„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. január 14., 23:49-kori változata

Peter Gustav Lejeune Dirichlet (Első Francia Császárság, ma: Németország, Düren, 1805. február 13. – Hannover, Göttingen, 1859. május 5.) német matematikus. Fontos eredményeket ért el számelméletben, az analízisben és a mechanikában.

Élete

A Breslaui (1827) és a Berlini Egyetemen (1828-1855) tanított, majd 1855-ben Carl Friedrich Gauss örökébe lépett a Göttingeni Egyetemen.

Munkássága

Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a matematika jó néhány ágában. Egyik fő műve egy számelméleti jellegű, habár a számelmélet „ürügyén” néhány más témával is foglalkozó, posztumusz (először 1863-ban kiadott) monográfia, a Vorlesungen (über Zahlentheorie). Dirichlet 1959-es halála után a Berlini Egyetemen évekig vele együtt dolgozó kollégája és barátja, Dedekind adta ki a művet, és az évek során tizenegy függelékkel bővítette, melyek részben saját, részben Dirichlet ki nem adott felfedezései, megjegyzései voltak.^[1].

Dirichlet a számelméletben bebizonyította a ma Dirichlet-tételnek nevezett állítást (eredetileg C. F. Gauss egyik sejtése volt ^[2]), miszerint bármely, természetes számokból álló $a,a+b,a+2b,a+3b,...,a+nb,\dots$ számtani sorozatban végtelen sok prímszám van, ha a-nak és b-nek nincs (1-től különböző) közös osztója (azaz relatív prímek). Bár a tétel a Vorlesungen VI. számú Dedekind-féle függelékében jelent meg, a tételt és bizonyítását is eredetileg Dirichlet dolgozta ki.^[1]. Széles körben elfogadott az a, H. Davenport által (is) megfogalmazott nézet, miszerint e tétel bizonyításával született meg az analitikus számelmélet.^[2]

Egyik első megfogalmazója volt a modern, elvont, „nemkívánatos” (nehezen kezelhető, értelmezhető) szemléletes tartalmától (mozgás, változás) „megtisztított” függvényfogalomnak, amely a függvényt mint egyértelmű hozzárendelést (relációt) definiálja.

A Dirichlet-probléma

Dirichlet 1837-ben vetette fel a függvény modern fogalmát: az y = f(x) függvényben minden egyes x-hez egyetlen y tartozik. A mechanikában a rendszerek egyensúlyával és a potenciálelmélettel foglalkozott. Ez vezette el az előírt peremértékű harmonikus függvények problémájához, a ma Dirichlet-problémának nevezett kérdéshez.

Művei

Összegyűjtött műveit két kötetben adták közre: Gesammelte Werke (1889, 1897).

Jegyzetek

↑ ^a ^b Dean, E. T.: Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen. A Dietrich College of Humanities and Social Sciences Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009; 3-4. o. Angol nyelven, pdf. Hozzáférés: 2012-04-27.
↑ ^a ^b O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet. The MacTutor History of Mathematics archive; hozzáférés: 2012.-04.-28.

Források

Dörrie, Heinrich: A diadalmas matematika. Bp., Gondolat, 1963.
Wussin-Arnold: Biographien bedeutener Mathematiker. Berlin, 1983.

Németország-portál
Matematikaportál

[repository.cmu.edu-1] Dean, E. T.: Dedekind's treatment of Galois Theory in the Vorlesungen. A Dietrich College of Humanities and Social Sciences Filozófiai Tanszékének közleményei, 109. sz., 2009; 3-4. o. Angol nyelven, pdf. Hozzáférés: 2012-04-27.

[www-groups.dcs.st-and.ac.uk-2] O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet. The MacTutor History of Mathematics archive; hozzáférés: 2012.-04.-28.

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Kép:Peter Gustav Lejeune Dirichlet.jpg|250px|bélyegkép|Peter Gustav Dirichlet]]
-'''Peter Gustav Lejeune Dirichlet''' ([[Első Francia Császárság]], ma: [[Németország]], [[Düren]], [[1805]]. [[február 13.]] – [[Hannover]], [[Göttingen]], [[1859]]. [[május 5.]]) német matematikus. Fontos eredményeket ért el [[számelmélet]]ben, az [[Matematikai analízis|analízis]]ben és a [[Mechanika|mechanikában]].
+'''Peter Gustav Lejeune Dirichlet''' ([[Első Francia Császárság]], ma: [[Németország]], [[Düren]], [[1805]]. [[február 13.]] – [[Hannover]], [[Göttingen]], [[1859]]. [[május 5.]]) német matematikus. Fontos eredményeket ért el [[számelmélet]]ben, az [[Matematikai analízis|analízis]]ben és a [[mechanika|mechanikában]].
 == Élete ==
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 Dirichlet a [[számelmélet]]ben bebizonyította a ma [[Dirichlet-tétel]]nek nevezett állítást (eredetileg [[Carl Friedrich Gauss|C. F. Gauss]] egyik [[sejtés (matematika)|sejtése]] volt <ref name="www-groups.dcs.st-and.ac.uk">O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: ''[http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/history/Biographies/Dirichlet.html Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]''. ''The MacTutor History of Mathematics archive''; hozzáférés: 2012.-04.-28.</ref>), miszerint bármely, természetes számokból álló <math>a, a+b, a+2b, a+3b, ..., a + nb,\dots</math> [[számtani sorozat]]ban végtelen sok [[prímszámok|prímszám]] van, ha ''a''-nak és ''b''-nek nincs (1-től különböző) közös osztója (azaz [[relatív prímek]]). Bár a tétel a ''Vorlesungen'' VI. számú Dedekind-féle függelékében jelent meg, a tételt és bizonyítását is eredetileg Dirichlet dolgozta ki.<ref name="repository.cmu.edu"/>. Széles körben elfogadott az a, [[Harold Davenport|H. Davenport]] által (is) megfogalmazott nézet, miszerint e tétel bizonyításával született meg az [[analitikus számelmélet]].<ref name="www-groups.dcs.st-and.ac.uk"/>
-Egyik első megfogalmazója volt a modern, elvont, „nemkívánatos” (nehezen kezelhető, értelmezhető) szemléletes tartalmától (mozgás, változás) „megtisztított”  függvényfogalomnak, amely a függvényt mint egyértelmű hozzárendelést ([[reláció]]t) definiálja.
+Egyik első megfogalmazója volt a modern, elvont, „nemkívánatos” (nehezen kezelhető, értelmezhető) szemléletes tartalmától (mozgás, változás) „megtisztított” függvényfogalomnak, amely a függvényt mint egyértelmű hozzárendelést ([[reláció]]t) definiálja.
 === A Dirichlet-probléma ===
@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 [[Kategória:1805-ben született személyek]]
 [[Kategória:1859-ben elhunyt személyek]]
+[[Kategória:Számelmélészek]]
 [[ar:التفاف دركليه]]