„Cuzco” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a infobox egységesítése AWB |
a infobox koordináta paraméterek magyarosítása AWB |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
|típus =Kulturális helyszín |
|típus =Kulturális helyszín |
||
|év =1983 |
|év =1983 |
||
|szélesség = |
|szélesség =D |
||
|szélességi fok =13 |
|szélességi fok =13 |
||
|szélességi ívperc =30 |
|szélességi ívperc =30 |
||
|hosszúság = |
|hosszúság =NY |
||
|hosszúsági fok =71 |
|hosszúsági fok =71 |
||
|hosszúsági ívperc =58 |
|hosszúsági ívperc =58 |
A lap 2014. március 21., 23:23-kori változata
Cuzco (Cusco) | |
Világörökség | |
Koricancha, Cuzco | |
Adatok | |
Ország | Peru |
Világörökség-azonosító | 273 |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1983 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′Koordináták: d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cuzco témájú médiaállományokat. |
Cuzco vagy Cusco[1] (ejtsd: [ˈkusko]) Peru délkeleti részén fekvő város mintegy 340 000 lakossal. A város 3400 méter magasságban fekszik. Egykoron az Inka Birodalom fővárosa volt. Lakóinak nagy része még ma is indián eredetű. Az idegenforgalom szempontjából fontos város, Cuzco környékén jelentős inka romok találhatók. A város egyben kiindulópont a világhíres Machu Picchu felé.
A város nemzetközi forgalmú repülőtérrel rendelkezik. (Aeropuerto Alejandro Velasco Astete)
Földrajz
Cuzco városa a Watanay-folyó völgyében fekszik 3400 méteres tengerszint feletti magasságban. Északon a Willkapampa-hegység 4000-6000 méter magas hegycsúcsai határolják.
Éghajlata
Cuzco éghajlata szubtrópusi hegyvidéki, két évszak különíthető el egymástól. A száraz évszak áprilistól októberig tart és bőséges napsütés jellemzi, de éjszaka néha fagy is előfordulhat. Az esős évszak novembertől márciusig tart.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 27,8 | 27,2 | 26,1 | 26,1 | 28,9 | 25,0 | 25,0 | 25,0 | 27,2 | 28,9 | 27,8 | 30,0 | 30,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 18,8 | 18,8 | 19,1 | 19,7 | 19,7 | 19,4 | 19,2 | 19,9 | 20,1 | 20,9 | 20,6 | 20,8 | 19,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 6,6 | 6,6 | 6,3 | 5,1 | 2,7 | 0,5 | 0,2 | 1,7 | 4,0 | 5,5 | 6,0 | 6,5 | 4,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 1,1 | 2,2 | 1,7 | −3,9 | −4,4 | −5,0 | −8,9 | −5,0 | −1,1 | −1,1 | −1,1 | 0,0 | −8,9 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 145 | 133 | 107 | 43 | 8 | 2 | 4 | 8 | 21 | 39 | 72 | 122 | 704 |
Havi napsütéses órák száma | 143 | 121 | 170 | 210 | 239 | 228 | 257 | 236 | 195 | 198 | 195 | 158 | 2350 |
Forrás: World Meteorological Organisation, BBC Weather |
Történelem
Cuzco volt az Inka Birodalom vallási és politikai központja. Az indiánok szentségként imádták, mivel az első inka Manco Cápac alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori Európa egyik nagyvárosa.
A spanyolok hódítása előtt a peruiak egy nagy pumához hasonlították. A puma volt a szent állatuk, az ereje miatt imádták. A város volt az állat teste, a Szakszahuman erőd a feje. Felső és egy régebbi alsóvárosból állt.
Feltehetően itt építették a Naptemplomot, amely az inkák legjelentősebb szentélye volt. A szertartásokat a város főterén a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.
Majd a kelet-nyugati irányban folyó két patak mentén később napon szárított téglából sok egyszerű házat emeltek.
Virágkorában a várost 200 000 ember lakta. A nagy ünnepeken és a városok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető szám csak növekedett.
1533-ban a spanyol Pizarro katonái elfoglalták Cuzcót, nagy pusztításba kezdtek. Amit ők megkíméltek, azt a kincskeresők tették tönkre.
Városkép
Jegyzetek
- ↑ Peruban Cusco alakban használatos, a többi hispán országban viszont a Cuzco forma terjedt el. A Spanyol Királyi Akadémia mindkét írásmódot elfogadja, azonban elterjedtségére hivatkozva a Cuzco használatát ajánlja.
Források
- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- Marion Wood: Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-346-480-3