„Purgly Magdolna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Károlyi Gyula –> Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947) |
szül. hónap javítás |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képaláírás = [[Horthy Miklós]] kormányzó felesége |
| képaláírás = [[Horthy Miklós]] kormányzó felesége |
||
|képméret=200px |
|képméret=200px |
||
| születés dátuma = [[1881]]. [[ |
| születés dátuma = [[1881]]. [[július 10.]] |
||
| születés helye ={{zászló|magyar 1867-1918}} [[Kürtös]] |
| születés helye ={{zászló|magyar 1867-1918}} [[Kürtös]] |
||
| halál dátuma = [[1959]]. [[január 8.]] {{életkor-holt|1881|6|10|1959|1|8}} |
| halál dátuma = [[1959]]. [[január 8.]] {{életkor-holt|1881|6|10|1959|1|8}} |
||
| halál helye ={{zászló|portugál}} [[Estoril]] |
| halál helye ={{zászló|portugál}} [[Estoril]] |
||
}} |
}} |
||
Horthy Miklósné jószáshelyi '''Purgly Magdolna''' ([[Kürtös]], [[1881]]. [[június 10.]] – [[Estoril]], [[Portugália]], [[1959]]. [[január 8.]]) [[Horthy Miklós]] felesége volt, [[1920]] és [[1944]] között kormányzóné, az ország első asszonya. |
Horthy Miklósné jószáshelyi '''Purgly Magdolna''' ([[Kürtös]], [[1881]]. [[június 10.|július 10.]] – [[Estoril]], [[Portugália]], [[1959]]. [[január 8.]]) [[Horthy Miklós]] felesége volt, [[1920]] és [[1944]] között kormányzóné, az ország első asszonya. |
||
== Családja, gyermek- és ifjúkora == |
== Családja, gyermek- és ifjúkora == |
A lap 2014. február 8., 14:25-kori változata
Horthy Miklósné (jószáshelyi Purgly Magdolna) | |
Horthy Miklós kormányzó felesége | |
Horthy Miklós kormányzó felesége | |
Született | 1881. július 10. Kürtös |
Elhunyt | 1959. január 8. (77 évesen) Estoril |
Állampolgársága | |
Házastársa | Horthy Miklós (1901 – 1957. február 9.)[1] |
Gyermekei |
|
Foglalkozása | politikus |
Halál oka | skarlát |
A Wikimédia Commons tartalmaz Horthy Miklósné témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Horthy Miklósné jószáshelyi Purgly Magdolna (Kürtös, 1881. július 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya.
Családja, gyermek- és ifjúkora
Magdolna egy vidéki földbirtokos családba született az Arad közelében található Kürtösön 1881. június 10-én. Édesapja Purgly János 1500 hold földbirtok felett rendelkezett, valamint országgyűlési képviselő volt. Édesanyja Vásárhelyi Ilona volt. Első unokatestvére volt a későbbi földművelésügyi miniszter, Purgly Emil.
A véletlennek köszönhetően találkozott Horthy Miklóssal. Nemcsak Horthy egyenruhája keltette fel érdeklődését, hanem a világot járt ember érdekes történetei is. A vonzalom kölcsönös volt kettejük között. 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Nászútjukat Semmeringen, Ausztriában töltötték.
Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Gyermekeik: Magdolna (1902-1918), Paulette (1903-1940), István (1904-1942) és Miklós (1907-1993) is itt születtek. 1908-1909 után Horthy a Taurus cirkáló parancsnoka lett és Isztambulba költözött. Itt családjával együtt a Boszporusz partján egy villában lakott. Ezt követően Bécsben éltek öt évig.
Első világháború
Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték a háborús éveket.Férjével ritkán találkozott. 1917-1918-ban már látszott, hogy viharos évek várnak az Osztrák–Magyar Monarchiára. Horthy ellentengernagyi kinevezéséről is csak közös ismerősök révén szerzett tudomást. A Monarchia összeomlásakor átmenetileg Bécsbe költözött gyermekeivel. Ott Horthy csatlakozott a családhoz és együtt Kenderesre költöztek.
1919-1920
Horthy egy békésebb életre rendezkedett be családi birtokán. Felesége támogatta ebben, azonban sorsa másképp alakult. Károlyi Gyula gróf Szegedre rendelte a kommunista rendszer kiküszöbölése céljából. 1920 március 1-jén Horthy Miklóst megválasztották Magyarország kormányzójának. Innentől kezdve Magdolnát megillette a Főméltóságú Asszony megszólítás.
Horthy kormányzósága alatt
Korai évek
A következő néhány évben az volt Horthy asszony célja, hogy nyugodt családi hátteret biztosítson férjének. Ritkán mutatkozott a nyilvánosság előtt. A Horthy család a Budai várban lakott, azonban - tekintetbe véve a család pozícióját - viszonylag szerény életet éltek. Menedéket a Kenderesi birtok jelentett számukra, ahol a család kastélya állt.
1935 után
1935 után Horthy asszony gyakrabban megjelent a nyilvánosság előtt. Célja az volt, hogy Horthy kormányzó maradhasson. Veszélyt ilyen szempontból a szélsőjobb oldali csoportok jelentették, mint például a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt. Ezen felül saját tekintélyével próbálta a nemzetet és annak függetlenségét támogatni. Ebben az időben ez németellenességet ( ami gyakorlatilag a nemzetiszocializmus elutasítását ) is jelentett. Közvetlenül nem vett részt a politikában, de megtalálta a poziciójához illő módot, hogy ezt kifejezze.
Amikor egyéb kötelezettségei lehetővé tették jótékonysági akciókat szervezett. Sokat támogatta az akkor kiépülő Új-Lipótváros fejlődését, amiért annak egy részét az akkor hálás ottani lakosság Magdolna-városnak keresztelte. De nem csak a belvárosban jótékonykodott, egyebek mellett az akkor önálló településen, Rákospalotán szeretetotthont és ingyenkonyhát hozott létre. 1938 után jótékonysági akciókat kezdeményezett a Magyarországhoz újonnan visszatért felvidéki szegények részére. A háború kitörése után gyűjtőakciókat indított az orosz hideghez nem szokott magyar honvédek, s a hazakerült sebesültek megsegítésére, nemegyszer rádiószózatban kérve ehhez a lakosság támogatását. E tevékenységben lelkes segítőre talált a családba házasság révén bekerült Horthy Istvánné Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőben, akit már annak özvegységre jutása előtt is szinte leányává fogadott.
Állhatatosan ellenállt annak a kísértésnek, hogy megalapítsák a Horthy dinasztiát. 1940-től folyamatos nyugtalanságban élt. Nem tudott szabadulni attól való félelmétől, hogy a kormányzóság egy átmeneti, halálra ítélt állapot volt. Bizalmasai körében gyakran mondta: "Tisztességes úton kerültünk hatalomra, az ajtón keresztül, de attól félek az ablakon keresztül fogunk távozni." Félelmei szóról szóra beigazolódtak. A Horthy család viszontagságos körülmények között hagyta el a Budai várat 1944 október 17-én.
Háború utáni élete
A második világháborút követően a bajorországi Weilheimben laktak 4 évig. Ez az időszak nem tett jót Horthy asszony egészségének.
Fia segítségével jutottak el a portugáliai Estorilba. Két évvel élte túl férjét. 1959-ben itt hunyt el 78 évesen.
1993. szeptember 4-én hozták haza a férje és az ő földi maradványait Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen a családi kriptában.
Forrás
- História Magazin, 2000/02.
- http://www.genealogy.euweb.cz/hung/horthy.html
- Rubicon Történelmi Magazin 2007/10. szám, „Horthy Miklós, kultusz és ellenkultusz”
- A Horthy család végső nyughelyéről Kenderes város honlapján
- Síremléke Kenderesen (fotók)
- ↑ p70461.htm#i704607, 2020. augusztus 7.