„Bohuslav Balbín” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 11 interwiki link migrálva a Wikidata d:q710504 adatába
a 1 link korr.
12. sor: 12. sor:
Bohuslav '''Balbín''' z Vorličné ([[1621]]. [[december 3.]] - [[1688]]. [[november 28.]]), [[Csehek|cseh]] történetíró, jezsuita szerzetes. A neve előfordul Balbinus alakban is.
Bohuslav '''Balbín''' z Vorličné ([[1621]]. [[december 3.]] - [[1688]]. [[november 28.]]), [[Csehek|cseh]] történetíró, jezsuita szerzetes. A neve előfordul Balbinus alakban is.


Tanulmányait 1631-ben kezdte a broumovi gimnáziumban, egy év múlva Jičínben, majd Prágában és az olomouci jezsuita [[konviktus]]ban folytatta. 1639-1642 között a prágai egyetemen filozófiát hallgatott. 1650-ben pappá szentelték és 1662-ig a [[Jezsuita Rend]] iskoláiban tanított. Epitome rerum Bohemiae című műve miatt 1670-ben üldöztetésben volt része és Klatovi városába száműzték, ahol megírta művét a cseh nyelv védelméről. Ez csak 1775-ben jelent meg (Dissertatio apologetica pro lingua Slavonica, praecipue Bohemica). Korábbi műveit a [[cenzúra]] is jóváhagyta. Visszaköltözhetett Prágába, ahol 1671-ben kiadta Epitome rerum Bohemiae című könyvét. 1683-ban szélütés érte, majd 1688-ban meghalt.
Tanulmányait 1631-ben kezdte a broumovi gimnáziumban, egy év múlva Jičínben, majd Prágában és az olomouci jezsuita [[konviktus]]ban folytatta. 1639-1642 között a prágai egyetemen filozófiát hallgatott. 1650-ben pappá szentelték és 1662-ig a [[Jézus Társasága|Jezsuita rend]] iskoláiban tanított. Epitome rerum Bohemiae című műve miatt 1670-ben üldöztetésben volt része és Klatovi városába száműzték, ahol megírta művét a cseh nyelv védelméről. Ez csak 1775-ben jelent meg (Dissertatio apologetica pro lingua Slavonica, praecipue Bohemica). Korábbi műveit a [[cenzúra]] is jóváhagyta. Visszaköltözhetett Prágába, ahol 1671-ben kiadta Epitome rerum Bohemiae című könyvét. 1683-ban szélütés érte, majd 1688-ban meghalt.


Legérdekesebb és legnagyobb műve a Miscellanea historica regni Bohemiae, mely 1679-től kezdett megjelenni. Ez 9 "tizedre", azaz 10 könyvre oszlott, egyenként két résszel. Élete folyamán csak nyolc kötet jelent meg, így pl. a második tizedből két könyv, melyek a cseh nemesség genealógiájával foglalkoznak. Művei számos értékes történeti, heraldikai, genealógiai stb. adatot tartalmaznak. Példáját a genealógiai és heraldikai források egyéb cseh gyűjtői is követték.
Legérdekesebb és legnagyobb műve a Miscellanea historica regni Bohemiae, mely 1679-től kezdett megjelenni. Ez 9 "tizedre", azaz 10 könyvre oszlott, egyenként két résszel. Élete folyamán csak nyolc kötet jelent meg, így pl. a második tizedből két könyv, melyek a cseh nemesség genealógiájával foglalkoznak. Művei számos értékes történeti, heraldikai, genealógiai stb. adatot tartalmaznak. Példáját a genealógiai és heraldikai források egyéb cseh gyűjtői is követték.


==Lásd még==
==Lásd még==

A lap 2014. február 2., 14:58-kori változata

Bohuslav Balbín z Vorličné
Élete
Született1621. december 3.
Hradec Králové, Csehország
Elhunyt1688. november 28. (66 évesen)
Prága, Cseh Királyság
Sírhely
Nemzetiségcseh
A Wikimédia Commons tartalmaz Bohuslav Balbín z Vorličné témájú médiaállományokat.

Bohuslav Balbín z Vorličné (1621. december 3. - 1688. november 28.), cseh történetíró, jezsuita szerzetes. A neve előfordul Balbinus alakban is.

Tanulmányait 1631-ben kezdte a broumovi gimnáziumban, egy év múlva Jičínben, majd Prágában és az olomouci jezsuita konviktusban folytatta. 1639-1642 között a prágai egyetemen filozófiát hallgatott. 1650-ben pappá szentelték és 1662-ig a Jezsuita rend iskoláiban tanított. Epitome rerum Bohemiae című műve miatt 1670-ben üldöztetésben volt része és Klatovi városába száműzték, ahol megírta művét a cseh nyelv védelméről. Ez csak 1775-ben jelent meg (Dissertatio apologetica pro lingua Slavonica, praecipue Bohemica). Korábbi műveit a cenzúra is jóváhagyta. Visszaköltözhetett Prágába, ahol 1671-ben kiadta Epitome rerum Bohemiae című könyvét. 1683-ban szélütés érte, majd 1688-ban meghalt.

Legérdekesebb és legnagyobb műve a Miscellanea historica regni Bohemiae, mely 1679-től kezdett megjelenni. Ez 9 "tizedre", azaz 10 könyvre oszlott, egyenként két résszel. Élete folyamán csak nyolc kötet jelent meg, így pl. a második tizedből két könyv, melyek a cseh nemesség genealógiájával foglalkoznak. Művei számos értékes történeti, heraldikai, genealógiai stb. adatot tartalmaznak. Példáját a genealógiai és heraldikai források egyéb cseh gyűjtői is követték.

Lásd még