„Dunavecse” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: wikilink azonos szöveggel és céllal
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
24. sor: 24. sor:


== Története ==
== Története ==
'''Dunavecse'''nevét az [[1332]]-[[1334]]. évi [[pápai tizedjegyzék]] említette először, ekkor egyházilag a váci egyházmegye szigetfői főesperességéhez tartozott, majd [[1404]]-[[1405]]-ben [[Fejér vármegye]] solti járásához csatolták.
'''Dunavecse'''nevét az [[1332]]-[[1334]]. évi [[pápai tizedjegyzék]] említette először, ekkor egyházilag a váci egyházmegye szigetfői főesperességéhez tartozott, majd [[1404]]-[[1405]]-ben [[Fejér vármegye]] solti járásához csatolták.


A [[15. század]] elején a Tetétleni család birtoka, a [[16. század]] közepén, a [[mohácsi vész]] utáni korszakban Laski Jeromos († 1541) birtokába került, majd a [[17. század]] közepén a Földváry család lett a település birtokosa.
A [[15. század]] elején a Tetétleni család birtoka, a [[16. század]] közepén, a [[mohácsi vész]] utáni korszakban Laski Jeromos († 1541) birtokába került, majd a [[17. század]] közepén a Földváry család lett a település birtokosa.


[[1610]]-ben a reformátusok itt zsinatot tartottak. A református egyháza [[1626]]-[[1629]] közötti években már fennállt. Református templom [[1640]]-ben épült. A település a [[török hódoltság]] alatt sem pusztult el. [[1691]]-ben egy egész porta után 50 forint katonaélelmezési költséget és [[1695]]-ben 4 portát vetettek ki rá. Ekkor egyike volt a vármegye legnépesebb községeinek. Az [[1720]] évi összeíráskor 122 jobbágyháztartást találtak itt, és ekkor tisztán magyar lakosai voltak. Az [[1754]] évi vármegyei nemesi összeírás szerint még mindig a Földváry család birtokaként szerepelt Tetétlen (Dunatetétlen), Ölle (Szülleölle) és Szölle nevű, Hartához tartozó pusztákkal együtt. E családon kívül ekkor még Jelenffy Lénárt János is birtokosa volt. [[1761]] július 7-én országos-, [[1832]] április 26-án pedig hetivásárok tartására is kiváltságot nyert. [[1866]]-ig a Földváry család osztatlanul bírta itteni birtokait. [[1866]]-ban a család megosztozott az ősi javakon, ezek egy része idegen kézre jutott.
[[1610]]-ben a reformátusok itt zsinatot tartottak. A református egyháza [[1626]]-[[1629]] közötti években már fennállt. Református templom [[1640]]-ben épült. A település a [[török hódoltság]] alatt sem pusztult el. [[1691]]-ben egy egész porta után 50 forint katonaélelmezési költséget és [[1695]]-ben 4 portát vetettek ki rá. Ekkor egyike volt a vármegye legnépesebb községeinek. Az [[1720]] évi összeíráskor 122 jobbágyháztartást találtak itt, és ekkor tisztán magyar lakosai voltak. Az [[1754]] évi vármegyei nemesi összeírás szerint még mindig a Földváry család birtokaként szerepelt Tetétlen (Dunatetétlen), Ölle (Szülleölle) és Szölle nevű, Hartához tartozó pusztákkal együtt. E családon kívül ekkor még Jelenffy Lénárt János is birtokosa volt. [[1761]] július 7-én országos-, [[1832]] április 26-án pedig hetivásárok tartására is kiváltságot nyert. [[1866]]-ig a Földváry család osztatlanul bírta itteni birtokait. [[1866]]-ban a család megosztozott az ősi javakon, ezek egy része idegen kézre jutott.


[[1838]]-ban és [[1876]]-ban nagy árvíz pusztított a településen, [[1848]]-ban pedig egy nagy tűzvészben a község fele leégett.
[[1838]]-ban és [[1876]]-ban nagy árvíz pusztított a településen, [[1848]]-ban pedig egy nagy tűzvészben a község fele leégett.


A [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ba került egy dunavecsei ''arany kartekercs'' a [[bronzkor]]ból.
A [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ba került egy dunavecsei ''arany kartekercs'' a [[bronzkor]]ból.
37. sor: 37. sor:
A dunavecsei [[művelődési ház (Dunavecse)|művelődési ház]] a ''Fő utca'' bal oldalán található, szerveznek néptánccsoportot, csillagász szakkört, népdalkört, [[rajz]]os foglalkozásokat. Minden évben [[Március idusa]] és [[Szeptember végén]] estet tartanak a művelődési házban. [[Dunavecsei Vikár Béla Könyvtár]] az [[Alkony utca|Alkony utcában]] van.
A dunavecsei [[művelődési ház (Dunavecse)|művelődési ház]] a ''Fő utca'' bal oldalán található, szerveznek néptánccsoportot, csillagász szakkört, népdalkört, [[rajz]]os foglalkozásokat. Minden évben [[Március idusa]] és [[Szeptember végén]] estet tartanak a művelődési házban. [[Dunavecsei Vikár Béla Könyvtár]] az [[Alkony utca|Alkony utcában]] van.
[[Vikár Béla]] fordította a [[Kalevala]] irodalmi alkotást, aki [[műfordító]] és [[etnográfus]] is volt. A Vikár Béla Könyvtár [[1953]]-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, több mint 32.000 darab könyvet talál
[[Vikár Béla]] fordította a [[Kalevala]] irodalmi alkotást, aki [[műfordító]] és [[etnográfus]] is volt. A Vikár Béla Könyvtár [[1953]]-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, több mint 32.000 darab könyvet talál
az olvasóközönség.
az olvasóközönség.


Dunavecse [[Hősök tere (Dunavecse)|Hősök terén]] áll az [[1745]]-ös építésű [[barokk]] stílusú [[református templom]] található. [[Hild József]] bővítette toronnyal [[1832]]-ben. [[Makovecz Imre]] is rajta hagyta nyomát Dunavecsén,
Dunavecse [[Hősök tere (Dunavecse)|Hősök terén]] áll az [[1745]]-ös építésű [[barokk]] stílusú [[református templom]] található. [[Hild József]] bővítette toronnyal [[1832]]-ben. [[Makovecz Imre]] is rajta hagyta nyomát Dunavecsén,

A lap 2014. március 4., 13:29-kori változata

Dunavecse
Dunavecse címere
Dunavecse címere
Dunavecse zászlaja
Dunavecse zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
KistérségKunszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterVörös Sándor[1]
Irányítószám6087
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség3868 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 49″, k. h. 18° 58′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 49″, k. h. 18° 58′ 20″
Dunavecse (Bács-Kiskun vármegye)
Dunavecse
Dunavecse
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Dunavecse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavecse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dunavecse (horvátul: Večica[3]) város Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi kistérségében. A Pentele híd megépülésénél szempont volt, hogy Dunavecsének több száz éve bejáratott kikötője van.

Fekvése

Dunavecse város közvetlenül a Duna bal partján helyezkedik el, a Fejér megyei Dunaújvárossal ellentétes oldalon. A folyó vecsei szakasza 4,5 km hosszú. A településen áthalad az 51-es főút, határát pedig az M8-as autópálya nyomvonala érinti. Belterülete hullámos felszínt mutat, legmagasabb pontja a Rózsadomb. Tengerszint feletti magassága 105 m. Tőle legközelebb elhelyezkedő települések: Apostag (délre: 4 km), Kisapostag (nyugat: 5 km), Szalkszentmárton (észak: 10 km). Legközelebbi nagyváros: Dunaújváros (7 km). Dunavecse és Apostag között kerékpárút épült a Duna mellett.

Története

Dunavecsenevét az 1332-1334. évi pápai tizedjegyzék említette először, ekkor egyházilag a váci egyházmegye szigetfői főesperességéhez tartozott, majd 1404-1405-ben Fejér vármegye solti járásához csatolták.

A 15. század elején a Tetétleni család birtoka, a 16. század közepén, a mohácsi vész utáni korszakban Laski Jeromos († 1541) birtokába került, majd a 17. század közepén a Földváry család lett a település birtokosa.

1610-ben a reformátusok itt zsinatot tartottak. A református egyháza 1626-1629 közötti években már fennállt. Református templom 1640-ben épült. A település a török hódoltság alatt sem pusztult el. 1691-ben egy egész porta után 50 forint katonaélelmezési költséget és 1695-ben 4 portát vetettek ki rá. Ekkor egyike volt a vármegye legnépesebb községeinek. Az 1720 évi összeíráskor 122 jobbágyháztartást találtak itt, és ekkor tisztán magyar lakosai voltak. Az 1754 évi vármegyei nemesi összeírás szerint még mindig a Földváry család birtokaként szerepelt Tetétlen (Dunatetétlen), Ölle (Szülleölle) és Szölle nevű, Hartához tartozó pusztákkal együtt. E családon kívül ekkor még Jelenffy Lénárt János is birtokosa volt. 1761 július 7-én országos-, 1832 április 26-án pedig hetivásárok tartására is kiváltságot nyert. 1866-ig a Földváry család osztatlanul bírta itteni birtokait. 1866-ban a család megosztozott az ősi javakon, ezek egy része idegen kézre jutott.

1838-ban és 1876-ban nagy árvíz pusztított a településen, 1848-ban pedig egy nagy tűzvészben a község fele leégett.

A Magyar Nemzeti Múzeumba került egy dunavecsei arany kartekercs a bronzkorból. A dunaújvárosi Intercisa Múzeumban a Dunaújvárosi kistérség ásatásain előbukkant régészeti emlékei szerepelnek a tárlaton. A Felsőhegy-dűlő régészeti tárgyai Budapestre kerültek.

A dunavecsei művelődési ház a Fő utca bal oldalán található, szerveznek néptánccsoportot, csillagász szakkört, népdalkört, rajzos foglalkozásokat. Minden évben Március idusa és Szeptember végén estet tartanak a művelődési házban. Dunavecsei Vikár Béla Könyvtár az Alkony utcában van. Vikár Béla fordította a Kalevala irodalmi alkotást, aki műfordító és etnográfus is volt. A Vikár Béla Könyvtár 1953-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt, több mint 32.000 darab könyvet talál az olvasóközönség.

Dunavecse Hősök terén áll az 1745-ös építésű barokk stílusú református templom található. Hild József bővítette toronnyal 1832-ben. Makovecz Imre is rajta hagyta nyomát Dunavecsén, ő tervezte a második világháborús és 56-os, közös emlékművet. Néhány további vallásos épületet kereshetnek fel a dunavecseiek, ilyen a római katolikus kápolna, nazarénusok temploma. Burgus erődítmény ezen a helyen állt a Római Birodalom idején, amit egyes források szerint a törökök szedtek szét, múzeumba kerültek kis részei. A római burgus egy darabját a református templomba használták fel az építkezéskor. Dunavecsén született André Kertész és Jean Toth művészek, előbbi fotográfus volt, utóbbi festő. Dunavecse része egy sziget, a Nagy-sziget is.

Az 1900-as évek elején ide tartozott Csanádfehéregyháza és Zsellérpuszta is. Az elsőnek a területén egykor község állt. Ősi templomának alapkövei az 1900-as évek elején még láthatók voltak.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott. 1910-ben 4757 lakosából 4716 magyar volt. Ebből 1030 római katolikus, 3415 református, 144 izraelita volt.

A városi rangot 2004-ben kapta meg.

Nevezetességei

1840 és 1844 között a községben éltek Petőfi Sándor szülei, a költő apjának, Petrovics Istvánnak volt itt mészárszéke. Petőfi 1844 áprilisának első felében meglátogatta szüleit, több mint két hónapon át tartózkodott a községben. Szerelemre lobbant a helybéli Nagy Zsuzsika iránt. Számos verse is itt született, többek között a „Füstbe ment terv", az „Egy estém otthon", a „Magány", a „Zsuzsikához", a „Hattyúdalféle", az „Ebéd után", az „Álmodom-e?" és a „Deákpályám" című költeményei, valamint a "Távolból[4]", amely a község himnusza lett.

Források

Jegyzet

  1. Dunavecse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  4. Ez a vers címe - a "Kis lak áll a Nagy Duna mentében" az első sor
Commons:Category:Dunavecse
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavecse témájú médiaállományokat.