„Kerti sarkantyúka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Yera (vitalap | szerkesztései) a Dísznövények kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Yera (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
| binomial_authority = [[L.]] |
| binomial_authority = [[L.]] |
||
| wikispecies = Tropaeolum majus |
| wikispecies = Tropaeolum majus |
||
| |
| wikicommonscat = Tropaeolum majus |
||
}} |
}} |
||
A '''kerti sarkantyúka''' ''(Tropaeolum majus)'' igen sok néven ismeretes: hívják '''sárog sarkantyú'''nak, '''sárga tőcséres'''nek, '''pücülő'''nek, '''pücők'''nek, '''kapucinusvirág'''nak, sőt, '''sarkantyúvirág'''nak is – ez utóbbival nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a [[piros sarkantyúvirág]]gal ''(Centranthus ruber)'' és a [[hegyesszirmú sarkantyúfű]]vel ''(Delphinium oxisepalum'' [[Borbás Vince és Pax Ferdinand|Borb. et Pax.]]) – mint láthatjuk, a három faj három nemzetséget képvisel. |
A '''kerti sarkantyúka''' ''(Tropaeolum majus)'' igen sok néven ismeretes: hívják '''sárog sarkantyú'''nak, '''sárga tőcséres'''nek, '''pücülő'''nek, '''pücők'''nek, '''kapucinusvirág'''nak, sőt, '''sarkantyúvirág'''nak is – ez utóbbival nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a [[piros sarkantyúvirág]]gal ''(Centranthus ruber)'' és a [[hegyesszirmú sarkantyúfű]]vel ''(Delphinium oxisepalum'' [[Borbás Vince és Pax Ferdinand|Borb. et Pax.]]) – mint láthatjuk, a három faj három nemzetséget képvisel. |
||
A lap 2014. február 18., 17:50-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Tropaeolum majus L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti sarkantyúka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti sarkantyúka témájú médiaállományokat és Kerti sarkantyúka témájú kategóriát. |
A kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus) igen sok néven ismeretes: hívják sárog sarkantyúnak, sárga tőcséresnek, pücülőnek, pücőknek, kapucinusvirágnak, sőt, sarkantyúvirágnak is – ez utóbbival nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a piros sarkantyúvirággal (Centranthus ruber) és a hegyesszirmú sarkantyúfűvel (Delphinium oxisepalum Borb. et Pax.) – mint láthatjuk, a három faj három nemzetséget képvisel.
Peruból hozták Európába a spanyol hódítók.
Jellemzői
A kerti sarkantyúka egynyári, kúszószárú növény.
Termesztése
Magját április közepén vetik, és májustól októberig folyton nyílik. 15–20 cm magas törpe és 2 m hosszú, csüngő fajtákat is nemesítettek. Szegélynövényként, balkonládába, de akár egy kosárba ültetve is gyönyörű.
Felhasználása
Joggal nevezik “a kertek álomvirágának”, mivel gondozást alig igényel, minden évben előbukkan, és magról hamar elszaporodik. Emellett a gyümölcsfák tányérjába vetve távol tartja a vértetveket. A burgonyát, a paradicsomot is védi a kártevőktől. Az egykori "parasztkertekben" általános volt. A kreppapírhoz hasonló virágok lehetnek aprók, nagyok, szimplák és teltek; hagyományosan sárgák vagy narancsszínűek, de egyre több a színváltozat: lehetnek vörösek, lehetnek halványabb tónusúak vagy akár kétszínűek is.
Gasztronómiai
Nem csak szépségéért termesztik: a növény minden, föld feletti része ehető. Leveleit pikáns fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják. A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet; sajtokkal, salátákkal eszik. Ecetes-sós lében tartósított bimbóinak íze a kapribogyóéhoz hasonlít. Csak nyersen fogyasztható: sütve-főzve vagy szárítva aromája elvész.
Gyógynövényként
Gyógynövény is: főleg mustárolajat (növényi antibiotikumot), illóolajakat, káliumot és olajat tartalmaz. Antibiotikus, vérképző és összehúzó hatású. Leginkább fertőtlenítőként és antibiotikumként használják (magja olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszervet megtámadó baktériumokat), de teákba és borogatásokba is teszik. Magjait biokrémbe sajtolják.
Kivonatát egyrészt erősítőszernek, afrodiziákumnak tartják, másrészt hajápolásra használják. Főzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.
Képek
-
Virága közelről -
Források
