„Szvák Gyula” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2014. január 18., 18:49-kori változata

Szvák Gyula (Budapest, 1953. február 18.) történész, egyetemi tanár, Oroszország-szakértő. Az ELTE Ruszisztikai Központ alapító vezetője (1995-től), a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság elnöke (2006-tól), az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért elnöke (2006-tól).2009. február 7-én a Magyar-Orosz Baráti Társaság elnökévé választották.

Élete

A Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium orosz tagozatán végezte a középiskolát. A JATE-n töltött két év után az ELTE történelem-orosz szakán diplomázott 1977-ben. Ezt követően az egyetem Kelet-Európa Története Tanszéken maradt tudományos továbbképzési ösztöndíjasként, majd tanársegéd, adjunktus, 1988-ban docens és 2003-ban egyetemi tanár lett.

1981-ben bölcsészdoktori címet szerzett, majd 1984-ben leningrádi levelező aspirantúra keretében a történettudományok kandidátusa fokozatot. 1997-ben habilitált, 2001-ben A feudalizmus kori orosz történelem fő problémái az orosz történetírásban című akadémiai doktori disszertációért az MTA doktora címet kapta. 2006-ban az Orosz Tudományos Akadémia díszdoktorának választotta.

Egyetemi tevékenysége mellett hosszú ideig könyvkiadással is foglalkozott. 1986 végén társaival megalakította a Maecenas Könyvkiadót, 1989-90-ben alelnöke volt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének, majd könyves tevékenységét 1997-től a Pannonica Kiadó vezetőjeként folytatta. Ebben a minőségében szerkesztette a 14 kötetes millecentenáriumi Magyar Századok és a 21. századi enciklopédia című sorozatokat, A magyar középkor története, A magyar újkor története és A magyar jelenkor története című reprezentatív szintéziseket. Egy évig (2002/2003-ban) a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatótanácsának elnöke is volt.

1990-ben kollégáival létrehozta a magyar történeti ruszisztika első autonóm műhelyét, a Magyar Ruszisztikai Intézetet, amely 1995-ben az ELTE önálló tanszéke lett. E Ruszisztikai Központ és a szintén általa alapított MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport az idők során a magyar ruszisztika vezető, nemzetközileg is számon tartott intézményévé vált. A 2004/2005-ös magyar-orosz kulturális évadok főkurátoraként végzett munkásságáért 2006-ban Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Puskin-érmet kapott.

Krausz Tamással együtt szerkeszti a Ruszisztikai Könyvek és Poszt-Szovjet Füzetek című sorozatokat, tagja az Rosszijszkaja Isztorija című orosz történész folyóirat és az Isztorija i isztoriki című orosz periodika szerkesztőbizottságának.

Könyvei

Cárok és kalandorok. A "zavaros időszak" története. Budapest, 1982, Kossuth
Az orosz történelem egyetemessége és különössége (bevezetés, válogatás, szerkesztés társszerzővel, elkülönülten). Budapest, 1982, ELTE ÁJK
Iván, a Félelmetes. Budapest, 1985, 1996, Gondolat
Koronás portrék (válogatás, szerkesztés). Budapest, 1987, Kozmosz Könyvek
Moszkóvia és a Nyugat. Budapest, 1988, Magvető
Hamis cárok. Budapest, 1988, Kozmosz Könyvek
Szürke eminenciások (válogatás, szerkesztés). Budapest, 1989, Kozmosz Könyvek
Furkósbottal Európába? I. Péter: érvek - ellenérvek (válogatás, szerkesztés, összekötő szöveg). Budapest, 1989, Új Géniusz
Durák (válogatott cikkek, tanulmányok) Budapest, 1995, Tegnap és Ma
A Moszkvai Oroszország története. Budapest, 1997, Magyar Ruszisztikai Intézet
Oroszország története (szerkesztés, társszerző, elkülönülten). Budapest, 1997, Maecenas; 2. kiadás, 2001, Pannonica
Meszto Rosszii v Jevrope/ The Place of Russia in Europe (szerkesztés, előszó) Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet
False Tsars. Center for Hungarian Studies and Publications, Nicholas Riasanovsky előszavával, New Jersey, 2000
"Moszkovija". Ocserki isztorii Moszkovszkovo goszudarsztva vtoroj polovini XV.- konca .XVII veka. Moszkva, 2000, Izdatyelsztvo Insztyituta Rosszijszkoj Isztorii RAN
Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgyköréből (előszó, társszerző). Poszt-Szovjet Füzetek XV., Budapest, 2000.
IV. Iván és I. Péter utóélete. Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet
Meszto Rosszii V Jevrazii/ The Place of Russia in Eurasia (szerk., előszó), Ruszisztikai Könyvek IX., 2001
A Romanovok (Niederhauser Emillel közösen) Budapest, 2002, Pannonica
Moszkovija: szpecifika razvitija/Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII) (Szerk.), Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2003
Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk.: Krausz T., Szvák Gy., Pannonica, Budapest, 2003
IV. Iván – I. Péter (Jevgenyij Anyiszimovval közösen) Budapest, 2004, Pannonica
Novije napravlenyija i rezultati v ruszisztyike/New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI) (Szerk.), Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2005.
A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Dvenadcaty sztoletyij vengerszko-russzkih otnosenyij (Szerk.), Budapest, 2005.
A középkori orosz történelem forrásai (főszerk., előszó), Budapest, 2005
Oroszország helye Eurázsiában, Budapest, 2006
Dve imperii – tri sztolici. Kulturno-isztoricseszkije paralleli i vzaimogyejsztvija v konce XIX- nacsale XX vv. (szerk., előszó), Budapest, 2006
Az újkori orosz történelem forrásai. XVIII. század (főszerk.), Budapest, 2006
Az újkori orosz történelem forrásai. XIX. század (főszerk.), Budapest, 2007
Две империи – много национальностей. Будапешт, 2007. (szerk.)
Regionalnije skoli russzkoj isztoriografii/Regional Schools of Russian Historiography (Ruszisztikai Könyvek XVIII), Budapest, 2007. (szerk.)

Források

Szakmai önéletrajza

Külső hivatkozások

Az Orosz Tudományos Akadémia díszdoktora

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Egyetemi tevékenysége mellett hosszú ideig könyvkiadással is foglalkozott. [[1986]] végén társaival megalakította a Maecenas Könyvkiadót, [[1989]]-90-ben alelnöke volt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének, majd könyves tevékenységét [[1997]]-től a Pannonica Kiadó vezetőjeként folytatta. Ebben a minőségében szerkesztette a 14 kötetes millecentenáriumi ''Magyar Századok'' és a ''21. századi enciklopédia'' című sorozatokat, ''A magyar középkor története'', ''A magyar újkor története'' és  ''A magyar jelenkor története'' című reprezentatív szintéziseket. Egy évig (2002/2003-ban) a [[Nemzeti Tankönyvkiadó]] igazgatótanácsának elnöke is volt.
-[[1990]]-ben kollégáival létrehozta a magyar történeti ruszisztika első autonóm műhelyét, a Magyar Ruszisztikai Intézetet, amely 1995-ben az ELTE önálló tanszéke lett. E Ruszisztikai Központ és a szintén általa alapított MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport az idők során a magyar ruszisztika vezető, nemzetközileg is számon tartott intézményévé vált. A 2004/2005-ös magyar-orosz kulturális évadok főkurátoraként végzett munkásságáért 2006-ban Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Puskin-érmet kapott.
+[[1990]]-ben kollégáival létrehozta a magyar történeti ruszisztika első autonóm műhelyét, a Magyar Ruszisztikai Intézetet, amely 1995-ben az ELTE önálló tanszéke lett. E Ruszisztikai Központ és a szintén általa alapított MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport az idők során a magyar ruszisztika vezető, nemzetközileg is számon tartott intézményévé vált. A 2004/2005-ös magyar-orosz kulturális évadok főkurátoraként végzett munkásságáért 2006-ban [[Vlagyimir Putyin]] orosz elnöktől [[Puskin-érem|Puskin-érmet]] kapott.
-Krausz Tamással együtt szerkeszti a ''[[Ruszisztikai Könyvek]]'' és ''Poszt-Szovjet Füzetek'' című sorozatokat, tagja az ''Rosszijszkaja Isztorija'' című orosz történész folyóirat és az ''Isztorija i isztoriki'' című orosz periodika szerkesztőbizottságának.
+[[Krausz Tamás]]sal együtt szerkeszti a ''[[Ruszisztikai Könyvek]]'' és ''Poszt-Szovjet Füzetek'' című sorozatokat, tagja az ''Rosszijszkaja Isztorija'' című orosz történész folyóirat és az ''Isztorija i isztoriki'' című orosz periodika szerkesztőbizottságának.
 ==Könyvei==