„Közép-Atlanti-hátság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
{{építés alatt}}
[[Image:Mid-atlantic ridge map.png|thumb|200px|A Közép-Atlanti-hátság]]
[[Image:Mid-atlantic ridge map.png|thumb|200px|A Közép-Atlanti-hátság]]
[[Image:Pangea animation 03.gif|thumb|200px|A hátság központi szerepet játszott a [[Pangaea]] őskontinens felbomlásában]]
[[Image:Pangea animation 03.gif|thumb|200px|A hátság központi szerepet játszott a [[Pangea]] őskontinens felbomlásában]]
[[Image:Iceland Mid-Atlantic Ridge Fig16.gif|thumb|200px|A Közép-Atlanti-hátság áthaladása [[Izland]] területén]]
[[Image:Iceland Mid-Atlantic Ridge Fig16.gif|thumb|200px|A Közép-Atlanti-hátság áthaladása [[Izland]] területén]]
A [[Közép-Atlanti-hátság]] az [[Atlanti-óceán]] medrének középvonalában húzódó [[lemeztektonika]]i képződmény, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.<ref name="USGS_understanding">{{cite web|url=http://pubs.usgs.gov/gip/dynamic/understanding.html|title=Understanding plate motions|last=USGS|date=5 May 1999|accessdate=13 March 2011}}</ref> Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. [[Grönland]]tól keletre, [[Izland]]tól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve ''Reykjanesi hátság''. Ez a legismertebb [[óceáni hátság]], amelyet elsőként fedeztek fel.
A [[Közép-Atlanti-hátság]] az [[Atlanti-óceán]] medrének középvonalában húzódó [[lemeztektonika]]i képződmény, [[óceáni hátság]], amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.<ref name="USGS_understanding">{{cite web|url=http://pubs.usgs.gov/gip/dynamic/understanding.html|title=Understanding plate motions|last=USGS|date=5 May 1999|accessdate=13 March 2011}}</ref> Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. [[Grönland]]tól keletre, [[Izland]]tól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve ''Reykjanesi hátság''. Ez a legismertebb [[óceáni hátság]], amelyet elsőként fedeztek fel.


==Szerkezete==
==Szerkezete==

A lap 2014. január 17., 15:01-kori változata

A Közép-Atlanti-hátság
A hátság központi szerepet játszott a Pangea őskontinens felbomlásában
A Közép-Atlanti-hátság áthaladása Izland területén

A Közép-Atlanti-hátság az Atlanti-óceán medrének középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény, óceáni hátság, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.[1] Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. Grönlandtól keletre, Izlandtól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve Reykjanesi hátság. Ez a legismertebb óceáni hátság, amelyet elsőként fedeztek fel.

Szerkezete

Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel rift), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei tovább a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át.A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.

Jegyzetek

  1. USGS: Understanding plate motions, 1999. május 5. (Hozzáférés: 2011. március 13.)

Források

További információk

Kapcsolódó szcikkek