„Simon Magda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1968-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
infobox
1. sor: 1. sor:
{{Író infobox
|név=Simon Magda
|kép=
|képaláírás=
|született_idő=[[1908]]. [[július 20.]]
|született_hely= [[Szatmárnémeti]]
|elhunyt_idő=[[1968]]. [[március 7.]] {{életkor-holt|1908|07|20|1968|03|07}}
|elhunyt_hely=[[Bukarest]]
|nemzetiség=
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
|írói álnév=
|műfaj=riport
|irányzat=
|periódus=
|első mű=
|fő mű=
|díjak=
|weboldal=
|aláírás=
}}
'''Simon Magda''' ([[Szatmárnémeti]], [[1908]]. [[július 20.]] – [[Bukarest]], [[1968]]. [[március 7.]]) erdélyi magyar író, újságíró.
'''Simon Magda''' ([[Szatmárnémeti]], [[1908]]. [[július 20.]] – [[Bukarest]], [[1968]]. [[március 7.]]) erdélyi magyar író, újságíró.



A lap 2014. március 26., 19:34-kori változata

Simon Magda
Élete
Született1908. július 20.
Szatmárnémeti, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1968. március 7. (59 évesen)
Bukarest, Román Szocialista Köztársaság
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)riport

Simon Magda (Szatmárnémeti, 1908. július 20.Bukarest, 1968. március 7.) erdélyi magyar író, újságíró.

Életútja

Szülővárosában érettségizett; az 1930-as évek elejétől újságíró a Brassói Lapoknál, 1936-tól a Nagyváradi Naplónál. 1944 júniusában Nagyváradról Auschwitzba deportálták. 1945-ben tért haza, a következő évben újrakezdte újságírói pályáját, előbb a nagyváradi Fáklyánál, majd a Romániai Magyar Szó nagyváradi tudósítójaként.

Noha a Brassói Lapok hasábjain költőként jelentkezett, a későbbiek során irodalomkritikáival és megrázó hitelességű dokumentumriportjaival szerzett országos hírnevet. A falvak nincstelenjei, a paraszti lét sorsfordulói és Ady nagyváradi éveinek kutatása álltak érdeklődésének középpontjában. A sok évi barangolásai során szerzett élmények, benyomások szolgáltak olvasmányos riportregényei és színpadi művei forrásául is. Számos falusi tárgyú jelenetet írt műkedvelő színjátszók számára.

Művei

  • Fordul a világ Érolaszin (riport, Bukarest, 1949);
  • Tanyai lelkek (riportkötet, Bukarest, 1956; 2. kiad. Csehi Gyula bevezető tanulmányával, Bukarest, 1968. Romániai Magyar Írók);
  • Borsi krónika (riportkötet, Marosvásárhely, 1959);
  • Megbékülés (színmű, Bukarest, 1960);
  • Százházas lakodalom (színmű, Bukarest, 1960);
  • Jégverés (jelenet, Bukarest, 1962);
  • A nagy futószalagon. Riport a halálról (Bukarest, 1967; románul: Pe marea bandă rulantă. Bukarest, 1969);
  • Cselédkenyéren (kisregény, Bukarest, 1968);
  • Váradi harangok (válogatott írások, Bukarest, 1975. Romániai Magyar Írók).

Források

További információk

  • Csehi Gyula: Tanyai lelkek. Igaz Szó, 1957. I. 594.
  • Könczei Ádám: Százházas lakodalom. Korunk, 1959/7–8.
  • Izsák József: Borsi krónika. Igaz Szó, 1960. I. 318.
  • Huszár Sándor: Az író asztalánál Simon Magdával. Utunk, 1968/44. Újraközölve: Az író asztalánál. Bukarest, 1969. 319–327.
  • Marosi Péter: Elment Simon Magda. Utunk, 1968/ 11.
  • Méliusz József: Egy csokor szegfűt Simon Magdának. Előre, 1968. augusztus 10.
  • Sőni Pál: A nagy futószalagon. Utunk, 1968/7.
  • Kovács János: A riport életereje. Utunk, 1969/1.
  • Dános Miklós: Öt éve halt meg Simon Magda. A Hét, 1974/12.
  • Majtényi Erik: Kései riport a riporterről. Újraközölve: M. E.: Visszajátszás. Bukarest, 1981. 95–96.
  • Varga Gábor: Emlékezés a bélyeges seregre. Utunk, 1988/10.