„Helvey Laura” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox Címke: HTML-sortörés |
a Egyik kép eltávolítása: nem kell minden lehetséges képet belezsúfolni egy szócikkbe, főleg ha normális helyet nem lehet találni neki. |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
| más díjak = |
| más díjak = |
||
|}} |
|}} |
||
[[Fájl:Helvey Laura-Borsos.jpg|bélyegkép|bal|180px|Helvey Laura 19 éves korában]] |
|||
[[Fájl:Helvey Laura-Ellinger.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben]] |
[[Fájl:Helvey Laura-Ellinger.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Helvey Laura kb. 25 éves korában ismeretlen szerepben]] |
||
'''Helvey Laura''' ([[Arad]], [[1852]]. [[december 10.]] – [[Budapest]], [[1931]]. [[február 2.]]) - drámai színésznő. |
'''Helvey Laura''' ([[Arad]], [[1852]]. [[december 10.]] – [[Budapest]], [[1931]]. [[február 2.]]) - drámai színésznő. |
A lap 2014. március 5., 17:47-kori változata
Helvey Laura | |
Helvey Laura körülbelül 22 éves korában | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1862. december 10. Arad |
Elhunyt | 1931. február 2. (68 évesen) Budapest |
Házastársa | Urváry Lajos |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Helvey Laura témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Helvey Laura (Arad, 1852. december 10. – Budapest, 1931. február 2.) - drámai színésznő.
Élete
Helvey Laura 1852 december 10-én született Aradon. Szülővárosában, majd Budapesten nevelkedett, mivel nagy hajlamot érezett a szini pálya iránt, 1867-ben a szini tanodába jelentkezett, ahol Paulay Ede, Szigeti József és Gyulai Pál tanítványa lett, melynek elvégzése után 1870-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették, melynek 1909-től örökös tagja lett. Már a vizsgaelőadáson feltűnést keltett a Faust Margit szerepében. Közben 1885-ben feleségül ment Urváry Lajoshoz.
Eleinte főként drámai hősnőket játszott; Desdemondt, Ophéliát, Cordeliát, Mirandát (Shakespeare színműveiben), valamint Ledért a Csongor és Tünde (Vörösmarty) bemutatóján. Fellépett Shakespeare-szerepekben is, de Molière nőalakjai álltak hozzá a legközelebb.
A beszéd hivatott művésze volt, mesterien bánt a hangjával, az érzelmeket, indulatokat nem hangerővel, hanem árnyalt dinamikával fejezte ki. Legsajátabb területe a modern, fölényes szellemű nagyvilági nő alakítása. Idősebb korában a Wilde-darabok öreg dámáit játszotta.
1914-ben vonult vissza, Budapesten, 1931 február 2-án, 79 évesen érte a halál.
Főbb szerepei
- Cordélia (Sh.: Lear király)
- Céliméne (Molière: A mizantróp)
- Dóra (Sardou)
- Elza (Csiky G.: A proletárok)
- Fedora (Sardou)
- Athenais (Ohnet: A vasgyáros)
- Smithné (ifj. Dumas: Francillon)
- Pepa (Pailleron: Az egér)
- Lindené (Ibsen: Nóra)
- Langeacné (Wolff: A titok)
- Lady Markby (Wilde: Az eszményi férj)
Források és irodalom
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon
- Pallas Nagy Lexikona
- Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves története (I., Budapest, 1940).