„Soissons” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor: 24. sor:
| weboldal = www.ville-soissons.fr
| weboldal = www.ville-soissons.fr
}}
}}
'''Soissons''' város [[Aisne]] megyében, [[Pikárdia]] régióban. [[Laon]]tól 35, [[Reims]]től 60 és [[Párizs]]tól 110 km-re az [[Aisne (folyó)|Aisne]] kanyarulatában, az Aisne és a [[Crise]] összefolyásánál fekszik.
'''Soissons''' város [[Aisne]] megyében, [[Pikárdia]] régióban. [[Laon]]tól 35, [[Reims]]től 60 és [[Párizs]]tól 110 km-re az [[Aisne (folyó)|Aisne]] kanyarulatában, az Aisne és a [[Crise]] összefolyásánál fekszik. [[Franciaország kulturális és történelmi városai és tájai|Franciaország kulturális és történelmi városa]] címet viseli.


==Történelme==
==Történelme==
Nevét a belga-gall [[suessiones]] nép után kapta, akiket [[Caius Iulius Caesar]] említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben ''(Commentarii de bello Gallico)'', s akik a Reims központú, szintén [[Gallia|gall]] [[remi (gallok)|remi]] néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a Suessionesek főnöke vezette a Szajnától északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a Remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az ''Augusta Suessionumot'' a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt [[Syagrius]] és a [[Merovingok]] uralkodása idején egyaránt.
Nevét a belga-gall [[suessiones]] nép után kapta, akiket [[Caius Iulius Caesar]] említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben ''(Commentarii de bello Gallico)'', s akik a Reims központú, szintén [[Gallia|gall]] [[remi (gallok)|remi]] néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a Szajnától északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az ''Augusta Suessionumot'' a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt [[Syagrius]] és a [[Merovingok]] uralkodása idején egyaránt.


486-ban [[I. Klodvig frank király|Klodvig]] legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki [[Toulouse]]-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a [[Frank Birodalom|Frank Birodalmat]]. [[I. Chlothar frank király|Chlothárnak]] jutott a északnyugati terület, a későbbi [[Neustria]], Soissons központtal. 752-ben [[III. Pipin frank király|III. Pipint]] itt koronázta királlyá [[Bonifatius Wynfrith]]. A [[normannok]] 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a [[10. század]]ban a [[kalandozó hadjáratok|kalandozó magyarok]] leromboltak<ref>[http://data.bnf.fr/13739926/abbaye_saint-medard_soissons__aisne/ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne]</ref>.
486-ban [[I. Klodvig frank király|Klodvig]] legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki [[Toulouse]]-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a [[Frank Birodalom|Frank Birodalmat]]. [[I. Chlothar frank király|Chlothárnak]] jutott a északnyugati terület, a későbbi [[Neustria]], Soissons központtal. 752-ben [[III. Pipin frank király|III. Pipint]] itt koronázta királlyá [[Bonifatius Wynfrith]]. A [[normannok]] 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a [[10. század]]ban a [[kalandozó hadjáratok|kalandozó magyarok]] leromboltak<ref>[http://data.bnf.fr/13739926/abbaye_saint-medard_soissons__aisne/ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne]</ref>.
33. sor: 33. sor:
A francia vallásháborúk idején a [[hugenották]] foglalták el Soissons-t. 1814-ben [[Gebhard Leberecht von Blücher|Blücher]] csapatai, 1870-ben a [[porosz–francia háború]]ban a poroszok vették birtokukba. Az [[ első világháború]]ban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.
A francia vallásháborúk idején a [[hugenották]] foglalták el Soissons-t. 1814-ben [[Gebhard Leberecht von Blücher|Blücher]] csapatai, 1870-ben a [[porosz–francia háború]]ban a poroszok vették birtokukba. Az [[ első világháború]]ban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.


==Művemlékek==
*Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája.
*Egykori Saint-Léger kolostor
*Egykori Saint-Jean-des-Vignes kolostor
*Saint-Gervais-et-Saint-Protais-székesegház
A város 120 ha zöldterületet tart fenn.
==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

A lap 2014. február 4., 19:28-kori változata

Soissons
Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve
Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve
Soissons címere
Soissons címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióPikárdia
MegyeAisne
KerületSoissons
Kanton2
TelepüléstársulásCommunauté d'agglomération du Soissonnais
PolgármesterPatrick Day (2008-2014)
INSEE-kód02722
Irányítószám02200
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség28 705 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2,317 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság38 -130 m
Terület12,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″
Soissons weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Soissons témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Soissons város Aisne megyében, Pikárdia régióban. Laontól 35, Reimstől 60 és Párizstól 110 km-re az Aisne kanyarulatában, az Aisne és a Crise összefolyásánál fekszik. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Történelme

Nevét a belga-gall suessiones nép után kapta, akiket Caius Iulius Caesar említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben (Commentarii de bello Gallico), s akik a Reims központú, szintén gall remi néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a Szajnától északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az Augusta Suessionumot a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt Syagrius és a Merovingok uralkodása idején egyaránt.

486-ban Klodvig legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki Toulouse-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a Frank Birodalmat. Chlothárnak jutott a északnyugati terület, a későbbi Neustria, Soissons központtal. 752-ben III. Pipint itt koronázta királlyá Bonifatius Wynfrith. A normannok 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a 10. században a kalandozó magyarok leromboltak[2].

A francia vallásháborúk idején a hugenották foglalták el Soissons-t. 1814-ben Blücher csapatai, 1870-ben a porosz–francia háborúban a poroszok vették birtokukba. Az első világháborúban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.

Művemlékek

  • Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája.
  • Egykori Saint-Léger kolostor
  • Egykori Saint-Jean-des-Vignes kolostor
  • Saint-Gervais-et-Saint-Protais-székesegház

A város 120 ha zöldterületet tart fenn.

Jegyzetek

  1. ↑ Populations légales 2021
  2. ↑ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne

Források

Commons:Category:Soissons
A Wikimédia Commons tartalmaz Soissons témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Soissons&oldid=14387774”