„Perlmutter Izsák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
|halál helye = Budapest |
|halál helye = Budapest |
||
|nemzetiség = magyar |
|nemzetiség = magyar |
||
|stílus = |
|stílus = [[szecesszió]] |
||
|iskola1 = Magyar-Mannheimer Gusztáv |
|iskola1 = Magyar-Mannheimer Gusztáv |
||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
==Tanulmányai, élete és munkássága== |
==Tanulmányai, élete és munkássága== |
||
Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] folytatta. Magyarországra visszatérve [[Bihari Sándor (festő)|Bihari Sándor]] mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol [[Jozef Israels]] volt rá nagy hatással. Hollandiában először a [[larren]]i művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött [[Vollendam]]ba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyűjteményében található ''Ima'' című képét, valamint a Zsidó |
Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] folytatta. Magyarországra visszatérve [[Bihari Sándor (festő)|Bihari Sándor]] mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol [[Jozef Israels]] volt rá nagy hatással. Hollandiában először a [[larren]]i művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött [[Vollendam]]ba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyűjteményében található ''Ima'' című képét, valamint a [[Zsidó Múzeum]]ban látható ''Vasárnapi látogatás''-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.<ref>[http://nol.hu/archivum/archiv-100625 A NOL cikke Perlmutter 2003-as életmű-kiállításáról]</ref> |
||
1904-ben hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután [[Besztercebánya|Besztercebányán]] dolgozott. Később [[Rákospalota|Rákospalotán]] a [[Vécsey család|Vécsey grófi]] villában rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.<ref>[http://www.kieselbach.hu/muvesz/perlmutter-izsak_885 A Kieselbach Galéria honlapja Perlmutter Izsákról]</ref> |
|||
| ⚫ | 1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a [[Terror Háza]]) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett. |
||
Újra hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en alkotott, majd [[Besztercebánya|Besztercebányán]] dolgozott. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.<ref>[http://www.kieselbach.hu/muvesz/perlmutter-izsak_885 A Kieselbach Galéria honlapja Perlmutter Izsákról]</ref> |
|||
Festői pályáját már a kezdetektől siker övezte. |
|||
A fiatal művész útja , párizsi tanulmányai befejezése után Hollandiába vezetett, ahol megkezdte önálló festői pályafutását. |
|||
A festő 1904-ben hazatelepült, és a szolnoki művésztelepen dolgozott tovább. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett, amelyek közül három ismert műve a Magyar Nemzeti Galériában található. A telepről Rákospalotára vezetett útja, Vécsey gróf villájában rendezte be otthonát. Rákospalotai periódusából több ismert paraszti portréja született, például a Rákospalotai varróasszony című, amely szintén szerepel a tárlaton. Ebben a korszakban több sorozatot is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre a festményekre - ellentétben a hollandiai képekkel - a fény hangsúlyozása és az élénk színek használata jellemző. Mindez leginkább a Ciklámen című csendéleten fedezhető fel, vagy a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Rákospalotai otthonáról festett műve szintén a tárlat darabja. Művészettörténészek ezt a művet a magyar szecessziós festészethez sorolják. |
|||
| ⚫ | |||
==Kiállításai== |
==Kiállításai== |
||
Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a [[firenze]]i [[Uffizi]] képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetéánek: [[Berlin]]ben, [[Bréma|Brémában]], [[Párizs]]ban, [[München]]ben, [[Rotterdam]]ban. A [[Szinyei Merse Társaság]] tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott. |
Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a [[firenze]]i [[Uffizi]] képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetéánek: [[Berlin]]ben, [[Bréma|Brémában]], [[Párizs]]ban, [[München]]ben, [[Rotterdam]]ban. A [[Szinyei Merse Társaság]] tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2014. január 9., 16:45-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Perlmutter Izsák | |
 | |
| Nyakkendőigazító önarckép, 1905 | |
| Született | 1866. Pest |
| Meghalt | 1932. Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Nemzetisége | magyar |
| Stílusa | szecesszió |
| Iskolái | Magyar-Mannheimer Gusztáv Karlovszky Bertalan és Bihari Sándor (festő) közös iskolája Julian Akadémia |
| Aki hatott rá | Edgar Degas Pierre-Auguste Renoir Édouard Manet Jozef Israels |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú médiaállományokat. | |
Perlmutter Izsák (Pest, 1866 - Budapest, 1932) magyar festőművész.
Családja
Zsidó családban született, apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet.
Tanulmányai, élete és munkássága
Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta. Magyarországra visszatérve Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol Jozef Israels volt rá nagy hatással. Hollandiában először a larreni művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött Vollendamba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Ima című képét, valamint a Zsidó Múzeumban látható Vasárnapi látogatás-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.[1]
1904-ben hazatérve a szolnoki művésztelepen alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután Besztercebányán dolgozott. Később Rákospalotán a Vécsey grófi villában rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.[2]
1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a Terror Háza) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett.
Kiállításai
Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a firenzei Uffizi képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetéánek: Berlinben, Brémában, Párizsban, Münchenben, Rotterdamban. A Szinyei Merse Társaság tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott.
Jegyzetek
Források
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú kategóriát.- A Művészet c. folyóirat 1909/4. száma Perlmutter Izsákról
- http://kovacsgaborgyujtemeny.hu/alkotas/perlmutter-izsak/szalon
