Khalid szaúdi király

Khalid ibn Abdul-Aziz Al Szaúd خالد بن عبد العزيز آل سعود‎
Szaúd-Arábia királya
Uralkodási ideje
1975. március 25. – 1982. június 13.
Elődje	Fejszál ibn Abdul-Aziz
Utódja	Fahd ibn Abdul-Aziz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Szaúd-ház
Született	1913. február 13. Rijád
Elhunyt	1982. június 13. (69 évesen) Taif
Nyughelye	Al Oud temető, Rijád
Édesapja	Abdul-Aziz ibn Szaúd
Édesanyja	Al Jawhara bint Musaed Al Jiluwi
Testvére(i)	Musa'id bin Abdulaziz Al Saud Mutaib bin Abdulaziz Al Saud Fahd szaúdi király Muhammad bin Abdulaziz Al Saud Turki I bin Abdul Fejszál szaúdi király Turki II bin Abdulaziz Al Saud Mishaal bin Abdulaziz Al Saud Abdul-Rahman bin Abdulaziz Al Saud Sattam bin Abdulaziz Al Saud Sultan bin Abdelaziz Nayef bin Abdelaziz Szalman szaúdi király Ahmed bin Abdulaziz Al Saud Abdul Majeed bin Abdulaziz Al Saud Hazloul bin Abdulaziz Al Saud Badr bin Abdulaziz Al Saud Fawwaz bin Abdulaziz Al Saud Mashhur bin Abdulaziz Al Saud Abdul Ilah bin Abdulaziz Al Saud Bandar bin Abdulaziz Al Saud Abdullah szaúdi király Mamdouh bin Abdulaziz Mansour bin Abdulaziz Al Saud Nasser bin Abdulaziz Nawwaf bin Abdulaziz Al Saud Talal bin Abdulaziz Al Saud Saad bin Abdulaziz Muqrin bin Abdulaziz Al Saud Thamir bin Abdulaziz Al Saud Abdallah bin Muhammad bin Saud Latifa bint Abdulaziz Al Saud Al-Bandari bint Abdul-Aziz Al Saud Al Jawhara bint Abdulaziz Al Saud Seeta bint Abdulaziz Al Saud Haya bint Abdulaziz Al Saud Luluwah bint Abdul-Aziz Al Saud Sultana bint Abdul-Aziz Al Saud Majid bin Abdulaziz Al Saud Mishari bin Abdulaziz Al Saud Hamoud bin Abdulaziz Al Saud Abdul Muhsin bin Abdulaziz Al Saud Szaúd szaúdi király Anud bint Abdulaziz
Házastársa	Sita bint Fahd Al Damir
Gyermekei	Faisal bin Khalid bin Abdulaziz Al Saud Moudi bint Khalid Al Saud Abdallah bin Khalid
A Wikimédia Commons tartalmaz Khalid ibn Abdul-Aziz Al Szaúd خالد بن عبد العزيز آل سعود‎ témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Khalid ibn Abdul-Aziz Al Szaúd (arabul: خالد بن عبد العزيز آل سعود‎; 1913. február 13. – 1982. június 13.) Szaúd-Arábia királya 1975-től 1982-ig

Ifjúsága

Khalid ibn Abdul-Aziz 1941-ben, 28 évesen

Khalid ibn Abdul-Aziz 1913. február 13-án született Rijádban Abdul-Aziz király ötödik fiaként. Apja már tizennégy évesen bevonta a kormányzati munkába: a sivatagi törzsekhez küldte, gondjaik meghallgatására. 1932-ben a király Khalidot Hidzsáz alkirályává nevezte ki, Fejszál herceget váltva fel, aki külügyminiszter lett. Alkirályi megbízatása 1934-ig tartott. Ebben az évben Fejszál vezetése alatt harcolt a szaúdi-jemeni háborúban, majd a harcok után a szaúdi küldöttséget vezette a béketárgyaláson.

Még ebben az évben belügyminiszteri kinevezést is kapott. 1939-ben Fejszál bátyja segédjeként részt vett a londoni St. James Konferencián, amelyen Palesztina jövőjét vitatták meg. A későbbiekben is gyakran elkísérte külföldi útjaira a külügyminiszter Fejszált, 1943-ban washingtoni útjuk során Roosevelt elnökkel is találkozott.

1962-ben miniszterelnökhelyettessé nevezték ki, ami jobban tükrözte előkelő helyét az örökösödési sorrendben. Szaúd király és Fejszál herceg rivalizálása idején az utóbbit támogatta.

Trónörökösként

Miután Fejszál megbuktatta Szaúd királyt, 1965-ben Khalidot nevezte meg hivatalos trónörökösként, mivel a sorrendben előtte álló Muhammad herceg visszalépett. Ezzel együtt első miniszterelnökhelyettes is lett. Fő feladata a Miniszterek Tanácsának szervezeti és végrehajtói hatalmának felügyelete volt, ezenfelül Fejszál király nevében ő vezette Mekka tartományt is. Napi ügyekkel nem foglalkozott, leginkább a királyt helyettesítette az üléseken és ünnepségeken. 1971-es amerikai diplomáciai dokumentumok alapján jó viszonyban volt a törzsi vezetőkkel, a vallási tekintélyekkel és a Nemzeti Gárda vezetőjével, Abdullah herceggel is.

Uralkodása

1975. március 25-én Fejszál királyt egyik unokaöccse meggyilkolta, utódja pedig Khalid herceg lett. Az utódlást a királyi család tanácskozása már néhány órával a merénylet után megerősítette. Khalid a trónnal együtt a miniszterelnöki pozíciót is elfoglalhatta.

Khalidot kevéssé érdekelte a politika – egyes pletykák szerint éppen ezért választották trónörökösnek, kompromisszumként a királyi család különböző csoportjai közötti vitában. Uralkodása idején is sokszor másokra hagyta a végső döntéshozást, bár néhány területen, az ország egészségügyének, infrastruktúrájának, oktatásának fejlesztésében aktívan közreműködött. Sokan csak afféle kirakatbábunak tekintették az ország élén, és gyenge egészsége miatt sem tudta volna az erős vezető szerepét eljátszani.

Belpolitika

Fejszál király szigorú pénzügyi politikája és az olajválság miatt drasztikusan megemelkedő olajáraknak köszönhetően Khalid pénzügyileg nagyon jó helyzetben levő országot örökölt, amely uralkodásának hét éve alatt hatalmas fejlődésen esett át és a világ egyik leggazdagabb országává vált. 1975-ben újabb ötéves tervet indítottak Szaúd-Arábia gazdaságának fejlesztésére. A király főleg a mezőgazdaság fejlesztésének szentelte idejét, de ekkor alakult meg a két iparváros, Jubail és Yanbu is. Az oktatásba is nagy összegeket fektettek, 1975 és 1980 között az iskolák száma megduplázódott és megalapították a Fejszál király Egyetemet.

Trónra lépésekor a király Fahd herceget jelölte meg trónörökösként és miniszterelnökhelyettesként, másod-miniszterelnökhelyettesnek pedig Abdullah herceget nevezte ki.

1979. november 20-án iszlám szélsőségesek elfoglalták a mekkai Nagymecsetet és vezetőjük mahdi-ként, megváltóként való elismerését követelték. Khalid az ulemához fordult, hogy engedélyezze a katonai erő használatát ellenük. Az ulema tétovázott, nem adott egyértelmű választ, csak amikor a támadás már másfél napja megindult. Mivel Fahd és Abdullah külföldön tartózkodott, a király a kül- és belügyminiszterekre bízta a válság megoldását. Az ostrom két hétig tartott és 255 fanatikus, katona és túsz vesztette életét. Az incidens után 63 lázadót kivégeztek.

1979-ben síiták szerveztek tiltakozó megmozdulásokat a Keleti Tartományban. Többeket bebörtönöztek közülük, csak a következő évben szabadultak.

A szaúdi állam 1980-ban felvásárolta az állami olajcég, az Aramco valamennyi részvényét, 100%-os tulajdonrészt szerezve ezzel.

Külpolitika

Khomeini ajatollah

Külpolitikailag Khalid sokkal kevésbé volt aktív mint elődje, Fejszál, annak ellenére, hogy uralkodása idején több fontos esemény történt az iszlám világban, mint például az iráni forradalom, Anvar Szadat meggyilkolása, vagy az afganisztáni szovjet beavatkozás.

1975 áprilisában, alig néhány héttel beiktatása után, Khalid sikeresen megállapodott Abu Dhabival és Ománnal az Al Buraymi oázis hovatartozásáról, amely már régóta mérgezte az országok kapcsolatát.

A szomszédos országokkal való hosszas szervezés eredményeképpen 1981-ben sikeresen létrehozták az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot.

Az iráni forradalom után Khalid gratulált Khomeini ajatollahnak, kifejezve reményét hogy az vallási szolidaritás közel hozza majd országaikat. Reménye azonban nem vált valóra, Szaúd-Arábia végül (nem hivatalosan) Irakot támogatta az 1980-ban kitörő irak-iráni háborúban.

Egy 1981-es londoni látogatásán Khalid király találkozott Margaret Thatcher miniszterelnökkel, és állítólag azt mondta, hogy nagyon szívesen beszélget vele a solymászatról, de az államügyeket illetően forduljon inkább Fahd herceghez.

Halála

Khalidnak már trónörökös korában is voltak szívpanaszai, 1970-ben szívrohama volt, 1972-ben pedig az Egyesült Államokban szívműtéten esett át. 1978-ban újból megműtötték, de 1980-ban újból kisebb szívrohamot kapott, majd 1982. június 13-án egy újabb roham következtében életét vesztette. Sírja a rijádi Al Oud temetőben található.

Családja és személyisége

Khalid ibn Abdul-Aziz négyszer házasodott, feleségeitől négy fia és hat lánya született. Bár nem volt nagy államférfi, barátai és ismerősei kedves, vidám, megnyerő személyiségnek írták le. Kedvenc szórakozása a lovaglás és solymászat volt.

Források

• Biography King Khalid Exhibiton
• King Khalid Rulers.
• Winberg Chai: Saudi Arabia: A Modern Reader University Press. p. 193. ISBN 978-0-88093-859-4
• King Khalid ibn Abdulaziz Al Saud Global Security.
• James Wynbrandt: A Brief History of Saudi Arabia Infobase Publishing. ISBN 978-0-8160-7876-9
• "New, shy King is 'nicest man in Saudi Arabia'" Edmonton Journal. New York Times. 26 March 1975.
• Death of King Khaled Sarasota Herald Tribune. 15 June 1982.

Kapcsolódó szócikkek

• Szaúd-Arábia uralkodóinak listája

Előző uralkodó: Fejszál ibn Abdul-Aziz

Szaúd-Arábia királya 1975 - 1982

Következő uralkodó: Fahd ibn Abdul-Aziz

Ez a szócikk részben vagy egészben a Khalid of Saudi Arabia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.