„Kulinyi Ernő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a halála |
a →Forrás: kat. bőv. |
||
| 47. sor: | 47. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* Magyar életrajzi lexikon |
* Magyar életrajzi lexikon |
||
{{jegyzetek}} |
|||
[[Kategória:Magyar írók]] |
[[Kategória:Magyar írók]] |
||
| 53. sor: | 54. sor: | ||
[[Kategória:1945-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1945-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
[[Kategória:Magyar újságírók]] |
||
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]] |
|||
A lap 2014. március 27., 21:29-kori változata
| Kulinyi Ernő | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1893. június 18. Szeged, Magyarország |
| Elhunyt | 1945. február 2. (51 évesen) Bruck an der Leitha, Ausztria |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | színmű |
Kulinyi Ernő (Szeged, 1893. június 18. – Bruck an der Leitha, 1945. február 2.) magyar újságíró, kritikus.
1944. október 23-án deportálták Budapestről, internálótáborban halt meg.[1]
Életpályája
Budapesten végezte jogi tanulmányait, majd újságíró lett. Színházi és zenei kritikákat, valamint novellákat írt. 1912-ben a Szegedi Napló, 1913-ban a Pesti Napló és a Magyar Színpad című lapok munkatársa, ezután a Budapesti Hírlap színházi rovatának vezetője volt. 1921-től rövid ideig a Színészújság szerkesztőjeként dolgozott. 1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Internálótáborban halt meg. Több mint 40 operettlibrettót írt és fordított.
Drámái
- A hamburgi menyasszony (1922);
- Babavásár (1922);
- Árvácska (1929);
- Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete L.-val, 1926);
- Aranyszőrű bárány (Móra Ferenccel, 1929).
Fordításai
- Kálmán I.: A hollandi menyecske (1921);
- Reichwein L.: Vigyen el az ördög (1922);
- Jessel: Detektívkisasszony (1922);
- Lehár F.: A sárga kabát (1932);
- Lehár F.: Paganini (1926);
- Kálmán I.: A cirkuszhercegnő (1926).
Forrás
- Magyar életrajzi lexikon
- ↑ Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)