„Ágopcsa Marianna” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
infobox
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
[[File:Ágopcsa Marianna.JPG|thumb|right|<center>Arcképe</center>]]
| név = Ágopcsa Marianna
| kép = Ágopcsa Marianna.JPG
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
| születés helye = [[Kolozsvár]]
| születés dátuma = [[1944]]. [[június 5.]] {{Életkor-élő|1944|06|05}}
| halál helye =
| halál dátuma =
| nemzetiség =
| házastárs =
| szakma = művészettörténész, műkritikus
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Ágopcsa Marianna''' ([[Kolozsvár]], [[1944]]. [[június 5.]] –) erdélyi magyar művészettörténész, műkritikus. Férje [[Muhi Sándor]] grafikus.
'''Ágopcsa Marianna''' ([[Kolozsvár]], [[1944]]. [[június 5.]] –) erdélyi magyar művészettörténész, műkritikus. Férje [[Muhi Sándor]] grafikus.



A lap 2014. március 1., 13:52-kori változata

Ágopcsa Marianna
Született1944. június 5. (79 éves)
Kolozsvár
HázastársaMuhi Sándor
Foglalkozásaművészettörténész, műkritikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágopcsa Marianna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ágopcsa Marianna (Kolozsvár, 1944. június 5. –) erdélyi magyar művészettörténész, műkritikus. Férje Muhi Sándor grafikus.

Életútja

A kolozsvári 3. számú középiskola elvégzése után a Babeș–Bolyai Egyetem történelem–filozófiai karán művészettörténeti szakképesítést szerzett. 1967-től a szászsebesi Történeti Múzeumban, 1968-tól a kolozsvári Művészeti Múzeumban dolgozott. 1970-től A Hét képzőművészeti szerkesztője, 1978-tól a Szatmári Hírlap, illetve 1989 után a Szatmári Friss Újság művelődési rovatát vezette és publikált a Szamoshátban. Szamárnémetiben él, az 1990-es években az RMDSZ megyei választmányában működött.

Az Utunk és A Hét, a Korunk, a Művelődés hasábjain a végtelen művészi fogalmáról, a geometria művészeti lehetőségeiről, Cranach, Caravaggio, Mondrian, Mednyánszky László, Nagy István művészetéről értekezett. A művészetbeli tér és idő kérdései foglalkoztatják.[1]

Művészeti írásaiból

  • Leltár és művészettörténet. Korunk, 1974. (33. évf.) 3. sz. 494-497. p.
  • A tájkép nem puszta ténymegállapítás. Korunk, 1979. (38. évf.) 1-2. sz. 68. p.
  • A színházak kiűzhetetlen szelleme. Holnap : irodalmi és társadalmi folyóirat, 1992. (3. évf.) 12. sz. 28. p.
  • Klasszikus évad, tíz fiatal művésszel. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 1996. augusztus 24.
  • Erdei István kisplasztikái. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 1999. szeptember 3.
  • „Nem lelket, csak lakást cseréltem?” : Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. Bihari Napló, (Nagyvárad), 1999. október 1.
  • Múzeumi kiadvány a középkori erdélyi egyházi építészetről. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. január 21.
  • Stúdió-bemutató: Sóska, sültkrumpli. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. április 19. (Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című komédiáját adták elő Tóth-Páll Miklós rendezésében a Harag György Társulat színészei.)
  • Megjelent az Otthonom Szatmár megye 10. kötete. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. április 21.
  • Páskándi-ősbemutató Szatmárnémetiben: László, szent király - a millennium évében. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. november 16.

Társasági tagság

Jegyzetek és források

  1. A román cenzúra az RMIL-ben róla írt szócikket alaposan megnyirbálta 1980-ban.

Kapcsolódó szócikkek