„Zobor (hegy)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) irod |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szláv népek|szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[Zobor (település)|Zobori]] apátság [[kolostor]]a állt, melyet a legrégebbi fennmaradt [[zobori oklevél]], az apátság [[1111]]-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a [[Nagymorva birodalom]] idején feltételezik. |
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szláv népek|szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[Zobor (település)|Zobori]] apátság [[kolostor]]a állt, melyet a legrégebbi fennmaradt [[zobori oklevél]], az apátság [[1111]]-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a [[Nagymorva birodalom]] idején feltételezik. |
||
== |
== Források == |
||
*Vladimír Řehořek (ed.) 2007: Lišajníky, machorasty a cievnaté rastliny Zoborských vrchov. Nitra. |
*Vladimír Řehořek (ed.) 2007: Lišajníky, machorasty a cievnaté rastliny Zoborských vrchov. Nitra. |
||
*Helena Rosinová et al. 2005: Náučný chodník Zoborské vrchy. Nitra. |
*Helena Rosinová et al. 2005: Náučný chodník Zoborské vrchy. Nitra. |
||
*2005 Zoborské vrchy. Štátna ochrana prírody SR. Banská Bystrica. |
*2005 Zoborské vrchy. Štátna ochrana prírody SR. Banská Bystrica. |
||
== |
== További információk == |
||
* [http://www.panoramy.net/thumbnails.php?album=6 Panorámaképek] |
* [http://www.panoramy.net/thumbnails.php?album=6 Panorámaképek] |
||
A lap 2014. január 31., 00:05-kori változata
é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″
A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zobori apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.
Források
- Vladimír Řehořek (ed.) 2007: Lišajníky, machorasty a cievnaté rastliny Zoborských vrchov. Nitra.
- Helena Rosinová et al. 2005: Náučný chodník Zoborské vrchy. Nitra.
- 2005 Zoborské vrchy. Štátna ochrana prírody SR. Banská Bystrica.