„Széchényi György (érsek)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. február 3., 19:36-kori változata

Széchényi György (Szécsény, 1605/1606^[1] – Pozsony, 1695. február 18.) esztergomi érsek.

Életpályája

Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja Szabó avagy Széchényi Lőrinc a szécsényi várban teljesített katonai szolgálatot, édesanyja inárcsi Bán Sára. Széchényi György alsóbb iskoláit Gyöngyösön és Nagyszombatban, a bölcsészetet is itt, a teológiát 1625-től a frissen alapított bécsi Pázmáneumban (Collegium Pazmanianum) végezte. 1631. március 15-én szentelték pappá. Három hónapig káplán volt Vág-Sellyén, majd 1632. február 7-étől esztergomi kanonok. 1643. november 20-án csanádi, 1644-ben pécsi, 1648-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök lett, majd 1668. április 18-án kalocsai érsek és egyúttal a győri püspökség adminisztrátora. 1671-ben tagja volt a protestáns prédikátorok ellen létesült pozsonyi vértörvényszéknek. 1681-ben Bécsben I. Lipót király jelenlétében tartotta aranymiséjét. 1685. március 21-én lett esztergomi érsek.

Egy bibornok „a bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte őt. Ő alapította meg 1687-ben, József napján, március 19-én Academicum et Universitatis Collegium néven Budán fővárosunk török kor utáni legrégebbi középiskoláját, a mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium jogelődjét. Ugyancsak ő alapította meg továbbá a következő intézményeket: a győri, kőszegi, esztergomi, egri, pécsi jezsuita kollégiumok; a vasvári Domonkos-rendi, a somogyi és esztergomi ferences, a budai kapucinus, az egri szervita, a somorjai paulinus, az illavai trinitárius, a kismartoni és lajtahidi Ágoston-rendi, végül a pozsonyi Orsolya- és Clarissa-kolostorok; a budai papnevelde, a győri, budai, lőcsei és trencséni nemes fiúneveldék. A török háborúkban megsebesült katonák javára 337 000 forintot bocsátott I. Lipót király rendelkezésére. 1683-ban (a majdnem egész Nagyszombat városával együtt tűz által elpusztított) Szent Istvánról elnevezett papnevelő intézetet helyreállíttatta. Az udvar képviseletében részt vett az I. Rákóczi Györggyel folytatott linzi béketárgyalásokon. A Wesselényi-összeesküvés idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál. Számos latin nyelvű beszéde nyomtatásban is megjelent.

Halála és temetése

Végrendeletében 180 000 forintot hagyott Buda és Esztergom várainak kijavítására. Pozsonyban hunyt el^[2] 1695. február 18-án, és március 18-án helyezték örök nyugalomra a pozsonyi Szent Márton-dóm szentély alatti kriptájában.

Emlékezete

Megalapítja Academicum et Universitatis Collegiumot, a mai Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumot
Levelezését Miller Jakab Ferdinánd adta ki nyomtatásban. I – II., (Bécs, 1807).
Szobra Érsekújvárott áll.
Az ő nevéhez fűződik a szentgotthárdi Magtártemplom felépülése

Források

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 718–719. o.
Koltai András: Széchényi VI. György. 1685. március 21.–1695. február 18. In: Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerkesztette Beke Margit. Budapest, 2003. 310–318. oldal.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi György (érsek) témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

↑ NB. a régebbi szakirodalom 1592-re teszi születési évét, mivel maga a főpap is tudatosan öregbítette magát, környezete pedig halálakor már 103 évesnek hirdette! A problémát a Pazmaneum alapítási könyve dönti el, miszerint 1625 februárjában még csak 19 éves volt. Lásd Koltai Andrásnak a források között említett munkáját!
↑ A Pallas nagy lexikona hibásan Nagyszombatot adja meg!

Elődje:
Szelepcsényi György

Esztergomi érsek
1685–1695

Utódja:
Kollonich Lipót

[1] NB. a régebbi szakirodalom 1592-re teszi születési évét, mivel maga a főpap is tudatosan öregbítette magát, környezete pedig halálakor már 103 évesnek hirdette! A problémát a Pazmaneum alapítási könyve dönti el, miszerint 1625 februárjában még csak 19 éves volt. Lásd Koltai Andrásnak a források között említett munkáját!

[2] A Pallas nagy lexikona hibásan Nagyszombatot adja meg!

[1]

[2]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja Szabó avagy Széchényi Lőrinc a szécsényi várban teljesített katonai szolgálatot, édesanyja inárcsi Bán Sára. Széchényi György alsóbb iskoláit [[Gyöngyös]]ön és Nagyszombatban, a bölcsészetet is itt, a teológiát 1625-től a frissen alapított [[bécs]]i [[Pázmáneum]]ban (Collegium Pazmanianum) végezte. 1631. március 15-én szentelték pappá. Három hónapig káplán volt [[Vágsellye|Vág-Sellyén]], majd [[1632]]. [[február 7.|február 7-étől]] esztergomi kanonok. [[1643]]. [[november 20.|november 20-án]] csanádi, 1644-ben [[pécs]]i, 1648-ban [[veszprém]]i, 1658-ban [[győr]]i püspök lett, majd [[1668]]. [[április 18.|április 18-án]] [[kalocsa]]i érsek és egyúttal a győri püspökség adminisztrátora. 1671-ben tagja volt a [[protestáns]] prédikátorok ellen létesült [[pozsony]]i vértörvényszéknek. [[1681]]-ben Bécsben [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] király jelenlétében tartotta aranymiséjét. [[1685]]. [[március 21.|március 21-én]] lett esztergomi érsek.
-Egy bibornok „a bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte őt. Ő alapította meg [[1687]]-ben, [[József]] napján, [[március 19.|március 19-én]] ''Academicum et Universitatis Collegium'' néven [[Buda (történelmi település)|Budán]] fővárosunk török kor utáni legrégebbi középiskoláját, a mai [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium]] jogelődjét. Ugyancsak ő alapította meg továbbá a következő intézményeket: a győri, <!--[[Buda (történelmi település)|budai]],--> [[kőszeg]]i, esztergomi, egri, pécsi [[Jezsuiták|jezsuita]] kollégiumok; a [[Domonkos rendház (Vasvár)|vasvári domonkos-rendi]], a [[Somogyvár|somogyi]] és esztergomi ferences, a budai [[Kapucinus rend|kapucinus]], az egri szervita, a [[somorja]]i paulinus, az [[illava]]i trinitárius, a [[kismarton]]i és lajtahidi Ágoston-rendi, végül a [[pozsony]]i Orsolya- és [[Klarisszák|Clarissa]]-kolostorok; a budai papnevelde, a győri, budai, [[lőcse]]i és trencséni nemes fiúneveldék. A török háborúkban megsebesült katonák javára 337&nbsp;000 forintot bocsátott I. Lipót király rendelkezésére. [[1683]]-ban (a majdnem egész Nagyszombat városával együtt tűz által elpusztított) Szent Istvánról elnevezett papnevelő intézetet helyreállíttatta. Az udvar képviseletében részt vett az [[I. Rákóczi György|I. Rákóczi Györggyel]] folytatott linzi béketárgyalásokon. A [[Wesselényi-összeesküvés]] idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál.
+Egy bibornok „a bőkezűség és adakozás csodájának” nevezte őt. Ő alapította meg [[1687]]-ben, [[József]] napján, [[március 19.|március 19-én]] ''Academicum et Universitatis Collegium'' néven [[Buda (történelmi település)|Budán]] fővárosunk török kor utáni legrégebbi középiskoláját, a mai [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium]] jogelődjét. Ugyancsak ő alapította meg továbbá a következő intézményeket: a győri, <!--[[Buda (történelmi település)|budai]],--> [[kőszeg]]i, esztergomi, egri, pécsi [[Jezsuiták|jezsuita]] kollégiumok; a [[Domonkos rendház (Vasvár)|vasvári Domonkos-rendi]], a [[Somogyvár|somogyi]] és esztergomi ferences, a budai [[Kapucinus rend|kapucinus]], az egri szervita, a [[somorja]]i paulinus, az [[illava]]i trinitárius, a [[kismarton]]i és lajtahidi Ágoston-rendi, végül a [[pozsony]]i Orsolya- és [[Klarisszák|Clarissa]]-kolostorok; a budai papnevelde, a győri, budai, [[lőcse]]i és trencséni nemes fiúneveldék. A török háborúkban megsebesült katonák javára 337&nbsp;000 forintot bocsátott I. Lipót király rendelkezésére. [[1683]]-ban (a majdnem egész Nagyszombat városával együtt tűz által elpusztított) Szent Istvánról elnevezett papnevelő intézetet helyreállíttatta. Az udvar képviseletében részt vett az [[I. Rákóczi György|I. Rákóczi Györggyel]] folytatott linzi béketárgyalásokon. A [[Wesselényi-összeesküvés]] idején eredménytelenül járt közben az elítéltek ügyében a királynál.
 Számos latin nyelvű beszéde nyomtatásban is megjelent.