„Frank Wedekind” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozás: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
{{személy infobox |
|||
| kép = |
|||
| képaláírás = |
|||
}} |
|||
[[Fájl:Frank Wedekind.jpg|bélyegkép|Frank Wedekind]] |
[[Fájl:Frank Wedekind.jpg|bélyegkép|Frank Wedekind]] |
||
'''Frank Wedekind''' (teljes nevén: ''Frank Robert Wedekind'') ([[Hannover]], [[1864]]. [[július 24.]] – [[München]], [[1918]]. [[március 9.]]) német drámaíró. |
'''Frank Wedekind''' (teljes nevén: ''Frank Robert Wedekind'') ([[Hannover]], [[1864]]. [[július 24.]] – [[München]], [[1918]]. [[március 9.]]) német drámaíró. |
||
A lap 2014. február 20., 23:42-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Frank Wedekind | |
 | |
| Született | 1864. július 24.[1][2][3][4][5] Hannover[6][7] |
| Elhunyt | 1918. március 9. (53 évesen)[1][8][2][3][4] München[9][7] |
| Álneve | Hugo von Trenck |
| Állampolgársága | porosz |
| Házastársa | Tilly Wedekind |
| Gyermekei | három gyermek:
|
| Szülei | Emilie Wedekind-Kammerer Friedrich Wilhelm Wedekind |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | müncheni Waldfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Wedekind témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Frank Wedekind (teljes nevén: Frank Robert Wedekind) (Hannover, 1864. július 24. – München, 1918. március 9.) német drámaíró.
Stílusa, jelentősége
Wedekind stílusa expresszionista, szecessziós, de a jelenetek ábrázolásában gyakran naturalisztikus: ezek csak egymásutánjukban keltenek groteszk hatást. Strindberggel együtt őt nevezhetjük az expresszionizmus előfutárának. Brechtre, Ödön von Horváthra, Ernst Tollerre, Lion Feuchtwangerre is hatott.
Ifjúsága
Német orvos és magyar színésznő fiaként született. A család sokat utazott. Wedekind az ifjúságát Párizsban töltötte, de megfordult Svájcban is. Újságíró, kabaré igazgatója, az alvilág tagja, börtöntöltelék.
Művei
Első darabját (A tavasz ébredése (Frühlings Erwachen ) 1891-ben írta. A szenteskedő, polgári tisztességben megőszült felnőttek érzéketlensége miatt a serdülők ébredő szexuális ösztöneiket torz módon élik ki: Johannes az Ernsttel való csókolózásban, Melchior és Wendla brutális, érzelem nélküli szexben. Wendla, akit anyja a gólyamesével hülyít, belehal a gyermekszülésbe, de csak a bába abortív szerei miatt. Melchiort kicsapják egy affér miatt a gimnáziumból, apja javítóintézetbe adja. A félállati körülmények közt élő gyerekek közül Melchior megszökik. A temetőben a félőrült fiú előtt megjelenik öngyilkos barátja, Moritz és egy álarcos, akik Melchior énjének ilyen meg olyan oldalai: Moritz az öngyilkosságra csábítja ( " Nyújtsd a kezedet. " ), az álarcos a társadalomba, emberek közé vinné, s Melchior vele megy el, azaz "beilleszkedik a társadalomba". Nagy siker és botrány. A következő években Wedekind színészként is fellépett saját darabjaiban.
- 1895: A föld szelleme (Erdgeist), majd folytatása, a Pandora szelencéje (Die Büchse der Pandora, 1904) egy vonzó, romlott nőről, Luluról, akinek senki sem tud ellenállni, s akit végül Hasfelmetsző Jack öl meg Londonban. A darabból Alban Berg írt operát Lulu címmel.
- A következő darabjai: A kamaraénekes (Der Kammersänger, 1899), Muzsika (Musik, 1906), Haláltánc (Totentanz, 1906), Franziska (1910) is Wedekind örök témáját, a férfi és nő torzult viszonyát ábrázolják. Wedekind nem tudott meglenni nők nélkül. Nőalakjai gyakran szinte démoni szörnyetegek.
- Keith márki (Die Marquis von Keith, 1900) egy Hlesztakov-forma szélhámos társasági karrierjéről szól.
- További darabjai: Nicolo király, avagy ilyen az élet (König Nicolo, or So ist das Leben, 1902), Die Zensur (1908), Wetterstein-kastély (Schloss Wetterstein, 1910), Bismarck (1916), Herakles (1917) stb.
Külső hivatkozás
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ведекинд Франк, 2015. szeptember 28.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ведекинд Франк, 2015. szeptember 27.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)