Mesterházi Lajos

Mesterházi Lajos
Élete
Születési név	Hoffstaedter Lajos
Született	1916. március 3. Kispest, Magyarország
Elhunyt	1979. április 4. (63 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség	magyar
Gyermekei	Mesterházi Márton
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	elbeszélés, regény, dráma
Első műve	Karacs Lajos sztahanovista betonszerelő élete és munkamódszere (1950)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1962) József Attila-díj (1952) SZOT-díj (1977) József Attila-díj (1953) József Attila-díj (1959) József Attila-díj (1973)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1952, 1953, 1959, 1973) Kossuth-díj (1962) Pro Arte-díj (1968) SZOT-díj (1977)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterházi Lajos témájú médiaállományokat.

Mesterházi Lajos (eredeti neve: Hoffstaedter Lajos) (Kispest, 1916. március 3. – Budapest, 1979. április 4.) magyar író.

Életpályája

1934-ben érettségizett Budapesten, majd Eötvös-kollégistaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább latin-francia szakon. 1938-1939 között Párizsi ösztöndíjas volt. 1940-ben bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett. 1941-1944 között az Angol-Magyar Bank kereskedelmi levelezője volt. 1945-1947 között az MKP I. Kerületi szervezetének párttitkára volt. 1947-1948 között a Magyar Távirati Iroda, 1949-ben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának munkatársa volt. 1950-1954 között a Művelt Nép, 1957-1958 között pedig az Élet és Irodalom felelős szerkesztője volt. 1966-1979 között a Budapest című folyóirat főszerkesztője volt.

Mesterházi Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-34. Rácz Edit alkotása.

Költészete

Műveiben az 1930-as évek kispolgári és értelmiségi rétegének életét, útkeresését ábrázolta. 1958-ban született nagy sikerű színműve, a Pesti emberek, mely a moralizáló nemzedék önvizsgálatának egyik elindítója lett. Regényeiben és novelláiban is érdeklődéssel fordult generációja különböző sorstípusai felé, a hatalom csábításának ellenállni képes, a történelem viharai között is erkölcsileg tisztán maradó embert kutatta.

Művei

• Karacs Lajos sztahanovista betonszerelő élete és munkamódszere (1950)
• Csodák nélkül (elbeszélés, 1951)
• Hűség (elbeszélés, 1952)
• Békatarisznya (útirajzok, 1953)
• Két szerelem (1954)
• Tanúság az ember nevében (regény, 1955)
• Fényes szellők (regény, 1956)
• Hazafiak iskolája (regény, 1956)
• Pesti emberek (színmű, 1958)
• Szép, szárnyas ajtó (elbeszélés és rádiójáték, 1958)
• Pár lépés a határ (regény, 1958)
• Pokoljárás (regény, 1959)
• Másnap (dráma, 1959)
• Üzenet (dráma, 1960)
• A tizenegyedik parancsolat (dráma, 1961)
• Játék (dráma és hangjáték, 1961)
• A négylábú kutya (regény, 1961)
• Ünneplők (1963)
• Az ártatlanság kora (regény, 1963)
• Egyes szám első személyben (kisregény, 1964)
• Magnéziumláng (elbeszélés, 1965)
• Isten, méretre (regény, 1966)
• Férfikor (regény, 1967)
• Derűs órák (elbeszélés, 1968)
• Vakáció (regény, 1969)
• Apaszív (regény, 1971)
• A bánatos bohóc (regény, 1972)
• A Prométheusz-rejtély (regény, 1973)
• Hármas ugrás (kisregény, 1974)
• Viszontlátás (szociográfiai riport, 1974)
• Sempiternin (kisregény, 1975)
• Szólni szólítatlan (cikkek, tanulmányok, 1975)
• A kardnyelő és az emberek (elbeszélés, 1977)
• Szeptemberi ízek (elbeszélés, 1982)
• A hazafiság logikája (esszék, 1983)
• Visszaemlékezések (1984)
• Farsang (1943?/2013)

Díjai

• Magyar Népköztársasági Érdemérem (1950)
• Szocialista Hazáért Érdemrend (1954)
• A Munka Érdemrend arany fokozata (1966, 1970, 1973)
• Szocialista Hazáért (1967)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1976)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

• A magyar irodalom története
• Magyar életrajzi lexikon
• Kortárs magyar írók