„Bedřich Smetana” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 775 szerkesztés
a Bot: da:Bedřich Smetana egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
135. sor: 135. sor:


=== Szimfonikus költemények ===
=== Szimfonikus költemények ===
* [[Hazám]]'' – Vyšehrad, Vltava (Moldva), Šárka, A cseh erdőkön és és mezőkön, Tábor, Blaník
* [[Hazám]]'' – Vyšehrad,mácu,Vltava (Moldva), Šárka, A cseh erdőkön és és mezőkön, Tábor, Blaník''
* Svéd dalok – III. Richárd, Valdsteini tábor, Haakon Jarl
* Svéd dalok – III. Richárd, Valdsteini tábor, Haakon Jarl
* Prágai karnevál – befejezetlen, első két része: Bemutatás, Polonéz
* Prágai karnevál – befejezetlen, első két része: Bemutatás, Polonéz


=== Kamaradarabok ===
=== Kamaradarabok ===
* Életemből – e-moll vonósnégyes
* Életemből – e-moll mácu vonósnégyes
* d-moll vonósnégyes
* d-moll vonósnégyes
* Otthonról – duó hegedűre és zongorára
* Otthonról – duó hegedűre és zongorára
149. sor: 149. sor:
* Koncertdarabok – Koncertetüd: A tengerparton
* Koncertdarabok – Koncertetüd: A tengerparton
* Poetikus polkák
* Poetikus polkák
* Cseh táncok ciklus (4 polka, 10 Hulán, Obkročák, Cibulička, Sousedská, Medvěd, Dupák,…)
* Cseh táncok ciklus (4 polka, 10 Hulán, Mácu, Obkročák, Cibulička, Sousedská, Medvěd, Dupák,…)
* Macbeth és a boszorkányok
* Macbeth és a boszorkányok
* Hat prelúdium
* Hat prelúdium
191. sor: 191. sor:
* Miloslav Malý: Bedřich Smetana. Prága, 1956. Orbis. [magyarul]
* Miloslav Malý: Bedřich Smetana. Prága, 1956. Orbis. [magyarul]
* [[Zdeněk Nejedlý]]: Bedřich Smetana = uő: Válogatott zenei tanulmányok. Ford. Jiřy [sic!] Szántó. Bp., 1963. Zeneműkiadó pp. 46–58
* [[Zdeněk Nejedlý]]: Bedřich Smetana = uő: Válogatott zenei tanulmányok. Ford. Jiřy [sic!] Szántó. Bp., 1963. Zeneműkiadó pp. 46–58
* Alexander Buchner: Opera v Praze. Praha, 1985. Panton. [ISBN nélkül]
* Alexander Mácu Buchner: Opera v Praze. Praha, 1985. Panton. [ISBN nélkül]


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2014. február 3., 20:43-kori változata

Bedřich Smetana
Életrajzi adatok
Született1824. március 2.[1][2][3][4][5]
Litomyšl[6][7][8][9][10]
Származáscseh
Elhunyt1884. május 12. (60 évesen)[2][11][3][4][5]
Prága[12][7][8][9][13]
SírhelyNemzeti Temető
Házastársa
  • Bettina Smetanová (1860. július 10. – 1884. május 12.)
  • Kateřina Otylie Kolářová (1849. augusztus 29. – 1859. április)
IskoláiAkademické gymnázium Štěpánská
Pályafutás
Műfajokopera, klasszikus zene
Hangszerzongora, hegedű
Tevékenységzeneszerző
Bedřich Smetana aláírása
Bedřich Smetana aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedřich Smetana témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bedřich Smetana (ˈbɛdr̝ɪx ˈsmɛtana; 1824. március 28. - 1884. március 12.) cseh zeneszerző volt, akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik. Nemzetközileg az Eladott menyasszony című operája és a zeneszerző otthonának történetét, legendavilágát és tájait bemutató Má vlast ("Hazám") ciklus tette, melynek legismertebb tétele a Vltava ("Moldva"), illetve az Életemből e-moll vonósnégyes nyitánya.

Smetana a zongorázás terén őstehetségnek számított. Első koncertjét hatéves korában adta. Miután kötelező tanulmányait teljesítette, Josef Proksch kezei alatt tanult Prágában zenélni. Első nemzeti érzelmű szerzeménye a Habsburgok elleni 1848-as felkelés idején született. A harcokban rövid ideig maga is részt vett. Miután Prágában nem sikerült megalapoznia a jövőjét, Svédországba költözött, ahol tanárként és karmesterként dolgozott Gothenburgban. Itt fogott hozzá a nagyívű zenekari műveinek. Ezalatt Smetana kétszer megnősült, a két házasságból hat gyermeke született, akik közül hárman csecsemőkorukban meghaltak.

Az 1860-as években érezhető szabadabb politikai légkör hatására Smetana végleg visszaköltözött Prágába. Hamar belevetette magát a cseh zenei életbe, és az új cseh opera egyik első híres egyénisége volt. Első két operáját, melyeknek címe A branderburgiak Csehországban, illetve az Eladott menyasszony, 1866-ban az újonnan megnyílt Tartományi Színházban mutatták be. Utóbbi hatalmas sikert aratott már az első előadáson. Smetana még ez évben a színház vezető karmestere lett, de ekkoriban sok kritika érte a munkája miatt. A városban olyan csoportok alakultak, akik szerint rossz hatással van egy könnyen felismerhető cseh opera létrejöttére az, ha Smetana azonosul Liszt Ferenc vagy Richard Wagner túlságosan haladónak ítélt gondolataival. Ez az ellenállás megtörte a kreatív alkotási ritmusát, és esetleg még egészségének megromlásával is kapcsolatba hozható, melynek következtében 1874-ben ott kellett hagynia a színházat.

Bár ez év végére teljesen elvesztette a hallását, a színházi kötelezettségek okozta stressz elmúltával az egész hátralévő életében aktívan alkotott, zenét szerzett. Már korában is nagyra értékelték a cseh művészetért és kultúráért végbe vitt teljesítményét. Idegileg azonban összeomlott, és emiatt utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte.

Smetanát hazájában halála után is a a cseh zene atyjának tartották, és a kritikusok kortársainál s követőinél is többre értékelik az ő munkásságát. Ennek ellenére viszonylag kevés munkája tett szert nemzetközi hírnévre, és a legtöbb külföldi Antonín Dvořákot sokkal jelentősebbnek tartja.

Élete

Családja és gyermekkora

Bedřich Smetana Friedrich Smetana néven 1824. április 28-n Prágától keletre, a Habsburg Birodalomhoz tartozó Csehország és Morvaország határán, Litomyšlben látta meg a napvilágot. František Smetanának és harmadik feleségének, Barbora Lynkovának harmadik köös gyermeke, első fia.. Františeknek előző két házasságából volt még nyolc gyermeke, akik közül öt lánya élte túl a csecsemőkort. Barborával további tíz gyermekük volt, akik közül csak hét érte meg a felnőtt kort.[14][15] Az ekkor Habsburg uralom alatt álló Csehországban a német volt a hivatalos nyelv. Bár František tudott csehül, gazdasági és társadalmi okokból kifolyólag ritkán használta. Emiatt gyermekei csak felnőttként tanultak meg szabályosan beszélni csehül.[16]

Waldstein gróf kastélya Smetana szülővárosában, a cseh Litomyšlben.

Smetanáék Csehország Hradec Králové régiójából származtak. František kitanulta a sörfőzést és a vendéglátást, s a napóleoni háborúk idején mivel ruhát és kvártélyt tudott biztosítani a francia csapatoknak, tisztes jómódra tett szert. Már több sörözője volt azelőtt is, hogy 1823-ban Waldstein báróhoz költözött volna Litomyšlbe. Gazdájának kastélya egyben a város leglátványosabb épülete, ékköve is volt.[14][17]

Bár az idősebb Setana sehol nem tanult zenélni, vele született tehetsége volt hozzá, és még egy vonósnégyesben is játszott.[18] Bedřicht édesapja 1830-ban, hatévesen vezette be a hangszerek rejtelmeibe. A későbbi zeneszerző ekkor adta első koncertjét. Litomyšl Filozófiai Akadémiáján Auber A portici némájának nyitányát adta elő zongorra áthangszerelve. Az előadás vegyes fogadtatást kapott.[19][20] 1831-ben a család Csehorszég déli részébe, Jindřichův Hradecbe költözött, abba a körzetbe, ahol egy évszázaddal később Gustav Mahler nőtt fel.[17][21] Smetana itt végezte el általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait. Hegedülni és zongorázni tanult itt, megismerkedett Mozart és Beethoven munkáival, és elkezdett egyszerűbb előadásokat komponálni. Ezek közül egy, a (Kvapiček, magyarul "Kisgalop") piszkozatként fennmaradt.[21][22]

1835-ben František nyugdíjba ment, és elköltözött egy délkelet-csehországi birtokra.[22] Mivel a közelben nem volt megfelelő iskola, fiát egy jihlavai gimnáziumba küldte, ahol azonban a honvágy miatt nem tudott tanulni. Így átjelentkezett a premontreiek Německý Brod-i iskolájába, ahol megjött a kedve, és sokkal jobban haladt a leckével. [22] barátai között felfedezhető Karel Havlíček, a későbbi forradalmár költő,[23] aki azzal, hogy Prágába költözött, befolyásolhatta Smetanát, hogy ő is a fővárosban folytassa az életét. A következő évtől, édesapja jóváhagyásával, beiratkozott a Prágai Akadémia Gimnáziumának egyik osztályába, melyet az ellentmondásos Josef Jungmann, a cseh nemzeti megújhodás mozgalmának egyik kulcsszereplője vezetett.[24]

Zenei tanulmányai

Első lépések

Smetana 1839 őszén érkezett neg Prágába. Mivel Jungmann iskolája számára túlságonsa idegennek számított,[24] Smetana lassan elkezdett kimaradozni az órákról. Koncertekre, operába járt, katonai rézfúvósokat hallgatott, és belépett egy vonósnégyesbe is, akiknek rövidebb darabokat is írt.[24] Liszt prágai zongor hangversenyei után úgy érezte, ő cask a zenei pályán találja meg saját számításait.[24] Saját szavaival éve „Isten kegyelmével és segítségével egy napon a technika terén Liszt, a komponálás terén pedig Mozart leszek”.[25][26] Az idill azonban hamar véget ért, amint František rájött fia kicsapongó életmódjára. Ekkor elvitte a városból.[24] Apja ekkoriban a zenét szabadidpős elfoglaltságnak találta, és nem látott benne karrierlehetőségeket.[16] Smetanát átköltöztették Nové Městóba nagybátyjához, ahol rövid időre szerelmes lett unokatestvérébe, Louisába. Ennek a románcnak állított emléket a Louisa Polka, Smetana legrégebbi, fennmaradt szerzeménye.[27]

Unokabátyjként Josef Smetana, a pilseni Premontrei Iskola tanára ajánlotta fel, hogy figyel majd a fiura hátralévő tanulmányi ideje alatt. Ezek után Smetana 1840-ben Pilsenbe költözött.[18] Egészen 1843-ig, tanulmányai befejezéséig ott maradt. Sokat lendítet a város életén, hogy mennyire ért a zongorához, ennek köszönhetően változatos társasági életet élt, és többször felbukkant különböző éjszakai mulatókban.[26] Több románcban is része volt. Ezek közül a legfontosabbat Kateřina Kolářovávaltarotta fenn. A lányt már kora gyermekkora óta ismerte. Smetana teljesen beleszeretett. Naplójában egyszer ezt írta: "Ha nem vagyok vele, teljesen úgy érzem, mintha tűkön ülnék, egyszerűen nem tudok lenyugodni."[28] Több zenét is neki szerzett, többek között két quadrillet, egy duettet, és egy félbehagyott, bal kézre írt zongora leckét.[29] Ekkor született első oratórikus műve, egy B-moll menüett.[30]

Diák és tanár

Mire befejezte tanulmányait, édesapja gazdagsága leáldozóban volt. Bár ekkor már beleegyezett abba František, hogy fia a zene területén próbáljon meg boldogulni, ehhez már nem tudott anyagi támogatást biztosítani.[26][29] Smetana 1843. augusztusban 20 forinttal a zsebében elhagyta Prágát,[31][32][33] Mivel még semmilyen zenei képzést nem kapott, Kateřina Kolářová édesanyja bemutatta Josef Prokschnak, a Prágai Zenei Itézet, vezetőjének. Kateřina ekkoriban az intézet hallgatója volt.[18][29] Proksch a legmodernebb tanítási módszereket alkalmazta, és olyan zeneszerzők művei alapján tanított, mint Beethoven, Chopin, Berlioz vagy Liszt lipcsei társasága.[18] 1844. januárban Proksch belegyezett abba, hogy felvegye Smetanát a tanulói közé. Ugyanekkor megoldódni látszódtak az anyagi gondok is, ugyanis felvették egy cseh nemesi családhoz, a Thun családhoz, mint zongoraoktató.[18]

A következő három évben Smetana a Thun gyerekeknek zongoraórákat adott, de ugyanakkor ő maga is zeneelméletet és komponálást tanult Prokschnál. Többek között tánczenék, dalok, impromptuk, bagatellek és a G-dú zongora szonáta kerültek ki a kezei alól.[34] 1846-ban részt vett Berlioz prágai koncertjén, és minden valószínűség szerint Proksch egyik fogadásán személyesen is találkozott a francia mesterrel.[35] Thunéknál találkozott Robert és Clara Schumann-nal,akiknek megmutatta a G-moll szonátáját. Ők azonban nem voltak tőle elragadtatva, túlságosan is érezték rajta Berlioz hatását.[18] Eközben elmélyült a kapcsolata Kateřinával. Mikor 1847ben otthagyta a Thun családot, Smetana őt javasolta utódjának. Tanulmányai után neki vágott Nyugat-Csehországnak, hogy reményeit beteljesítve megbecsült, koncerteken szereplő zongorista legyen.[36]

Karrierje elején

Forradalmár

Smetana nyugat-csehországi koncert körútját alig támogatták, így vissza kellett térnie Prágába. Itt magántanulókat fogadott, valamint ritkán egyedül és kamara kórusokkal együtt is fellépett, és az így szerzett pénzből tartotta el magát.[35] Ekkor kezdett el első nagyobb lélegzetvételű zenekari művén, a D-moll nyitányon.[37]

A prágai Károly-hídon emelt barrikádok képe. Smetana rövid ideig beállt a forradalmárok közé.

1848-ban Smetana belekóstolt a forradalom ízébe is. A közéleti változások jegyében Smetana egyik régi barátja - Karel Havlíček - egy demokráciapárti mozgalmat alapított, mely sürgette a Habsburg abszolutizmus felszámolását és a politikai autonómia minél szélesebb körbe való kiterjesztését.[38] A várost érő eseteges támadások kivédésére megalapították a Polgárőrséget (Sablon:Lag-cs) Smetana több hazafias darabot is írt, többek között egy-egy indulót a Cseh Nemzeti Gárdának, illetve a Prágai Egyetem Hallgatóinak Légiójának. Ehy további művére Kollár János azt mondta, az a Szabadság Dala. [39] 1848. júniusban a Habsburgok megindultak Prágába, hogy Windisch-Grätz herceg vezetésével visszaszorítsák a felkelést. Smetana, mint a Svornost tagja, segített a Károly-híd körüli barikádok megerősítésében.[38] A kísérleteket hamar elfojtották, de Smetana megmenekült attól, hogy a mozgalom vezetőihez – köztük Havlíčekhez – hasonlóan bebörtönözzék vagy száműzzék.[38] Rövid svornosti tagsága alatt ismerkedett meg a vezető radikális íróval, Karel Sabinával, aki megírta a zeneszerző első két operájának a librettóját.[38]

A Zongoraintézetnél

1848 elején Smetana Liszt Ferencnek írt, akivel akkor még nem találkozott, hogy hadd ajánlja neki az új zongorahangversenyét, a Hat prelúdiumot, és Liszt szíveskedjék a művet kiadásra javasolni. Ugyanekkor 400 forintnyi hitelt is kért tőle, melyből zeneiskolát akart nyitni. Liszt gyorsan válaszolt, megköszönte, hogy Smetana hozzá írja a darabot, és megígérte, segít kiadót találni. Pénzügyi segítséget azonban nem tudott nyújtani.[40][41] Ez a biztatás volt a nagyon is gyümölcsöző barátság első lépése.[42] Annak ellenére, hogy Liszt nem tudott anyagilag hozzájárulni, Smetana augusztus végén 12 tanulóval megnyitotta a Zongoraintézetet.[43] A kezdeti pénzügyi nehézségek ellenére az Intézet gazdaságilag megalapozta a jövőjét, és hamarosan divatossá vált oda járni. Leginkább a cseh nacionalizmus támogatói jelentek itt meg, akik Smetanát egyre többre tartották. Proksch Smetanának írt ajánlólevelében így fogalmazott: "Ő át tudja ültetni a cseh nyelvvel kapcsolatos elképzeléseimet is."[44] 1849-ben az intézetet átköltöztették Kateřina szüleinek lakhelyére, ahol sokféle vendég megfordult: Kuszt gyakori vendégnek számított, de a Prágában székelő Ferdinánd is gyakran részt vett a matiné előadásokon.[44] Smetana szereplése a prágai zenei élet meghatározó eseményei közé tartozott ekkoriban. Ebben a viszonylagos pénzügyileg kiszámítható időszakban, 1849. augusztus 27-én vette el Kateřinát. 1851. és 1855. között négy lánya lett a párnak.[41]

Kibontakozó zeneszerző

1850-ben forradalmár beállítottsága ellenére Smetana elogadta Ferdinánd prágai várában a neki felajánlott udvari zongorista tisztet.[39][44] Emellett továbbra is tanított a Zongoraiskolában és mindig képezte magát, hogy egyre jobb zeneszerző váljék belőle. Ekkoriban olyan háromrészes műveket írt zongorára, mint a később az Elveszett menyasszonyban is felcsendülő Menyegzői darabok. [45] Ekkor írta az Albumlap cím alatt összegyűjtött, saját tapasztalatait összefoglaló rövid darabokat, és az egyik polkasorozatát.[45] 1853-54-ben a Ferenc József házassága alkalmából írt nagy zenekari művön, a Diadal-szimfónián dolgozott.[41] A Császári Udvar nem engedélyezte a mű előadását, mert egy részében nem megfelelő környezetben az osztrák himnusz egy részét is felhasználta. Smetana nem csüggedt el saját költségén bérelt egy zenekart, akik 1855. február 26-án a prágai Konvikt Teremben előadták a darabot. A mű csekély visszhangot kapott, a koncert pedig gazdaságilag sikertelennek bizonyult.[46]

Szomorú magánélet, elutasított tehetség

Smetana olajportréja 1854-ből

1854 és 1856 között több szerencsétlen dolog is történt Smetana életében. 1854. júliusában gümőkorban meghalt második lánya, Gabriela. Egy évvel később a már négyévesen is zenei tehetségeit megmutató elsőszülött lánya, Bedřiška halt meg skarlátban.[47] Smetana az ő emlékére írta a g-moll zongoratriót. Ezt Prágában 1855. december 3-án adták elő először. A zeneszerző szerint visszafogott volt a fogadtatása, de Liszt nagyon dicsérte.[18][48] Röviddel Bedřiška halála után megszületett a pár negyedik lánya, Kateřina, de fiatalon, már 1856. júniusban meghalt. Ekkor már Kateřinánál is diagnosztizálták a tuberkulózist.[47]

1856-ban szerzett Smetana tudomást a forradalom alatt megismert egyik barátja, Karel Havlíček száműzetésben bekövetkezett haláláról.[49] További aggodalmakra adott okot a prágai politikai hangulat változása. Minden remény elveszett egy felvilágosult kormány kinevezésére és szociális reformok bevezetésére, mert az 1848-as forradalom leverése után Ferenc József Alexander von Bach bárónak teljhatalmat biztosított a megtorlások terén.[49] A Zeneintézet jó híre ellenére Smetana még mindig nem ért el olyan magas beosztást, mint a híres kortársai, mint például Alexander Dreyschock.[49] A kritikusok szerint Smetana kristálytiszta, finom érintései sokkal közelebb állnak Chopin mint Liszt stílusához.[45] Ekkoriban a legnagyobb szinpadi sikere 1856. januárban Mozart születésének évfordulóján előadott d-moll piano concerto volt.[49] Egyre inkább elégedetlen volt Prágával kapcsolatban, és mikor meghalllotta, hogy Dreyschock milyen sikereket ért el Svédországban, úgy döntött, ő is ott próbál szerencsét. 1856. október 11-én ezt írta szüleinek: „Prága nem ismer el, így itt az ideje, hogy továbblépjek.” Első útja Göteborgba vezetett.[50]

Utazásai

Göteborg

Smetana először Kateřina nélkül ment el Svédországba. Lisztnek azt írta egyik levelében, hogy az embereknek itt zeneileg nem annyira kifinomult az ízlésük, de ebben lehetőséget látott arra, hogy olyan befolyást érjen, amire Prágában már semmi esélye nem lenne.[50] Pár héten belül meg is tartotta első fellépését, és olyan zeneiskolát tudott nyitni, ahol rögtön túljelentkezéssel kellett szembe nézni.[51] Ezen kívül a Göteborgi Klasszikus Kóruszenei Szövetség karmestere lett.[51] Pár hónap elég volt ahhoz, hogy mind társadalmilag, mind professzionálisan elismerjék a városlakók, de ezalatt kevés ideje maradt a zeneszerzésre. Felvázolta két jövőbeni zenekari művének, a Frithjofnak és A vikingek ótjának a terveit is, de mindkettőt félbehagyta.[52]

A svédországi Göteborg, ahol Smetana 1856 és 1861 között lakott.

1857 nyarán Smetana hazament Prágába, és látta, hogy Kateřina állapota tovább romlott. Júniusban édesapa, František meghalt.[53] Ősszel Smetana Kateřinával és még életben lévő lányukkal, Žofiével visszatért Göteborgba, de előtte még meglátogatta Weimarban Lisztet. Az ok a Karl August Goethe-Schiller jubileumi ünnepség volt, ahol Smetana részt vett Liszt Fauszt-szimfóniájának és Az ideálok bemutatóján. Ez adott neki lendületet és erőt a folytatáshoz.[54] Liszt volt Smetana legbefolyásosabb tanára, ő ihlette meg a legtöbbször. Ez így volt most is, ennek az útnak köszönhetően éledt fel benne a zeneszerzés iránti vágy, és egy kicsi belekóstolhatott az ekzárt göteborgi világon kívül folyó zenei életbe.[50]

Svédországba visszatérve az új tanítványok között feltűnt egy háziasszony, Fröjda Benecke, aki hamarosan Smetana múzsája és házigazdája lett. Neki ajánlotta Schubert Die schöne Müllerin dalciklusának két részének átiratát, és az egyik korai zongoraművét átírta polkára. Ennek a Látomások egy labdánál címet adta.[55] Ekkortájt sokkal lendületesebben komponált. 1858-ban befejezte a III. Richard című szinfonikus költeményét, az elsőt a Győzelmi szimfónia óta. A következő darab a Friedrich Schiller Wallenstein drámatrilógiája hatására megírt Wallenstein tábora volt,[56] és ekkorra már nekiállt a harmadik költeménynek, a Hakon Jarlnak, aminek az alapja Adam Oehlenschläger dán költő drámája volt.[57] Smetana ezen felül két nagyívű zongorajátékot írt: a Macbeth és a boszorkányokat, valamint a Liszt stílusában készült C Etüdöt.[58]

Magány, újabb házasság, visszatérés Prágába

Polka A-mollban a Cseh táncok ciklusból, Op. 12, 1859

A zongoránál: Veronika Ptáčková

Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése.

Kateřina egészsége egyre inkább fokozatosan romlott, és 1859 tavaszán egy hazafelé tartó útján, 1859. április 19-én Drezdában meg is hallt. Smetana azt írta, észrevétlenül halt meg, és csak akkor vették észre, mikor felfigyeltek a szokatlan csendre.[59] Miután Žofiét Kateřina édesanyja magához vette, a zeneszerző Liszthez ment Weimarba. Itt részt vett Liszt egyik tanítványa, Peter Cornelius A bagdadi borbély című komikus operájának bemutatóján.[60] This work would influence Smetana's own later career as an opera composer.[61] Még ezévben meglátogatta öccsét, Karelt, ahol beleszeretett a házigazda nála 16 évvel fiatalabb keresztlányába, Barbora (Bettina) Ferdinandiovába. Az eljegyzs után az 1859-60-as télre visszaköltözött Göteborgba.[50] A házasságkötésre 1860. július 10-én került sor, miután az ifjú pár együtt is elutazott az északi országba. Az út tetőpontja a Stockholmban előadott zongorakoncert volt, ahol a svéd királyi család is tiszteletét tette. A pár első lánya, Zdeňka 1861. szeptemberben született meg.[57]

Ezalatt a solferinói csatában elszenvedett vereségnek köszönhetően meggyengült Ferenc József Habsburg Birodalma, és Bachnak távoznia kellett a hatalomból.[62] Így Prágában egyre nagyobb tér nyílt a szabad gondolkodásnak, és Smetana 1861-ben úgy látta, nagyobb tér jut a cseh nacionalizmusnak és kultúrának.[25][57] Végleges öntése előtt, Prágában kell szerencsét Hollandiába és Németországba ment egy koncertkörútra. Megpróbált még egyszer zongoristaként érvényesülni, de ezúttal is kudarcot vallott.[57] Prágába visszatérve 1862. januárban a Žofín-szigeti Koncertteremben előadta a III. Richardot és a Wallenstein várát, de nem kapott különösebb visszhangot. A kritikusok szerint művei túl közel állnak a Liszt által fémjelzett Újnémet iskolához.[63] Smetana erre úgy válaszolt, „a prófétát saját hazájában soha nem értik meg”.[57] 1862. márciusban rövid időre visszatért Göteborgba, de a város már egyáltalán nem érdekelte. Szerinte ez csak egy kis vidéki állóvíz, és akármi is történik, neki Prágában kell szerencsét próbálnia. "Hazám olyan mélyen gyökeret vert a szívembe, hogy igazán csak ott tudnak értékelni. Ez az amiért feláldozhatom magamat."[64]

Későbbi évei

Smetana aláírása
Smetana szobra Prágában, a Moldva partján

A siker A brandenburgiak Csehországban és az Eladott menyasszony című operák bemutatásával köszönt rá, melyeket Obříství-beli nyaralójában szerzett. A brandenburgiak Csehországban megkapta a legjobb cseh opera címet, de az első igazi hamisítatlan cseh opera az Eladott menyasszony volt. A mű sikerének köszönhetően 1866-ban a Prozatímní színház dirigense lett. Vett egy szerény kis házat egy Týn nad Bečvou nevű faluban, Olomouctól keletre.

1870 után Bedřich Smetana egészségi állapota rosszabbodni kezdett. Makacs kiütésektől és más problémáktól szenvedett. 1874-ben már jobb fülére nem hallott, majd ősz végére teljesen megsüketült, ami a szifilisz komplikációjaként lépett fel. Ezt a nemi betegséget minden bizonnyal szeretőjétől, Lella Ricci énekesnőtől kapta el (ezt a vélekedést Mirko Očadlík zenetudós tartja). Smetana egészségi állapota egyre romlott, a betegség következtében idegrendszere fokozatosan felmondta a szolgálatot. Életének utolsó évét Smetana lányánál, Zsófiánál és vejénél töltötte jabkenicei vadászházukban, Mladá Boleslav mellett. 1875-től kezdve már itt élt.

Sem a nehézségek, sem a süketség nem törték meg, és megírta a A titok, a Hubička és a Čertovu stěnu című operáit, majd mindkét vonósnégyesét, az Álmok és a Cseh táncok című zongoradarabokat, egy sor kórusművet, befejezte a Má Vlast (Hazám) című szimfonikus ciklust, és Prágai karnevál címmel új szimfonikus táncciklus szerzésébe kezdett.

Egészsége azonban annyira megrendült, hogy 1884. április 20-án a Prága – Kateřinky elmegyógyintézetbe kellett szállítani. A zeneszerző életének utolsó, nehéz pillanatait örökíti meg Antonín Sova Z mého života (Életemből) című versében. A Nemzeti színház építésekor mondta Bedřich Smetana emlékezetes gondolatát: „A zenében benne van a csehek élete.“

Művei

Az eladott menyasszony címlapja (1919)
A Libuše partitúrájának egy oldala (Libuše fejedelemasszony jövendölése: „Český národ neskoná“)

Operák

Dalok

  • Esti dalok, 5 ének Vítězslav Hálek verseire
  • Első dalok
  • Dalok Baron Goertz tragédiájára

Kórusművek

  • A cseh dal – kantáta vegyeskarra és zenekarra
  • A szabadság dala – vegyeskarra és zongorára
  • Cseh ének – férfikarra
  • Meditabitur – vegyeskarra, orgonára és zenekarra
  • Három vadász – férfikarra
  • Odrodilec I., II., – férfikarra
  • Paraszti – férfikarra
  • A mi énekünk – férfikarra
  • Ünneplő kórus – férfikarra
  • Dal a tengerről – férfikarra
  • Hozomány – férfikarra
  • Imádság – férfikarra
  • Jelszó I., II. – férfikarra
  • Három női kar (Csillagom, Elszálltak a fecskék, Nyugszik a nap a hegyek mögött)

Szimfonikus költemények

  • Hazám – Vyšehrad,mácu,Vltava (Moldva), Šárka, A cseh erdőkön és és mezőkön, Tábor, Blaník
  • Svéd dalok – III. Richárd, Valdsteini tábor, Haakon Jarl
  • Prágai karnevál – befejezetlen, első két része: Bemutatás, Polonéz

Kamaradarabok

  • Életemből – e-moll mácu vonósnégyes
  • d-moll vonósnégyes
  • Otthonról – duó hegedűre és zongorára
  • g-moll zongoratrió

Zongoraművek

  • Szalondarabok – Szalonpolkák (Luisina, Bettyna, Jiřinková,…)
  • Koncertdarabok – Koncertetüd: A tengerparton
  • Poetikus polkák
  • Cseh táncok ciklus (4 polka, 10 Hulán, Mácu, Obkročák, Cibulička, Sousedská, Medvěd, Dupák,…)
  • Macbeth és a boszorkányok
  • Hat prelúdium
  • e-moll szonáta
  • e-moll nyitány
  • C-dúr rondó

Zenekari művek

  • E-dúr Diadal-szimfónia – az osztrák nemzeti himnusz témájára (ma német himnusz, Joseph Haydn műve)
  • Induló Shakespeare tiszteletére
  • D-dúr előjáték
  • C-dúr ünnepi előjáték – a Nemzeti Színház alapkőletételére
  • Venkovanka, polka
  • Libuša sorsa – zene egy élőképhez
  • Halász – zene egy élőképhez
  • Fanfárok Shakespeare III. Richárdjához
  • Doktor Faust – előjáték bábjátékhoz
  • Oldřich és Božena – előjáték bábjátékhoz
  • B-dúr menüett
  • Bajadérok – galopp

Képgaléria

Mellszobra alatt részlet Az eladott menyasszonyból (Hořice)
Szobra Prágában
Szobra Prágában (részlet)
A prágai Smetana Múzeum homlokzata

Irodalom

  • Miloslav Malý: Bedřich Smetana. Prága, 1956. Orbis. [magyarul]
  • Zdeněk Nejedlý: Bedřich Smetana = uő: Válogatott zenei tanulmányok. Ford. Jiřy [sic!] Szántó. Bp., 1963. Zeneműkiadó pp. 46–58
  • Alexander Mácu Buchner: Opera v Praze. Praha, 1985. Panton. [ISBN nélkül]

Forrás

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Сметана Бедржих, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  9. ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  10. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  11. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  12. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  13. ↑ Regional Database of the Central Bohemian Research Library in Kladno. (Hozzáférés: 2023. június 20.)
  14. ↑ a b Clapham (1972), pp. 9–11
  15. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Large395 nevű lábjegyzeteknek
  16. ↑ a b Large, p. 3
  17. ↑ a b Steen, p. 694
  18. ↑ a b c d e f g Ottlová, Marta. Smetana, Bedrich, Grove Music Online, ed. Laura Macy. Hozzáférés ideje: Hiba: Érvénytelen idő.  (Section 1)
  19. ↑ Clapham (1972), p. 12
  20. ↑ Newmarch, p. 54
  21. ↑ a b Large, p. 5
  22. ↑ a b c Clapham (1972), pp. 13–14
  23. ↑ Large, pp. 6–7. Havlíček was also known as Karel Havlíček Borovský.
  24. ↑ a b c d e Large, pp. 7–10
  25. ↑ a b Schonberg, p. 77
  26. ↑ a b c Newmarch, p. 56
  27. ↑ Large, pp. 10–11
  28. ↑ Large, p. 17
  29. ↑ a b c Large, p. 19
  30. ↑ Clapham (1972), pp. 15–16
  31. ↑ Newmarch, p. 57
  32. ↑ Hogy össze lehessen hasonlítani, ez mekkora összeg, Setana 1866-ban, mikor a színházhoz került, 1200 forint fizetést kapott. Clapham (1972), p. 34
  33. ↑ Clapham (1972), p. 17
  34. ↑ Large, pp. 29–35
  35. ↑ a b Clapham (1972), p. 19
  36. ↑ Large, p. 39
  37. ↑ Clapham (1972), p. 21
  38. ↑ a b c d Large, pp. 42–43
  39. ↑ a b Steen, p. 696
  40. ↑ Steen, pp. 695–96
  41. ↑ a b c Ottlová, Marta. Smetana, Bedrich, Grove Music Online, ed. Laura Macy. Hozzáférés ideje: Hiba: Érvénytelen idő.  (Section 2)
  42. ↑ Clapham (1972), p. 20
  43. ↑ Large, p. 48
  44. ↑ a b c Large, pp. 48–49
  45. ↑ a b c Large, pp. 51–54
  46. ↑ Large, pp. 57–62
  47. ↑ a b Clapham (1972), p. 22
  48. ↑ Large, pp. 63–65
  49. ↑ a b c d Large, pp. 67–69
  50. ↑ a b c d Ottlová, Marta. Smetana, Bedrich, Grove Music Online, ed. Laura Macy. Hozzáférés ideje: Hiba: Érvénytelen idő.  (Section 3)
  51. ↑ a b Large, pp. 71–75
  52. ↑ Large. p. 78
  53. ↑ Clapham (1972), p. 25
  54. ↑ Large, p. 79
  55. ↑ Large, pp. 80–82
  56. ↑ Newmarch, p. 60
  57. ↑ a b c d e Clapham (1972), pp. 28–30
  58. ↑ Large, pp. 84–94
  59. ↑ Large, pp. 95–97
  60. ↑ According to Gerald Abraham, Smetana had met Cornelius at Weimar two years previously, while the latter was working on Der Barbier. Reportedly the two composers discussed the need for "a modern type of comic opera as a complement to Wagner." Abraham, p. 29
  61. ↑ Large, pp. 98–99 and p. 160
  62. ↑ Large, p. 114
  63. ↑ Clapham (1980) p. 393
  64. ↑ Large, p. 120

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Bedřich Smetana
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedřich Smetana témájú médiaállományokat.



 Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass!
Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!
This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bedřich_Smetana&oldid=14385241”