„Ábrányi Emil (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
botok
315 354 szerkesztés
a →‎Külső hivatkozások: Bot: "19., 20., 21. századi magyarok" kategória eltávolítása
Nemzetközi katalógusok + portál + magyar irodalom + belső linkek.
Címke: HTML-sortörés
5. sor: 5. sor:
|képaláírás=Ábrányi Emil
|képaláírás=Ábrányi Emil
<!--Élete-->
<!--Élete-->
|született_idő=1850. december 31.
|született_idő=[[1850]]. [[december 31.]]
|született_hely= [[Pest (történelmi település)|Pest]]
|született_hely= [[Pest (történelmi település)|Pest]]
|elhunyt_idő=1920. május 20.
|elhunyt_idő=[[1920]]. [[május 20.]] {{életkor-holt|1850|12|31|1920|5|20}}
|elhunyt_hely=[[Szentendre]]
|elhunyt_hely=[[Szentendre]]
|nemzetiség=magyar
|nemzetiség=magyar
13. sor: 13. sor:
|feleség= [[Wein Margit]]
|feleség= [[Wein Margit]]
|férj=
|férj=
|gyerekek=[[Ábrányi Emil (zeneszerző)|legifjabb Ábrányi Emil]]
|gyerekek=[[Ábrányi Emil, legifjabb|legifjabb Ábrányi Emil]]
<!--Munkássága-->
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|írói álnév=
46. sor: 46. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja. Számos korabeli lap ''(Pesti Napló'', ''Budapesti Napló'', ''A Nap)'' munkatársa, 1885-ben a ''Koszorú'' című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. A [[Víziváros (Budapest)|Víziváros]]ban (Hunyadi János utca) lakott.
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja. Számos korabeli lap ''(Pesti Napló'', ''Budapesti Napló'', ''A Nap)'' munkatársa, 1885-ben a ''Koszorú'' című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. A [[Víziváros (Budapest)|Víziváros]]ban (Hunyadi János utca) lakott.

{{Idézet2|
Fessétek bár sötétre a jövőt,<br>
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,<br>
Beszéljetek közelgő, hosszu gyászról,<br>
Mély sűlyedésről, biztos pusztulásról:<br>
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!<br>
Szentűl hiszem, akármit mondjatok,<br>
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!|Él a magyar… (részlet)}}


==Jelentősebb műfordításai ==
==Jelentősebb műfordításai ==
62. sor: 71. sor:
* ''Költemények'' (válogatott költeményei. Budapest, 1903).
* ''Költemények'' (válogatott költeményei. Budapest, 1903).


== Hivatkozások ==
== Jegyzetek ==
=== Jegyzetek ===

<references />
<references />


=== Források ===
== Források ==
* ''[[A Napkelet lexikona]]''. 1–2. köt. [[Magyar Irodalmi Társaság]], 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
* ''[[A Napkelet lexikona]]''. 1–2. köt. [[Magyar Irodalmi Társaság]], 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00046.htm Életrajza] a ''[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html Magyar életrajzi lexikon]''ban, I. kötet, 1967., 6. old., (másodlagos forrás), ennek forrásai:
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00046.htm Életrajza] a ''[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html Magyar életrajzi lexikon]''ban, I. kötet, 1967., 6. old., (másodlagos forrás), ennek forrásai:
78. sor: 85. sor:
* ''[http://ujember.katolikus.hu/Archivum/001119/1002.html A Cyrano fordítója – Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil]'' Géczy Árpád írása az ''[[Új Ember]]'' [[katolikus]] folyóiratban (2000. november 19.; LVI. évf. 47. (2370.))
* ''[http://ujember.katolikus.hu/Archivum/001119/1002.html A Cyrano fordítója – Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil]'' Géczy Árpád írása az ''[[Új Ember]]'' [[katolikus]] folyóiratban (2000. november 19.; LVI. évf. 47. (2370.))


=== Külső hivatkozások ===
== További információk ==
{{commonskat|Emil Ábrányi}}
{{commonskat|Emil Ábrányi}}
{{wikiforrás|Szerző:Ábrányi Emil|Ábrányi Emil}}
{{wikiforrás|Szerző:Ábrányi Emil|Ábrányi Emil}}
85. sor: 92. sor:
* [http://www.akonyv.hu/klasszikus/abranyi_emil.htm Ábrányi Emil költeményei a Mercator Stúdiótól]
* [http://www.akonyv.hu/klasszikus/abranyi_emil.htm Ábrányi Emil költeményei a Mercator Stúdiótól]
* {{PORT.hu-person|202072|Ábrányi Emil ifj.}}
* {{PORT.hu-person|202072|Ábrányi Emil ifj.}}

{{Magyar irodalom}}
{{Portál|Irodalom}}


{{DEFAULTSORT:Abranyi Emil 3}}
{{DEFAULTSORT:Abranyi Emil 3}}

A lap 2014. január 31., 12:42-kori változata

Ez a szócikk a a költőről, műfordítóról és újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Ábrányi Emil (egyértelműsítő lap).
Ifjabb Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
Ábrányi Emil
Élete
Született

Pest, Magyar Királyság
Elhunyt

Szentendre, Magyarország
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
Szüleiid. Ábrányi Kornél
HázastársaWein Margit
Gyermekeilegifjabb Ábrányi Emil
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költészet, műfordítás, újságírás
Alkotói évei1866-1920
Fontosabb műveiFriedrich de la Motte Fouqué: Undine fordítása
Wagner: Trisztán és Izolda fordítása
Byron: Don Juan fordítása
Rostand: Cyrano de Bergerac fordítása
Rostand: A sasfiók fordítása
Ifjabb Ábrányi Emil aláírása
Ifjabb Ábrányi Emil aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ifjabb Ábrányi Emil témájú médiaállományokat.

Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1850. december 31. – Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id. Ábrányi Kornél zeneszerző fia, ifjabb Ábrányi Kornél öccse és id. Ábrányi Emil író unokaöccse. Felesége Wein Margit opera-énekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester Ábrányi Emil.

Élete

Pesten született 1850. december 31-én. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt s több lapnál működött mint tárcaíró és színi bíráló. Első verse 1866-ban jelent meg. 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1873-tól a Pesti Napló, 1879-től a Magyarország, 1896-tól a Budapesti Napló, 1904-től 1907-ig A Nap belső munkatársa.

Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke Budapesten, Kerepesi temető: 37/2-1-33

1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották függetlenségi programmal. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja.

1906-tól haláláig Szentendrén élt a ma is álló Ábrányi-villában, a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, 1913-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. Dumtsa Jenő mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család Goldberger Leónak adta el.[1]

Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúság körében (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették (Tolnai nagylexikon); „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kevesebb sikere volt drámáival.

Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren Byron Don Juan-jának átültetése (Budapest, 1892), akinek Manfrédját is lefordította. Fordított számos színművet, köztük Edmond Rostand Cyrano de Bergeracját (Budapest, 1898) és Sasfiók-ját (Budapest, 1903), Maeterlinck Monna Vanná-ját és Henrik Ibsen Solness építőmester-ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.

Munkássága

Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja. Számos korabeli lap (Pesti Napló, Budapesti Napló, A Nap) munkatársa, 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias Márciusi dalai miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. 1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. A Vízivárosban (Hunyadi János utca) lakott.

„

Fessétek bár sötétre a jövőt,
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgő, hosszu gyászról,
Mély sűlyedésről, biztos pusztulásról:
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentűl hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

”
– Él a magyar… (részlet)

Jelentősebb műfordításai

Főbb művei

Ábrányi Emil
  • Költemények (Budapest, 1876);
  • Újabb költemények (Budapest, 1882);
  • Szabadság, Haza (költemények, Budapest, 1888);
  • Márciusi dalok (Budapest, 1899);
  • Költemények (válogatott költeményei. Budapest, 1903).

Jegyzetek

  1. ↑ Szentendre és Vidéke hetilap

Források

További információk

Commons:Category:Emil Ábrányi
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrányi Emil (költő) témájú médiaállományokat.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Ábrányi Emil témában.

Sablon:Magyar irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ábrányi_Emil_(költő)&oldid=14365618”