„Európai Gazdasági Közösség” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
| működési régió = [[Európa]]
| működési régió = [[Európa]]
}}
}}
Az '''Európai Gazdasági Közösség''' (rövidítve '''EGK''', angol nyelvterületen '''Közös Piac'''-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. [[1957]]-ben a [[Római Szerződés]]sel alapította az [[Európai Szén- és Acélközösség]]et létrehozó hat állam: [[Belgium]], [[Franciaország]], [[Hollandia]], [[Luxemburg]], az [[Nyugat-Németország|NSZK]] és [[Olaszország]]. Az [[egyesítő szerződés]]t követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az [[Európai Atomenergia Közösség|Euratommal]]. A [[maastrichti szerződés]] 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, [[Európai Közösség]] (EK) lett, a [[az Európai Unió három pillére|három pillér]] közül a legelsőnek, az [[Európai Közösségek]]nek a része, annak 2009-es megszüntetéséig.
Az '''Európai Gazdasági Közösség''' (rövidítve '''EGK''', angol nyelvterületen '''Közös Piac'''-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. [[1957]]-ben a [[római szerződés]]sel alapította az [[Európai Szén- és Acélközösség|ESZAK]]-ot létrehozó hat állam: [[Belgium]], [[Franciaország]], [[Hollandia]], [[Luxemburg]], az [[Nyugat-Németország|NSZK]] és [[Olaszország]]. Az [[egyesítő szerződés]]t követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az [[Európai Atomenergia Közösség|Euratommal]]. A [[maastrichti szerződés]] 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, [[Európai Közösség]] (EK) lett, a [[az Európai Unió három pillére|három pillér]] közül a legelsőnek, az [[Európai Közösségek]]nek a része, annak 2009-es, [[lisszaboni szerződés]]ben történő megszüntetéséig.


== Története ==
== Története ==
Az alapító [[állam]]ok ki akarták terjeszteni az [[Európai Szén- és Acélközösség]]et a teljes [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] térre is, így [[1957]]-ben a [[Római szerződés]] megalkotásával létrehozták az EGK-t.
Az alapító államok ki akarták terjeszteni az [[Európai Szén- és Acélközösség]]et a teljes gazdasági térre is, így 1957. március 25-én a [[római szerződés]] aláírásával létrehozták az EGK-t. Ennek célja a tagállamok gazdasági integrációja, ezen belül is a nemzetgazdaság egészére kiterjedő vámunió, majd az ezt követő tizenkét éves átmeneti idő után a [[közös piac]] létrehozása. Emellett megfogalmazásra kerültek szociális és politikai célok is, így az élet- és munkakörülmények javítása, a béke és a szabadság megszilárdítása, az európai integráció alapjainak létrehozása.<ref>{{Opcit|n=Czékmann-Kalas-Torma-Turkovics|o=19}}</ref>

Az EGK célja a tagállamok gazdasági uniója, vagyis a munka és a tőke szabad áramlása, az együttes és kölcsönös vezérelvek kidolgozása a foglalkoztatás, a társadalmi jólét, a [[mezőgazdaság]], a [[közlekedés]] és a [[külkereskedelem]] területén. Céljai között szerepel még a a [[tröszt]]ök és [[kartell]]ek eltörlése is.


A megvalósításhoz intézmények létrehozására is szükség volt, két paradigma mentén:
A megvalósításhoz intézmények létrehozására is szükség volt, két paradigma mentén:
36. sor: 34. sor:
[[1958]]-ban az [[Egyesült Királyság]] szerette volna a Közös Piacot egy transzatlanti szabadkereskedelmi övezetté kiterjeszteni. Az elképzelést [[Franciaország]] megvétózta, ezért [[1960]]-ban a britek megszervezték az [[Európai Szabadkereskedelmi Társulás]]t (''European Free Trade Association'', EFTA), amelyhez a Közös Piachoz nem tartozó államok csatlakoztak. [[1973]] elejétől, amikor az Egyesült Királyság, [[Írország]] és [[Dánia]] is csatlakozott az EGK-hoz, tárgyalásokat kezdett az EFTA és az EGK a gazdaság több területén. [[1995]]-re négy kivétellel mindegyik EFTA tag csatlakozott az [[Európai Unió]]hoz.
[[1958]]-ban az [[Egyesült Királyság]] szerette volna a Közös Piacot egy transzatlanti szabadkereskedelmi övezetté kiterjeszteni. Az elképzelést [[Franciaország]] megvétózta, ezért [[1960]]-ban a britek megszervezték az [[Európai Szabadkereskedelmi Társulás]]t (''European Free Trade Association'', EFTA), amelyhez a Közös Piachoz nem tartozó államok csatlakoztak. [[1973]] elejétől, amikor az Egyesült Királyság, [[Írország]] és [[Dánia]] is csatlakozott az EGK-hoz, tárgyalásokat kezdett az EFTA és az EGK a gazdaság több területén. [[1995]]-re négy kivétellel mindegyik EFTA tag csatlakozott az [[Európai Unió]]hoz.


=== Átalakulása ===
A „gazdasági” jelzőt [[1992]]-ben a [[maastrichti szerződés]] kivette a szervezet nevéből.


{{EU-idővonal}}
{{EU-idővonal}}


A lap 2014. február 1., 22:34-kori változata

Európai Gazdasági Közösség
  Alapító tagok   Később csatlakozott
  Alapító tagok
  Később csatlakozott
Alapítva1957
Megszűnt1993/2009
Típussui generis nemzetközi szervezet
JogutódEurópai Unió
SzékhelyBrüsszel
Luxemburg
Strasbourg
A Bizottság elnökeJacques Delors (1985–1993)
Működési régióEurópa
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Gazdasági Közösség témájú médiaállományokat.

Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, angol nyelvterületen Közös Piac-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. 1957-ben a római szerződéssel alapította az ESZAK-ot létrehozó hat állam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. A maastrichti szerződés 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, Európai Közösség (EK) lett, a három pillér közül a legelsőnek, az Európai Közösségeknek a része, annak 2009-es, lisszaboni szerződésben történő megszüntetéséig.

Története

Az alapító államok ki akarták terjeszteni az Európai Szén- és Acélközösséget a teljes gazdasági térre is, így 1957. március 25-én a római szerződés aláírásával létrehozták az EGK-t. Ennek célja a tagállamok gazdasági integrációja, ezen belül is a nemzetgazdaság egészére kiterjedő vámunió, majd az ezt követő tizenkét éves átmeneti idő után a közös piac létrehozása. Emellett megfogalmazásra kerültek szociális és politikai célok is, így az élet- és munkakörülmények javítása, a béke és a szabadság megszilárdítása, az európai integráció alapjainak létrehozása.[1]

A megvalósításhoz intézmények létrehozására is szükség volt, két paradigma mentén:

  1. Nemzeti érdekérvényesítés elve: eltérő érdekeket lehet ütköztetni.
  2. Nemzetek feletti elv (szupranacionális elv): olyan intézmény, amely nem a tagállamok, hanem a Közösség érdekeit képviseli.

Megszüntették egymás között a vámokat (vámközösség). A külső országokkal szemben Egységes Vámuniót alakítottak ki, négy alapszabály alapján: ezek a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása. Közös versenypolitikát alakítottak ki, ezzel óvták a versenyt a torzulástól. Közös politikát alakítottak ki a mezőgazdaság és a közlekedés terén. Koordinálták az egyes országok gazdaságpolitikáját és jogharmonizációra törekedtek. Ez az egyes nemzetközi piacokon a versenyfeltételek egységesítését szolgálta. Létrehozták az Európai Szociális Alapot és az Európai Beruházási Bankot. Társult viszonyt alakítottak ki az egykori tengerentúli gyarmatokkal.

Az EGK egyik első lényeges eredménye a mezőgazdasági termékek egységes árszintje volt 1962-ben.

Az EGK és az EFTA kapcsolata

1958-ban az Egyesült Királyság szerette volna a Közös Piacot egy transzatlanti szabadkereskedelmi övezetté kiterjeszteni. Az elképzelést Franciaország megvétózta, ezért 1960-ban a britek megszervezték az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (European Free Trade Association, EFTA), amelyhez a Közös Piachoz nem tartozó államok csatlakoztak. 1973 elejétől, amikor az Egyesült Királyság, Írország és Dánia is csatlakozott az EGK-hoz, tárgyalásokat kezdett az EFTA és az EGK a gazdaság több területén. 1995-re négy kivétellel mindegyik EFTA tag csatlakozott az Európai Unióhoz.

Aláírva
Hatályban
Szerződés 		1948
1948
Brüsszeli szerződés 		1951
1952
Párizsi szerződés 		1954
1955
A brüsszeli szerződés módosítása 		1957
1958
Római szerződés 		1965
1967
Egyesítő szerződés 		1975
1975
Az Európai Tanács döntése 		1986
1987
Egységes Európai Okmány 		1992
1993
Maastrichti szerződés 		1997
1999
Amszterdami szerződés 		2001
2003
Nizzai szerződés 		2007
2009
Lisszaboni szerződés
                       
Az Európai Unió három pillére  
Európai Közösségek  
Európai Atomenergia Közösség (EURATOM)
Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) A szerződés 2002-ben hatályát vesztette Európai Unió (EU)
    Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Közösség (EK)
    TREVI-csoport Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA)  
  Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC)
  Európai Politikai Együttműködés (EPE) Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP)
Konszolidálatlan szervezetek Nyugat-európai Unió (NYEU)    
Feloszlatva 2010-ben  
                     

Jegyzetek

  1. ↑ Czékmann-Kalas-Torma-Turkovics, i. m. 19. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek

 Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass!
Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!
This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Európai_Gazdasági_Közösség&oldid=14379043”