„Bihari Ottó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
==Életpályája== |
==Életpályája== |
||
A gimnáziumot a debreceni piaristáknál végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát 1943-ban.<ref name="plex"/> 1941-ben belépett az MKP-ba. Hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza, ezután a közigazgatásban dolgozott Tolna megyében.<ref name="plex"/> 1949. augusztus és 1951 között a Közigazgatási Iskola igazgatója volt. 1950 és 1956 között a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, majd 1956-tól halálig a [[Pécsi Tudományegyetem]]en tanított. 1973-tól haláláig a [[Dunántúli Tudományos Intézet]] igazgatója volt.<ref name="plex"/> |
A gimnáziumot a debreceni piaristáknál végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát 1943-ban.<ref name="plex"/> 1941-ben belépett az MKP-ba. Hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza, ezután a közigazgatásban dolgozott Tolna megyében.<ref name="plex"/> 1949. augusztus és 1951 között a Közigazgatási Iskola igazgatója volt. 1950 és 1956 között a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, majd 1956-tól halálig a [[Pécsi Tudományegyetem]]en tanított. 1973-tól haláláig a [[Dunántúli Tudományos Intézet]] igazgatója volt.<ref name="plex"/> |
||
==Akadémiai pályafutása== |
==Akadémiai pályafutása== |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
* A tanácsok bizottságai (1958) |
* A tanácsok bizottságai (1958) |
||
* A tanácstörvény ([[Szamel Lajos]]sal, 1961) |
* A tanácstörvény ([[Szamel Lajos]]sal, 1961) |
||
* Az |
* Az államhatalmi-képviseleti szervek elmélete (1963)<ref name="plex"/> |
||
* [[ |
* [[Államjog]] (egyetemi tankönyv, 1967)<ref name="plex"/> |
||
* A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (1969)<ref name="plex"/> |
* A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (1969)<ref name="plex"/> |
||
* Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (1983)<ref name="plex"/> |
* Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (1983)<ref name="plex"/> |
A lap 2014. március 27., 01:31-kori változata
Bihari Ottó (Temesvár, 1921. január 13. – Pécs, 1983. január 4.[1]) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező- (1973), majd rendes tagja (1979)[2], állami díjas.
Kutatási területe
- Elsősorban az alkotmányjog művelője volt. A szocialista államszervezet és az államigazgatás elméleti kérdéseivel foglalkozott.
Életpályája
A gimnáziumot a debreceni piaristáknál végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát 1943-ban.[1] 1941-ben belépett az MKP-ba. Hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza, ezután a közigazgatásban dolgozott Tolna megyében.[1] 1949. augusztus és 1951 között a Közigazgatási Iskola igazgatója volt. 1950 és 1956 között a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, majd 1956-tól halálig a Pécsi Tudományegyetemen tanított. 1973-tól haláláig a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója volt.[1]
Akadémiai pályafutása
- Az MTA levelező tagja (1973)
- a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979)
Művei
- A pusztaszabolcsi tanács munkája (Beér Jánossal, 1954)
- A tanácsok bizottságai (1958)
- A tanácstörvény (Szamel Lajossal, 1961)
- Az államhatalmi-képviseleti szervek elmélete (1963)[1]
- Államjog (egyetemi tankönyv, 1967)[1]
- A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (1969)[1]
- Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (1983)[1]
Díja
- A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1975) – Oktató-nevelő munkájáért, tudományos és tudományszervezési tevékenységéért, közéleti munkásságáért.[1]
Emlékezete
- Emlékére kutatói ösztöndíjat hoztak létre a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
- Nevét viseli a Bihari Ottó Szakkollégium.
- Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára, 2001, ISBN 963-641-839-X
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 831. o. ISBN 963-05-6821-7