„Az értelemtükrözés elve” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Az elválasztás terén: formázás |
a Robot dolgozik: Helyesírási javítások |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
===Az egybe- és különírás terén=== |
===Az egybe- és különírás terén=== |
||
*A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, |
*A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, illetve egybeírással, pl. ''három szög'' és ''háromszög'' ({{akh|95}}). Ha két szó kapcsolata új jelentésre tesz szert, azt egybeírással jelöljük: ''gyors vonat'' ’sebesen közlekedő vonat’ és ''gyorsvonat'' ’vonatfajta’ ({{akh|107|b}}, {{akh|112|szöveg=112.}}, {{akh|117|b|szöveg=117. b)}}, {{akh|123|b|szöveg=123. b)}}, {{akh|125|b|szöveg=125. b)}}, {{akh|128|b|szöveg=128. b)}}, {{akh|129|szöveg=129.}}). |
||
*Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl. ''Margitsziget'' ({{akh|175|b}}), és másként, ha földrajzi értelemben, pl. ''Margit-sziget'' ({{akh|176|b}}). |
*Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl. ''Margitsziget'' ({{akh|175|b}}), és másként, ha földrajzi értelemben, pl. ''Margit-sziget'' ({{akh|176|b}}). |
A lap 2007. március 30., 23:22-kori változata
A magyar helyesírás |
---|
Rögzítése |
Szakterületek helyesírása |
Helyesírási szótárak |
|
Alapelvei |
További jellemzői |
Egyes területei |
Nevezetes szabályai |
Írásjelek helyesírása |
Érdekességek |
Az értelemtükrözés elve a magyar helyesírás egy fontos elve (l. AkH.12 2. d)), bár nem számítják a négy alapelv közé.
Példái
A hangjelölés terén
- Olyankor is feltüntetjük a szó elemeit, amikor nem vagy nem úgy hangzanak, pl. [haggya] leírva hagyja. (Ha azonban az elemek már nem vezethetők le fonetikailag, akkor ezt felülbírálja a kiejtés szerinti írásmód, pl. [higgye] leírva higgye, nem „hiszje”.)
A kezdőbetűk terén
- A nagybetű megkülönbözteti a közneveket a tulajdonnevektől, pl. kovács és Kovács.
Az elválasztás terén
- Az elválasztás is tükrözi a szó jelentését. Példák:
- gép-elem (’gépnek az eleme’), de gé-pe-lem (’gépbe írom’),
- leg-e-lő-re (’a sor elejére’), de le-ge-lő-re (’mezőre’),
- kar-ó-ra (’karon viselt óra’) , de ka-ró-ra (’rúdra’).
Az egybe- és különírás terén
- A szókapcsolatokat és az összetételeket rendszerint megkülönböztetjük egymástól különírással, illetve egybeírással, pl. három szög és háromszög (AkH.12 95.). Ha két szó kapcsolata új jelentésre tesz szert, azt egybeírással jelöljük: gyors vonat ’sebesen közlekedő vonat’ és gyorsvonat ’vonatfajta’ (AkH.12 107. b), 112., 117. b), 123. b), 125. b), 128. b), 129.).
- Másként jelölünk egy helyet, ha városrészként hivatkozunk rá, pl. Margitsziget (AkH.12 175. b)), és másként, ha földrajzi értelemben, pl. Margit-sziget (AkH.12 176. b)).
- homoki malom: a Homok helységben található, másképpen nevezett vagy név nélküli malom
- Homoki malom: ha a szóban forgó malomnak intézménynévszerűen használt neve van (vö. Keleti pályaudvar, Ferihegyi repülőtér, AkH.12 190.)
- Homoki Malom csárda: ha egy intézményszerű létesítményt, pl. csárdát jelölő földrajzi megjelölés előtagjává lesz (vö. Víg Kalmár étterem, AkH.12 190.)
- (a) homoki Malom csárda: így is jelölhetjük a Homok helységben működő Malom csárdát (AkH.12 190.)
- Homoki-malom: amennyiben a malom egy Homoki családnevű személy tulajdona (vö. Kossuth-szobor, Batthyány-örömécses, AkH.12 140. b), 168.)
- Homokimalom: ha a szerkezet helységrésznévként funkcionál egy településen belül (AkH.12 175. b))
- (OH. 188–189. o., némileg rövidítve)
További példák:
- művésztanár: ’művészeket oktató tanár’ (AkH.12 129.)
- művész-tanár: ’művészi és tanári foglalkozást egyaránt űző személy’ (AkH.12 101. a))
- művész tanár: ’művészkedő tanár’ (AkH.12 114. a))
- (OH. 1092. o.)
- Kodály vonósnégyes: Kodály nevű, Kodályról elnevezett vonósnégyes (AkH.12 167.)
- Tátrai-vonósnégyes: Tátrai Vilmosnak a vonósnégyese, az őáltala alapított/vezetett vonósnégyes (AkH.12 168.)
- (OH. 170. o.)