„Ernest Lawrence” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Amerikai Nobel-díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Bot: en:Ernest Lawrence egy kiemelt cikk; kozmetikai változtatások |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: [[Lawrence Livermore National Laboratory|Lawrence Livermore]] (ez lett [[Teller Ede]] laboratóriuma) és a [[Lawrence Berkeley National Laboratory|Lawrence Berkeley Laboratories]]. |
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: [[Lawrence Livermore National Laboratory|Lawrence Livermore]] (ez lett [[Teller Ede]] laboratóriuma) és a [[Lawrence Berkeley National Laboratory|Lawrence Berkeley Laboratories]]. |
||
==További információk== |
== További információk == |
||
* [http://www.aip.org/history/lawrence/ Az American Institute of Physics History Center (Amerikai Fizikatörténeti Közpomt Intézet) weboldala Ernest Lawrence-ről] |
* [http://www.aip.org/history/lawrence/ Az American Institute of Physics History Center (Amerikai Fizikatörténeti Közpomt Intézet) weboldala Ernest Lawrence-ről] |
||
* Lawrence Livermore Lab: [http://www.llnl.gov/llnl/history/eolawrence.html Biography] |
* Lawrence Livermore Lab: [http://www.llnl.gov/llnl/history/eolawrence.html Biography] |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
{{Link FA|he}} |
{{Link FA|he}} |
||
{{Link GA|en}} |
A lap 2014. február 1., 03:43-kori változata
Ernest Orlando Lawrence (Canton, Dél-Dakota, 1901. augusztus 8. – Palo Alto, Kalifornia 1958. augusztus 27.) amerikai Nobel-díjas fizikus, aki leginkább a ciklotron feltalálásáról, fejlesztéséről és felhasználásának kidolgozásáról ismert. (A világban kevésbé ismert, hogy a ciklotron elv megalkotásának elsősége Gaál Sándor magyar fizikust illeti).
Pályája legnagyobb részében a University of California (Kaliforniai egyetem, Berkeley) fizika professzora volt. 1939-ben kapott fizikai Nobel-díjat a ciklotron feltalálása és alkalmazásai területén végzett munkájáért. A 103-as számú kémiai elemet a tiszteletére nevezték el "laurenciumnak".
A második világháború idején Lawrence nagy hévvel vett részt az atomfegyver kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez. Tudományos munkájával jelentősen hozzájárult az uránizotópok szétválasztásához (szeparációjához).
1958 júliusában Eisenhower elnök Genfbe küldte Lawrence-t, hogy az atomfegyverkísérletek felfüggesztéséről tárgyaljon a Szovjetunióval. Genfben azonban megbetegedett és hazatérni kényszerült. Egy hónappal később Palo Alto-ban meghalt.
Röviddel halála után két laboratóriumot is róla neveztek el: Lawrence Livermore (ez lett Teller Ede laboratóriuma) és a Lawrence Berkeley Laboratories.
További információk
- Az American Institute of Physics History Center (Amerikai Fizikatörténeti Közpomt Intézet) weboldala Ernest Lawrence-ről
- Lawrence Livermore Lab: Biography
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel! This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |