„Mihail Andrejevics Szuszlov” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: en:Mikhail Suslov egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
|||
16. sor: | 16. sor: | ||
[[1957]] júniusában [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Nyikita Hruscsov]], az SZKP akkori főtitkára mellé áll, amikor annak meg kell küzdenie [[Georgij Makszimilianovics Malenkov|Georgij Malenkov]], [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov|Vjacseszlav Molotov]], [[Lazar Kaganovics]] és [[Dmitrij Sepilov]] csoportjával. A következő év októberében "bonapartizmussal" vádolta meg [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Georgij Zsukov]] honvédelmi minisztert a Központi Bizottság ülésén. Zsukovot kizárták a pártból és elmozdították posztjaiból. A hadsereg így erős pártkontroll alá kerülhetett. |
[[1957]] júniusában [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Nyikita Hruscsov]], az SZKP akkori főtitkára mellé áll, amikor annak meg kell küzdenie [[Georgij Makszimilianovics Malenkov|Georgij Malenkov]], [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov|Vjacseszlav Molotov]], [[Lazar Kaganovics]] és [[Dmitrij Sepilov]] csoportjával. A következő év októberében "bonapartizmussal" vádolta meg [[Georgij Konsztantyinovics Zsukov|Georgij Zsukov]] honvédelmi minisztert a Központi Bizottság ülésén. Zsukovot kizárták a pártból és elmozdították posztjaiból. A hadsereg így erős pártkontroll alá kerülhetett. |
||
A későbbiekben az egyik fő szervezője annak a puccsnak, amely elmozdítja Hruscsovot [[1964]] októberében és [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Leonyid |
A későbbiekben az egyik fő szervezője annak a puccsnak, amely elmozdítja Hruscsovot [[1964]] októberében és [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Leonyid Brezsnyevet]] emelte a pártfőtitkári székbe. Halálát jelzésnek tekintették a Brezsnyev utódlásáért folyó harc megindulására, amelyet [[Jurij Vlagyimirovics Andropov|Jurij Andropov]], Szuszlov ideológiájának folytatója nyert meg [[Andrej Kirilenko]] és [[Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko|Konsztantyin Csernyenko]] előtt. |
||
== Szerepe 1956-ban == |
== Szerepe 1956-ban == |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
=== Fordítás === |
=== Fordítás === |
||
*{{Fordítás|en|Mikhail Suslov|oldid=71937813}} |
* {{Fordítás|en|Mikhail Suslov|oldid=71937813}} |
||
{{DEFAULTSORT:Szuszlov Mihail Andrejevics}} |
{{DEFAULTSORT:Szuszlov Mihail Andrejevics}} |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
[[Kategória:1982-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1982-ben elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Szovjet politikusok]] |
[[Kategória:Szovjet politikusok]] |
||
{{Link GA|en}} |
A lap 2014. február 1., 05:37-kori változata
Mihail Andrejevics Szuszlov (oroszul: Михаил Андреевич Суслов; 1902. november 21. – 1982. január 25.) orosz nemzetiségű szovjet politikus és ideológus volt, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tagja.
1921-ben lépett be a pártba. Közgazdaságtant tanult a Plehanov Intézetben és a Vörös Professzorok Közgazdasági Intézetében, később a Moszkvai Állami Egyetemen és az Ipari Akadémián tanított. 1931-ben tagja lett egy ellenőrző bizottságnak, amely Sztálin tisztogatásait felügyelte az Urál-hegységben és Ukrajnában. 1939-ben Sztavropol párttitkára lett és az SZKP Központi Bizottsága Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. 1941-ben soron kívül lett a Központi Bizottság tagja.
Litvánia főkomisszárja
A második világháború alatt a csecsenek és más mohamedán kisebbségek deportálását felügyelte a Kaukázusban. 1944 és 1946 között a Litvánia ügyeiért felelős Össz-szövetségi Központi Bizottsági Hivatalát vezette. A háború után Litvániába küldték, hogy visszaállítsa a szovjet uralmat. Egész falvakat küldött szibériai táborokba. Elterjedt történet, hogy a Litván Kommunista Párt negyedik kongresszusa után Szuszlov néhány hasonszőrű kommunistának a következőt mondta: "Litvánia litvánok nélkül fog maradni."
Moszkva, az ideológia irányítója
Részben litvániai könyörtelenségéért jutalmul 1946-ban Sztálin beültette az Orgbüró nevű hivatalba, és munkát adott neki a Központi Bizottság apparátusában is. 1947-ben a Párt Titkárságára léptették elő, az itteni posztját élete végégig betöltötte. Miután Andrej Zsdanov 1948-ban meghalt, ő lett felelős a pártideológiáért, 1949 és 1951 között a Pravda pártlap főszerkesztője is volt.
Egy pletyka szerint amikor Sztálin ideges volt, gyakran hívatta Szuszlovot és ilyenkor azzal vezette le a feszültségét, hogy Szuszlov hátsóját rugdosta. Ugyanakkor a pártfőtitkárok bűvkörében akkora hatalmat halmozott fel, hogy gyakran emlegették Szürke Eminenciásként.
Túlélte Sztálint és Hruscsovot
1952-ben az akkor Prezídiumnak nevezett Politikai Bizottságba emelték. Előmenetele megtorpant, amikor Sztálin 1953-ban meghalt, ekkor ideiglenesen kiesett a Prezídiumból. 1954-ben azonban már a Szovjetunió Külügyi Bizottságának elnöke, 1955-ben pedig újra a Prezídium teljes tagja, kihagyva a szokásos tagjelölt státuszt.
1957 júniusában Nyikita Hruscsov, az SZKP akkori főtitkára mellé áll, amikor annak meg kell küzdenie Georgij Malenkov, Vjacseszlav Molotov, Lazar Kaganovics és Dmitrij Sepilov csoportjával. A következő év októberében "bonapartizmussal" vádolta meg Georgij Zsukov honvédelmi minisztert a Központi Bizottság ülésén. Zsukovot kizárták a pártból és elmozdították posztjaiból. A hadsereg így erős pártkontroll alá kerülhetett.
A későbbiekben az egyik fő szervezője annak a puccsnak, amely elmozdítja Hruscsovot 1964 októberében és Leonyid Brezsnyevet emelte a pártfőtitkári székbe. Halálát jelzésnek tekintették a Brezsnyev utódlásáért folyó harc megindulására, amelyet Jurij Andropov, Szuszlov ideológiájának folytatója nyert meg Andrej Kirilenko és Konsztantyin Csernyenko előtt.
Szerepe 1956-ban
1956 júniusában Szuszlov volt az, aki kétértelmű moszkvai üzenetet adott át a magyar pártvezetésnek, amely szerint Rákosinak maradnia kell, de Kádár Jánost is be kell emelni a vezetésbe, mint a nép emberét, és mint nem zsidó származású pártembert. Szuszlov kiemelte, hogy túl sok a zsidó a magyar vezetésben, kifejezve azt az SZKP-ben akkor uralkodó véleményt, hogy ha „nemzeti káderekkel” erősítik a magyar pártvezetést, le lehet szerelni a fokozódó belpolitikai elégedetlenséget Magyarországon.
Szuszlov október 24–31. között, majd novemberben újra Magyarországon járt, más szovjet vezetőkkel együtt és fontos szerepe lehetett a szovjet álláspont alakulásában.
Források
- Суслов Михаил Андреевич (orosz nyelven). Nagy szovjet enciklopédia. (Hozzáférés: 2012. november 12.)
- SAMIZDAT DOCUMENT ON SUSLOV'S ROLE IN LITHUANIA (angol nyelven). lituanus.org. (Hozzáférés: 2012. november 12.)
- Kun Miklós: Egy hónappal a fegyveres beavatkozás előtt (angol nyelven). Beszélő. (Hozzáférés: 2012. november 12.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mikhail Suslov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel! This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |