„Perlmutter Izsák” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
|aláíráskép = |
|aláíráskép = |
||
}} |
}} |
||
'''Perlmutter Izsák''' ([[Pest]], [[1866]]. [[július 2.]] - [[Budapest]], [[1932]]. [[április 13.]]) magyar festőművész. |
'''Perlmutter Izsák''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1866]]. [[július 2.]] - [[Budapest]], [[1932]]. [[április 13.]]) magyar festőművész. |
||
==Családja== |
==Családja== |
||
Zsidó családban született. Apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet. |
Zsidó családban született. Apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet. Édesanyja Gruber Karolina. Anyai ágon is jómódú felmenőkkel rendelkezett, apai nagyapja, Perlmutter Jakab az [[1850-es évek]]től számtalan bérháznak volt a tulajdonosa, egy ideig a [[Kőbányai Sörgyár]]at is birtokolta, tőle vásárolta meg később [[Dreher Antal]].<ref>Gábor Anna: Perlmutter Izsák (2003)</ref> |
||
==Tanulmányai, élete és munkássága== |
==Tanulmányai, élete és munkássága== |
||
A lap 2014. január 9., 17:56-kori változata
| Perlmutter Izsák | |
 | |
| Nyakkendőigazító önarckép, 1905 | |
| Született | 1866. július 2. Pest |
| Meghalt | 1932. április 13. Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Nemzetisége | magyar |
| Stílusa | szecesszió |
| Iskolái | Magyar-Mannheimer Gusztáv Karlovszky Bertalan és Bihari Sándor (festő) közös iskolája Julian Akadémia |
| Aki hatott rá | Edgar Degas Pierre-Auguste Renoir Édouard Manet Jozef Israels |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú médiaállományokat. | |
Perlmutter Izsák (Pest, 1866. július 2. - Budapest, 1932. április 13.) magyar festőművész.
Családja
Zsidó családban született. Apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet. Édesanyja Gruber Karolina. Anyai ágon is jómódú felmenőkkel rendelkezett, apai nagyapja, Perlmutter Jakab az 1850-es évektől számtalan bérháznak volt a tulajdonosa, egy ideig a Kőbányai Sörgyárat is birtokolta, tőle vásárolta meg később Dreher Antal.[1]
Tanulmányai, élete és munkássága
Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta. Magyarországra visszatérve Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol Jozef Israels volt rá nagy hatással. Először a larreni művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött Vollendamba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Ima című képét, valamint a Zsidó Múzeumban látható Vasárnapi látogatás-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.[2]
1904-ben hazatérve a szolnoki művésztelepen alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután Besztercebányán dolgozott. Később Rákospalotán a Vécsey grófi villában rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.[3]
1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a Terror Háza Múzeum) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett.
Kiállításai
Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a firenzei Uffizi képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetéánek: Berlinben, Brémában, Párizsban, Münchenben, Rotterdamban. A Szinyei Merse Társaság tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott.
2003-ban a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megrendezte életmű-kiállítását 32 festményét bemutatva. 2013 novemberében a Kieselbach Galéria bemutatta Kövesi István amatőr műgyűjtő addig rejtőző kollekcióját, benne számos Perlmutter-képpel.
Jegyzetek
- ↑ Gábor Anna: Perlmutter Izsák (2003)
- ↑ A NOL cikke Perlmutter 2003-as életmű-kiállításáról
- ↑ A Kieselbach Galéria honlapja Perlmutter Izsákról
Források
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú kategóriát.- A Művészet c. folyóirat 1909/4. száma Perlmutter Izsákról
- http://kovacsgaborgyujtemeny.hu/alkotas/perlmutter-izsak/szalon
- Elek Artúr kritikája Perlmutter művészetéről 1921-ből
