„Tűzmanócska” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Irodalmi művek szereplői kategória hozzáadva (a HotCattel)
Padiiiman (vitalap | szerkesztései)
49. sor: 49. sor:


== Keletkezése ==
== Keletkezése ==
A mű keletkezését leginkább a korai feljegyzések által magyarázhatjuk.
A mű keletkezését leginkább a korai feljegyzések által magyarázhatjuk. A Grimm testvérek kézzel írt feljegyzései és az eredeti változatai 1810-re datálhatók, amely időponttól még messzemenőbbnek tűnik. A manó Rumpelstilz, egy félelmetes lény megnevezése volt, aki hasonlított egy koboldfélére


[[Kategória:Irodalmi művek szereplői]]
[[Kategória:Irodalmi művek szereplői]]

A lap 2014. március 15., 10:43-kori változata

Tűzmanócska (népmese)

Tűzmanócska
A főhös kissé vicces és furcsa figurája
A főhös kissé vicces és furcsa figurája
SzerzőGrimm testvérek
Eredeti címRumpelstilzchen
Országnémet Németország
Nyelvnémet
Témaegy molnárlányból lett királylány története
Műfajnépmese
Kapcsolódó filmRumpelstilzchen, bábfilm, 78 perc, NSZK, 1955
Kiadás
KiadóHueber
Kiadás dátuma1812
Média típusakönyv
ISBN978-319-311-673-4
A Wikimédia Commons tartalmaz Tűzmanócska témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A történet 6 fő része
A dicsekvő
A cím azt a dicsekvő molnárt emeli ki, aki miatt a lánya slamasztikába került, és mindezt csak azért, mert a molnár olyat akart mondani a királynak, hogy az tetszen neki.
Az első próba
Az első próba alatt azt a részt értjük, amikor a lányt először zárják be egy kamrába, mondván, hogy szőjön szalmából aranyat, ha nem akar másnap meghalni. Ekkor találkozott Tűzmanócskával, aki a nyaklánca ellenében aranyat szőtt.
A második próba
Az második próba alatt azt a részt értjük, amikor a lányt másodszor zárják be egy kamrába, mondván, hogy szőjön szalmából aranyat, ha kedves az élete. Ekkor újra találkozott Tűzmanócskával, aki a gyűrűje ellenében újra aranyat szőtt.
A harmadik próba, egyben nagy lehetőség
Az harmadik próba alatt azt a részt értjük, amikor a lányt harmadszor zárják be egy kamrába, mondván, hogy szőjön szalmából aranyat, ha kedves az élete. Azonban "most sem babra ment a játék", ugyanis most azt ajánlotta fel a király, hogyha újra sikerül a leánynak aranyat fonni, feleségül veszi. Ekkor újra előbukkant Tűzmanócska, aki már most nem kapott semmit sem, mert a kislánynak semmije sem maradt. De az emberke újra aranyat font, de ezért súlyos árat kért; oda kellett adni neki a lány első gyermekét, amennyiben királynő lesz. A törpe elősegítette tervét azzal, hogy megint szőtt.
A Wikimédia Commons tartalmaz A történet 6 fő része témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A német nyelvből eredő népmesét a Grimm testvérek gyűjtötték össze a Kinder,- und Hausmärchen (Gyermek,- és házimesék) című antológiájukban 1812-ben. Magyarul csak mesefilmekben dolgozták fel írásos formában nem.

Az egy szegény molnárlány csodával határos történetét bemutató epikus mű azt mutatja be, miképp lett egy dicsekvő molnár lányából egy manócska segítségével királynő, s miként vág vissza az emberke. A történet sok csodás elemet tartalmaz, például szalmából arany szövése.

Keletkezése

A mű keletkezését leginkább a korai feljegyzések által magyarázhatjuk. A Grimm testvérek kézzel írt feljegyzései és az eredeti változatai 1810-re datálhatók, amely időponttól még messzemenőbbnek tűnik. A manó Rumpelstilz, egy félelmetes lény megnevezése volt, aki hasonlított egy koboldfélére