusú, amelyet a mainál eredetileg magasabb, szabálytalan ellipszis alaprajzú kőfal kerít. A harangtorony a templomtól külön, a fal síkjában áll.
Gazdasága
- A település elsősorban tejipari üzeméről nevezetes, amely Erdély-szerte saját boltokat is fenntart.
- Szászlekence borvidék központja, melynek bejegyzett fajtái az olaszrizling, a szürkebarát, a piros tramini, az ottonel muskotály, a sauvignon, a neuburger, a királyleányka, a fehér leányka és a chardonnay.[5] A mai község területén 1947-ben még négyszáz, 2013-ban csak százötven hektáron termesztettek szőlőt.[6]
- A lekencei szászok egykor hagymatermesztésükről voltak híresek. A 2010-es évek elejétől egyre nagyobb területen ültetnek Szászlekencén homoktövist, amelyből Besztercén állítanak elő levet és olajat.[7]
- A faluban 2012-ben tíz hektáros, 1,7 MW elektromos kapacitású napenergiapark épült.[8]
Híres emberek
- Itt született 1941-ben Hans Raidel német keresztényszociális politikus.
- Itt született 1969-ben Călin Teutişan irodalomkritikus, irodalomtörténész.
Jegyzetek
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 45. o.
- ↑ http://www.hatarvadasz.hu/Irodalom/seboodon/index65.html
- ↑ A lekencei borvidék mint ellenőrzött minőségű borvidék leírása és a bortermesztés kritériumai [1] PDF (románul) és Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 227–28. o.
- ↑ www.oniv.ro és Adevărul 2013. június 28.
- ↑ www.agriculturae.ro, www.timponline.ro és www.eco-ferma.ro
- ↑ bistritaonline.ro és www.agrias.ro
Forrás
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Kapcsolódó szócikkek
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}