„Ernest Lawrence” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Amerikai Nobel-díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel)
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: en:Ernest Lawrence egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások
13. sor: 13. sor:
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: [[Lawrence Livermore National Laboratory|Lawrence Livermore]] (ez lett [[Teller Ede]] laboratóriuma) és a [[Lawrence Berkeley National Laboratory|Lawrence Berkeley Laboratories]].
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: [[Lawrence Livermore National Laboratory|Lawrence Livermore]] (ez lett [[Teller Ede]] laboratóriuma) és a [[Lawrence Berkeley National Laboratory|Lawrence Berkeley Laboratories]].


==További információk==
== További információk ==
* [http://www.aip.org/history/lawrence/ Az American Institute of Physics History Center (Amerikai Fizikatörténeti Közpomt Intézet) weboldala Ernest Lawrence-ről]
* [http://www.aip.org/history/lawrence/ Az American Institute of Physics History Center (Amerikai Fizikatörténeti Közpomt Intézet) weboldala Ernest Lawrence-ről]
* Lawrence Livermore Lab: [http://www.llnl.gov/llnl/history/eolawrence.html Biography]
* Lawrence Livermore Lab: [http://www.llnl.gov/llnl/history/eolawrence.html Biography]
28. sor: 28. sor:


{{Link FA|he}}
{{Link FA|he}}
{{Link GA|en}}

A lap 2014. február 1., 03:43-kori változata

Ernest Lawrence
Ernest O. Lawrence baloldalt, mellette Fermi és Rabi
Oppenheimer, Fermi és Lawrence (balról jobbra)

Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8.Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert. (A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége Gaál Sándor magyar fizikust illeti).

Pályája legnagyobb részében a University of California (Kaliforniai egyetem, Berkeley) fizika professzora volt. 1939-ben kapott fizikai Nobel-díjat a ciklotron feltalálása és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el "laurenciumnak".

A második világháború idején Lawrence nagy hévvel vett részt az atomfegyver kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az uránizotópok szétválasztásához (szeparációjához).

1958 júliusában Eisenhower elnök Genfbe küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyverkísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később Palo Alto-ban meghalt.

Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: Lawrence Livermore (ez lett Teller Ede laboratóriuma) és a Lawrence Berkeley Laboratories.

További információk

Commons:Category:Ernest O. Lawrence
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Lawrence témájú médiaállományokat.