„Collegium Hungaricum (Leuven)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→A Mindszenty Diákotthon: A hőskor: domonkosrendi --> Domonkos-rendi |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
==A Mindszenty Diákotthon: A hőskor== |
==A Mindszenty Diákotthon: A hőskor== |
||
A második világháború után, az [[1948]]/[[1949]]-es tanévben menekült magyar fiatalok közösen kibéreltek egy házat Leuvenben, és ott egy új szervezetet (Magyar nemzeti csoport) és diákotthont alapítottak, amit az akkor letartóztatása miatt nemzetközi hírnévnek örvendő magyar bíborosról [[Mindszenty József|Mindszenty]] Diákotthonnak (hivatalos nevén: Home Cardinal Mindszenty) neveztek el. A magyar hallgatók kezdeményezését a kezdetektől fogva több leuveni egyetemi tanár segítette, közöttük a |
A második világháború után, az [[1948]]/[[1949]]-es tanévben menekült magyar fiatalok közösen kibéreltek egy házat Leuvenben, és ott egy új szervezetet (Magyar nemzeti csoport) és diákotthont alapítottak, amit az akkor letartóztatása miatt nemzetközi hírnévnek örvendő magyar bíborosról [[Mindszenty József|Mindszenty]] Diákotthonnak (hivatalos nevén: Home Cardinal Mindszenty) neveztek el. A magyar hallgatók kezdeményezését a kezdetektől fogva több leuveni egyetemi tanár segítette, közöttük a Domonkos-rendi C. Van Gestel, valamint O. De Raeymaeker és Y. Urbain professzorok. |
||
Ebben az időszakban rendkívül nehéz anyagi körülmények között éltek a Diákotthon lakói. Ösztöndíjat csak sikeres tanulmányok alapján kaphattak, így az első évben az újonnan érkező fiatalok a teljes vagyonközösségben elő többi fiatal támogatásából, ill. a városban élő szerzetesek adományaiból éltek. Az első generációból több nemzetközileg is nagy tekintélynek örvendő, sikeres tudós, egyetemi professzor került ki (például [[Lámfalussy Sándor]], [[Rezsőházy Rudolf]], [[Thűr Ottó]]). |
Ebben az időszakban rendkívül nehéz anyagi körülmények között éltek a Diákotthon lakói. Ösztöndíjat csak sikeres tanulmányok alapján kaphattak, így az első évben az újonnan érkező fiatalok a teljes vagyonközösségben elő többi fiatal támogatásából, ill. a városban élő szerzetesek adományaiból éltek. Az első generációból több nemzetközileg is nagy tekintélynek örvendő, sikeres tudós, egyetemi professzor került ki (például [[Lámfalussy Sándor]], [[Rezsőházy Rudolf]], [[Thűr Ottó]]). |
||
==Collegium Hungaricum== |
==Collegium Hungaricum== |
||
A lap 2014. február 3., 19:35-kori változata
A leuveni Collegium Hungaricum (hivatalos nevén Collegium Hungaricum Lovaniense), a korábbi Home Cardinal Mindszenty jogutódja, egy tanulmányi ház magyar egyetemisták, kutatók, és oktatók részére a Brüsszeltől mintegy 25 km-re fekvő Leuven városában, a Blijde Inkomststraat 18. szám alatt. A Collegium épülete a Magyar Jezsuita Rend tulajdona, az épület fenntartója 1998 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Magyarok Leuvenben a Mindszenty Diákotthon megalakulása előtt
Az első, név szerint is ismert magyar származású hallgatója az egyetemnek Henckel János, Habsburg Mária udvari káplánja volt, aki 1532-ben iratkozott be a Leuveni Katolikus Egyetemre.
A tizenhetedik és a tizennyolcadik század során mintegy húsz fiatal magyar tanult Leuvenben, köztük Zrínyi Miklós költő fia. 1857 és 1914 között összesen 21 magyar származású hallgatója ismert az egyetemnek. Többségük arisztokrata családból származott (például az Esterházy, és a Széchenyi család leszármazottai).
Az egyetem első világháború utáni időszakából a két legnevesebb magyarvonatkozású hallgatója Habsburg Ottó és húga, "Etelka" (Habsburg Adelheid) volt. Mindketten magyar témájú doktori disszertációt készítettek.
A Mindszenty Diákotthon: A hőskor
A második világháború után, az 1948/1949-es tanévben menekült magyar fiatalok közösen kibéreltek egy házat Leuvenben, és ott egy új szervezetet (Magyar nemzeti csoport) és diákotthont alapítottak, amit az akkor letartóztatása miatt nemzetközi hírnévnek örvendő magyar bíborosról Mindszenty Diákotthonnak (hivatalos nevén: Home Cardinal Mindszenty) neveztek el. A magyar hallgatók kezdeményezését a kezdetektől fogva több leuveni egyetemi tanár segítette, közöttük a Domonkos-rendi C. Van Gestel, valamint O. De Raeymaeker és Y. Urbain professzorok.
Ebben az időszakban rendkívül nehéz anyagi körülmények között éltek a Diákotthon lakói. Ösztöndíjat csak sikeres tanulmányok alapján kaphattak, így az első évben az újonnan érkező fiatalok a teljes vagyonközösségben elő többi fiatal támogatásából, ill. a városban élő szerzetesek adományaiból éltek. Az első generációból több nemzetközileg is nagy tekintélynek örvendő, sikeres tudós, egyetemi professzor került ki (például Lámfalussy Sándor, Rezsőházy Rudolf, Thűr Ottó).
Collegium Hungaricum
1956-1970: Az aranykor
Az 1956-os forradalom leverése után több mint 200 magyar diák iratkozott be a Leuveni Katolikus Egyetemre, közülük 146-an szereztek diplomát. Belgiumban ekkor egyébként mintegy ezer fiatal magyar menekült volt. Segélyezésükre Muzslay István jezsuita, aki 1955 óta vezette a Mindszenty Diákotthont, a Leuveni Katolikus Egyetem akkori rektorának, Honoré Van Waeyenberghnek támogatásával létrehozta a Segély a Magyar Ifjúságnak karitatív szervezetet. Ebben a szervezetben a Mindszenty Diákotthont vezető bizottság tagjain kívül a Caritas Catholica képviselői (köztük Nathalie Fineau, a magyarok legnagyobb belga jótevője) is jelen voltak, és Leuvenen kívül több más belga városban tartottak fent diákotthonokat. A Mindszenty Diákotthon régi épülete azonban ennyi fiatal számára kicsinek bizonyult. Ezért Van Waeyenbergh rektor a Belga Államtól 1956-ban visszakapott ősi épületet, a Tiensestraat 41 alatti Sólyom Kollégiumot (College De Valk) bocsátotta ideiglenesen a magyar menekült fiatalok rendelkezésére. Ekkor nevezték el az intézetet Collegium Hungaricumnak. Mintegy három és fél évig, 1960 nyaráig szolgált az épület magyar kollégiumként. 1960-tól kezdve az egyetem Jogtudományi Kara található az épületben.
Ebben az időszakban a magyar fiatalok sorsát nagy szimpátia övezte a belga közvéleményben. A Collegium lakói az egyetemen jól teljesítettek (ez feltétele volt a Collegiumban lakásnak), és önálló diákszervezeteket hoztak létre. Volt saját ének- és zenekaruk, amely még egy hanglemezt is kibocsátott. Muzslay atya holland-magyar/magyar-holland szótárt szerkesztett, és többször szerepelt a belga és a holland televízióban és rádióban. A magyar diákok többsége franciául tanult, bár számosan voltak a holland nyelvű részlegben tanuló magyarok is.
1961-ben a Segély a Magyar Ifjúságnak karitatív szervezet megvásárolta a Blijde Inkomststraat 18 szám alatti épületet, és oda költözött át a Collegium Hungiarcum.
1970-1998: Hanyatlás és új utak keresése
1968-ban a Leuveni Katolikus Egyetem nyelvi alapon két részre szakadt, és a francia nyelvű egyetem Louvain-la-Neuve-be költözött. A holland nyelvű leuveni egyetemen szinte alig maradt magyar nyelvű hallgató. Muzslay Istvánt időközben egyetemi tanárrá nevezték ki, és a Collegium irányítását egy rendtársa vette át. Eleinte próbálkoztak külföldön született, másodgenerációs magyar fiatalok befogadásával, de különösebb siker nélkül. Később flamand diákokat is befogadtak a Collegiumba, hogy megtöltsék az épületet, de ezek a próbálkozások sem voltak eredményesek.
Az 1970-es évek végétől azonban a Collegium Hungaricum újra virágzásnak indult. Muzslay István jezsuita professzor saját költségén tehetséges, de egyházi iskolás végzetségük miatt Magyarországon hátrányos megkülönböztetést szenvedő magyar fiatalokat hívott Leuvenbe tanulni. Ehhez intézményes hátteret az általa a Leuveni Katolikus Egyetemen 1962-ben alapított Közép-Európai Kutatói Intézet biztosított. Muzslay 1983-as nyugdíjazásakor ugyanis az Intézetet a Collegium Hungaricum kertjében lévő, adományokból épített új épületbe költöztették, ahol 1992-ig működött.
1998 óta: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kezelésében
1998-ban Muzslay István korára és egészségi állapotára tekintettel végleg visszavonult a Collegium Hungaricum irányításából. Ekkor bérleti szerződést kötött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem akkori rektorával, Erdő Péterrel, hogy a PPKE vállalja a Collegium további fenntartását. A Collegium irányításával Juhász Gergelyt, a leuveni Collegium Hungaricum történetében az első civil igazgatót bízták meg, aki abban az időben a Leuveni Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi karán volt tanársegéd. Irányításával a Collegium épülete és infrastruktúrája apránként modernizálódott, és a PPKE és K.U.Leuven közötti kapcsolatok elmélyültek. 1999-ben a Collegium Hungaricum részt vett az Europalia Hungaria kulturális fesztiválon. Juhász meghívására több neves író és költő tartott szerzői estet a Collegiumban (például Kányádi Sándor, Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Ágh István, Szakonyi Károly és Lázár Ervin). Szintén 1999-ben ünnepelte az intézmény ötvenéves fennállását. Ennek megünneplésére a Leuveni Katolikus Egyetem ősi épületében került sor. A megemlékezésen részt vett Orbán Viktor akkori miniszterelnök és Erdő Péter, a PPKE akkori rektora is. A Collegium 2004-ben három hónapos kutatói munkára ösztöndíjalapot hozott létre évente két kutató számára.
2006. november 20. óta Havas István piarista tanár, a brüsszeli magyar katolikus lelkész vezeti a Collegium Hungaricumot.
A Mindszenty Diákotthon és a Collegium Hungaricum igazgatói
- 1949-1950 Sigmond Rajmund OP
- 1950-1953 Benkő Antal SJ
- 1953-1955 Hegyi János SJ
- 1955-1972 Muzslay István SJ (1923-2007)
- 1972-1983 Matyasovich Henrik SJ (1923-2006)
- 1983-1998 Muzslay István SJ (1923-2007)
- 1998-2006 Juhász Gergely
- 2006-2012 Havas István Sch.P.
- 2012- Csonta István
A Mindszenty Diákotthon és a Collegium Hungaricum híres tagjai
- B. Nagy János egyetemi professzor (Namur)
- B. Nagy Ottó egyetemi professzor (Louvain-la-Neuve)
- Gulyás Balázs egyetemi professzor (Karolinska Intézet, Stockholm)
- Hevesy László egyetemi professzor (Liège)
- Jálics Ferenc jezsuita
- Kállay Oszkár szemészorvos, a Belgium Magyarok Szövetségének elnöke
- Lámfalussy Sándor, jegybankár, az euró "atyja"
- Rényes Imre jezsuita
- Rezsőházy Rudolf, egyetemi professzor (Louvain-la-Neuve)
- Thűr Ottó, egyetemi professzor
Források
- Muzslay István, Magyar diákok a Leuveni Katolikus Egyetemen (1532-2000), (Studia Theologica Budapestinensia 24), Márton Áron Kiadó, 2000.
- Juhász Gergely: Az Ómagyar Mária-siralom leuveni sorsa
- Juhász Gergely honlapja
- Fülöp Éva Mária, Hungarian Students at Leuven Catholic University (1532-1914), in Universitas Budensis, Budapest, 1977, pp. 277-286.