„Ladin nyelv” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
itwiki |
Gaja (vitalap | szerkesztései) a ref a népességre helyes adatokkal, apró javítások |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
| név = Ladin |
| név = Ladin |
||
| saját név = Ladin |
| saját név = Ladin |
||
|hatterszin=lightgreen |
| hatterszin=lightgreen |
||
| beszélik = [[Olaszország]] |
| beszélik = [[Olaszország]] |
||
| terület = [[Belluno megye]],<br/>[[Bolzano autonóm megye|Bolzano (Bozen) megye]],<br/>[[Trento autonóm megye|Trento megye]] |
| terület = [[Belluno megye]],<br/>[[Bolzano autonóm megye|Bolzano (Bozen) megye]],<br/>[[Trento autonóm megye|Trento megye]] |
||
| beszélők száma = ~20 000<ref>{{cite web |url=http://www.ethnologue.com/language/lld |title=Ethnologue / Ladin (17th ed., 2007)|accessdate=2014-01-05 |format=HTML |work=}}</ref> |
|||
| beszélők száma = ~90 000 |
|||
| helyezés = |
| helyezés = |
||
| család1 = [[Indoeurópai nyelvcsalád]] → [[italikus nyelvek|itáliai ág]] → [[újlatin nyelvek]] → [[Nyugati újlatin nyelvek|nyugati csoport]] → [[ |
| család1 = [[Indoeurópai nyelvcsalád]] → [[italikus nyelvek|itáliai ág]] → [[újlatin nyelvek]] → [[Nyugati újlatin nyelvek|nyugati csoport]] → [[galloibér nyelvek|galloibér ág]] → [[Galloromán nyelvek|galloromán csoport]] → gallo-rhaetiai alcsoport → [[rétoromán dialektusok|rétoromán]] → '''ladin''' |
||
| írásrendszer = [[Latin ábécé]] |
| írásrendszer = [[Latin ábécé]] |
||
|hivatalos=— |
| hivatalos=— |
||
| szabályozza = |
| szabályozza = |
||
| ISO 639-1 = —| ISO 639-2 = roa| SIL = [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld lld]}} |
| ISO 639-1 = —| ISO 639-2 = roa| SIL = [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld lld]}} |
||
A '''ladin nyelv''' (saját elnevezése ''l ladin'' vagy ''l lingaz ladin''; nem tévesztendő össze a [[romans nyelv]] ''ladin'' változataival, sem a [[spanyol nyelv]] [[Ladino nyelv|ladino]] változatával) [[rétoromán dialektusok|rétoromán dialektus]], amelyet az [[olaszország]]i [[Dolomitok]] vidékén, [[Dél-Tirol]]ban mintegy |
A '''ladin nyelv''' (saját elnevezése ''l ladin'' vagy ''l lingaz ladin''; nem tévesztendő össze a [[romans nyelv]] ''ladin'' változataival, sem a [[spanyol nyelv]] [[Ladino nyelv|ladino]] változatával) [[rétoromán dialektusok|rétoromán dialektus]], amelyet az [[olaszország]]i [[Dolomitok]] vidékén, [[Trentino–Alto Adige|Dél-Tirol]]ban mintegy 20 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az [[Olasz nyelv|olasszal]], illetve a [[Német nyelv|némettel]]. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több [[dialektus]]ra oszlik. |
||
== Jellemzők == |
== Jellemzők == |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
* Hosszabb szövegminta: |
* Hosszabb szövegminta: |
||
{{Idézet|'''Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.'''}} |
{{Idézet|'''Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.'''}} |
||
[[Fájl:Ladin.png|thumb|300px|A ladin nyelvterület [[Olaszország]]ban]] |
[[Fájl:Ladin.png|thumb|300px|A ladin nyelvterület [[Olaszország]]ban]] |
||
* Néhány példamondat: |
* Néhány példamondat: |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
* [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld Ethnologue] adatjelentés a ladin nyelvről |
* [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld Ethnologue] adatjelentés a ladin nyelvről |
||
* [http://incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/lld A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala] |
* [http://incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/lld A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala] |
||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
{{Újlatin nyelvek}} |
{{Újlatin nyelvek}} |
A lap 2014. január 5., 17:48-kori változata
Ladin Ladin | |
Beszélik | Olaszország |
Terület | Belluno megye, Bolzano (Bozen) megye, Trento megye |
Beszélők száma | ~20 000[1] fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → galloibér ág → galloromán csoport → gallo-rhaetiai alcsoport → rétoromán → ladin |
Írásrendszer | Latin ábécé |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | — |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | — |
ISO 639-2 | roa |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladin témájú médiaállományokat. |
A ladin nyelv (saját elnevezése l ladin vagy l lingaz ladin; nem tévesztendő össze a romans nyelv ladin változataival, sem a spanyol nyelv ladino változatával) rétoromán dialektus, amelyet az olaszországi Dolomitok vidékén, Dél-Tirolban mintegy 20 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az olasszal, illetve a némettel. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több dialektusra oszlik.
Jellemzők
Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől (leníció, többes szám képzése -s hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a c-t e és i előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a friuliban és az olaszban.
Nyelvi példa
- A tőszámnevek 1-től 10-ig:
- un, doi, trei, cater, cinch, sie, set, ot, nef, diesc.
- Hosszabb szövegminta:
„Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.”
- Néhány példamondat:
Jó napot. Bon dí. Jó éjszakát. Bona nuet. Hogy vagy? Co vala? Ma mit csinálsz? Ce fesa ncuei? Köszönöm. Gramarzé.
Lásd még
Külső hivatkozások
- Ethnologue adatjelentés a ladin nyelvről
- A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala
Jegyzetek
- ↑ Ethnologue / Ladin (17th ed., 2007) (HTML). (Hozzáférés: 2014. január 5.)