„Foltos bürök” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a clean up, replaced: Kategória:Magyarországon őshonos növényfajok → Kategória:Magyarországon őshonos növények AWB |
forrás |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz). |
Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz). |
||
==Források== |
|||
* [http://www.3szek.ro/load/cikk/61121/foltos_burok_a_merges_termeszet A foltos bürök], ''Háromszék'', 2013. június 27. |
|||
{{DEFAULTSORT:Foltosbu~ro~k}} |
{{DEFAULTSORT:Foltosbu~ro~k}} |
||
A lap 2014. január 14., 20:24-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Conium maculatum L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Foltos bürök témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos bürök témájú médiaállományokat és Foltos bürök témájú kategóriát. |
A foltos bürök (Conium maculatum) a kaporhoz hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, az zellerfélék családjába tartozó, kétnyári növény. Magassága 100–120 cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A foltos bürök a mediterráneumból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.
Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében benne van (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más piridinvázas alkaloidokat is tartalmaz: konhidrint, pszeudokonhidrint, γ-koniceint és N-metilkoniint.
A régi Athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt, Szókratészt ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le Platón.
Felhasználása
A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.
Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).
Források
- A foltos bürök, Háromszék, 2013. június 27.