Perlmutter Izsák

Perlmutter Izsák
Nyakkendőigazító önarckép, 1905
Született	1866. július 2. Pest
Meghalt	1932. április 13. Budapest
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Nemzetisége	magyar
Stílusa	szecesszió
Iskolái	Magyar-Mannheimer Gusztáv Karlovszky Bertalan és Bihari Sándor (festő) közös iskolája Julian Akadémia
Aki hatott rá	Edgar Degas Pierre-Auguste Renoir Édouard Manet Jozef Israels
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú médiaállományokat.

Perlmutter Izsák (Pest, 1866. július 2. – Budapest, 1932. április 13.) magyar festőművész.

Családja

Zsidó családban született. Apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet. Édesanyja Gruber Karolina. Anyai ágon is jómódú felmenőkkel rendelkezett, apai nagyapja, Perlmutter Jakab az 1850-es évektől számtalan bérháznak volt a tulajdonosa, egy ideig a Kőbányai Sörgyárat is birtokolta, tőle vásárolta meg később Dreher Antal.

Tanulmányai, élete és munkássága

Nevelt lánya, Cleo

Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta. Magyarországra visszatérve Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol Jozef Israels volt rá nagy hatással. Először a larreni művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött Vollendamba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Ima című képét, valamint a Zsidó Múzeumban látható Vasárnapi látogatás-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.

1904-ben hazatérve a szolnoki művésztelepen alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután Besztercebányán dolgozott. Később Rákospalotán a Vécsey grófi villában rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.

1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a Terror Háza Múzeum) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett.

Kiállításai

Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a firenzei Uffizi képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetéánek: Berlinben, Brémában, Párizsban, Münchenben, Rotterdamban. A Szinyei Merse Társaság tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott.

2003-ban a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megrendezte életmű-kiállítását 32 festményét bemutatva. 2013 novemberében a Kieselbach Galéria bemutatta Kövesi István amatőr műgyűjtő addig rejtőző kollekcióját, benne számos Perlmutter-képpel.

Források

• Perlmutter Izsák életműve
• PIM

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú kategóriát.
• A Művészet c. folyóirat 1909/4. száma Perlmutter Izsákról
• http://kovacsgaborgyujtemeny.hu/alkotas/perlmutter-izsak/szalon
• Elek Artúr kritikája Perlmutter művészetéről 1921-ből

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar festők listája