„Közösség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2014. február 12., 19:31-kori változata

Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények közösségéről, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.

Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő, illetve szaros társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. Általában nem nevezzük közösségnek az egyesületeket, társadalmi szervezeteket és politikai vagy társadalmi mozgalmakat, amelyek ugyan szintén sok önkéntes munkát igényelnek, de tagjaik elsősorban csak egy-egy konkrét tevékenységre, feladatra szövetkeznek. Ugyancsak nem hívjuk közösségnek azokat az egyházakat és politikai pártokat sem, amelyek a hivatásszerű, fizetett munkára épülnek.

A közösség kifejezést sokszor egyszerűen a szoros egység értelmében használjuk, például vagyonközösség, életközösség, nemzeti közösség.

Emberi közösségek

Lakóhelyi közösség

Elsősorban a kisebb településekre jellemző, hogy lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve ha szeretik és jól megértik egymást. Előfordulhat, hogy egy nagyobb embercsoport eleve azzal a szándékkal települ le egy adott helyen, hogy szoros közösségben éljen. Ha ezt az anyagi javaik teljes megosztásával teszik, akkor kommunáról vagy kommunisztikus közösségről beszélünk (hippiközösségek, kibucok stb.)

Etnikai közösség

Az etnikai közösség egy etnikumhoz vagy nemzetiséghez való tartozás alapján szerveződik. Jellemző például akkor, amikor egy népcsoport tagjai idegen, esetleg ellenséges többségi nép között élnek. Ilyenkor a közösségi élet és összefogás a nemzeti identitás megőrzésének is alapvető feltétele lehet (például emigráns közösségek). Az etnikai közösség gyakran a rokoni, nagycsaládi kapcsolatokra épül. Ilyenek például a természeti népek vagy a nomád népek törzsi közösségei vagy a hagyományos roma közösségek.

Vallási közösség

A vallási közösségeken belül megkülönböztetünk szerzetesközösségeket és világi vagy laikus közösségeket. Az előbbiek tagjai a közösség keretében élik mindennapi életüket, míg az utóbbiak tagjai elsősorban a szabadidejüket töltik egymással. A szerzetesek közösségeiről bővebben lásd a szerzetesrend szócikket!

Források, bibliográfia

Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom [Berényi Gáborral], 1983

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 '''Közösségről''' több értelemben beszélhetünk, így [[biológia]]i értelemben az [[élőlény]]ek közösségéről, [[társadalom|társadalmi]] értelemben emberi közösségről, [[politika]]i értelemben pedig államközösségről.
-Az emberi közösség az [[ember]]eknek a [[Család (szociológia)|családnál]] nagyobb, együtt élő, illetve szaros [[társas kapcsolat]]okat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, punájukat és szabadidejüket a közösség javára fordítják. Általában nem nevezzük közösségnek az [[egyesület]]eket, [[társadalmi szervezet]]eket és politikai vagy társadalmi mozgalmakat, amelyek ugyan szintén sok [[önkéntes munka|önkéntes munkát]] igényelnek, de tagjaik elsősorban csak egy-egy konkrét tevékenységre, feladatra szövetkeznek. Ugyancsak nem hívjuk közösségnek azokat az [[egyház]]akat és [[politikai párt]]okat sem, amelyek a hivatásszerű, fizetett munkára épülnek.
+Az emberi közösség az [[ember]]eknek a [[Család (szociológia)|családnál]] nagyobb, együtt élő, illetve szaros [[társas kapcsolat]]okat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. Általában nem nevezzük közösségnek az [[egyesület]]eket, [[társadalmi szervezet]]eket és politikai vagy társadalmi mozgalmakat, amelyek ugyan szintén sok [[önkéntes munka|önkéntes munkát]] igényelnek, de tagjaik elsősorban csak egy-egy konkrét tevékenységre, feladatra szövetkeznek. Ugyancsak nem hívjuk közösségnek azokat az [[egyház]]akat és [[politikai párt]]okat sem, amelyek a hivatásszerű, fizetett munkára épülnek.
 A közösség kifejezést sokszor egyszerűen a szoros egység értelmében használjuk, például vagyonközösség, életközösség, nemzeti közösség.