„UEFA-bajnokok ligája” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Csák (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.6.58.82 (vita) szerkesztéséről Greenonlygreen szerkesztésére |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
|időpont = minden évben, szeptember–május |
|időpont = minden évben, szeptember–május |
||
|címvédő = {{zászlóikon|GER}} [[FC Bayern München|Bayern München]]<br /><small>(2013)</small> |
|címvédő = {{zászlóikon|GER}} [[FC Bayern München|Bayern München]]<br /><small>(2013)</small> |
||
|legtöbb győzelem = {{zászlóikon| |
|legtöbb győzelem = {{zászlóikon|ESP}} [[Real Madrid CF|Real Madrid]]<br /><small>(9 győzelem)</small> |
||
|alapítva = |
|alapítva = |
||
|első esemény = [[1955]] |
|első esemény = [[1955]] |
A lap 2014. január 4., 20:23-kori változata
UEFA-bajnokok ligája | |
Az UEFA-bajnokok ligája logója | |
Az UEFA-bajnokok ligája logója | |
2023–2024-es UEFA-bajnokok ligája | |
Címvédő | Bayern München (2013) |
Legtöbb győzelem | Real Madrid (9 győzelem) |
Adatok | |
Sportág | Labdarúgás |
Résztvevők | 32 (csoportkör) (selejtezőben indult: 76) |
Kontinens | Európa (UEFA) |
Időpont | minden évben, szeptember–május |
Első esemény | 1955 |
Eddigi események száma | 57 (2013-ig) |
Honlap | UEFA-bajnokok ligája |
Az UEFA-bajnokok ligája (gyakran csak BL), teljes nevén angolul UEFA (Union of European Football Associations) Champions League, egy európai klubcsapatok részvételével játszott labdarúgósorozat, mely évente kerül megrendezésre. Minden európai országból az elmúlt időszakban elért eredményeiktől függően indulhat egy, kettő, három, illetve négy klub (kivétel Liechtenstein, amely mivel nem rendez nemzeti labdarúgó-bajnokságot, csak az Európa Ligában indíthat csapatot). Az induló csapatok az adott ország bajnokságának megnyerésével (illetve második, harmadik, negyedik helyének elérésével) vívják ki a részvételt.
A BL győztese részt vesz az UEFA-szuperkupa döntőjében, ahol az Európa-liga győztesével játszik, valamint részvételi jogot szerez a FIFA-klubvilágbajnokságra is.
Története
Az UEFA-bajnokok ligája elődje, a bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) 1955-ben indult. Azóta rendezi meg rendszeresen az UEFA évről évre az európai elit klubcsapatok tornáját, amely során minden évben eldől, melyik csapat a legjobb a legjobbak között. A megtiszteltetésen kívül a győzelem nem kevés pénzjutalommal is jár. A torna az 1992–93-as szezonban vette fel az UEFA-bajnokok ligája nevet, és ezzel együtt a rendszer is átalakult. Az UEFA bevezette a korábban csak világversenyeken használt csoportküzdelmeket, amivel izgalmasabbá, nem utolsó sorban pedig még nagyobb üzletté tette az addig egyenes kieséssel működő legnagyobb európai kupasorozatot. Kezdetben egy selejtező, valamint két egyenes kieséses kört követően két négyes csoportban folytak a küzdelmek, melyek első két helyezettje vívta ki a jogot a döntőbe jutásra.
Kvalifikáció
Az UEFA-együttható alapján készült rangsor dönti el, melyik ország hány csapatot nevezhet. A 2009/2010-es kiírás óta ennek szabályai a következők:
- 1-3.: négy csapat, a bajnokság 1-3. helyezettje automatikus résztvevő, 4. helyezett selejtezőt játszik a nem bajnokok ágán.
- 4-6.: három csapat, a bajnokság 1-2. helyezettje automatikus résztvevő, 3. helyezett selejtezőt játszik a nem bajnokok ágán.
- 7-13.: két csapat, a bajnokcsapat automatikus résztvevő, a 2. helyezett selejtezőt játszik a nem bajnokok ágán.
- 14-15.: két csapat, mindkettő selejtezőt játszik, a bajnokcsapat a bajnokok ágán, a 2. helyezett a nem bajnokok ágán.
- 16-tól lefelé: egy csapat, a bajnok selejtezőt játszik a bajnokok ágán.
Amennyiben az előző kiírás győztese nem végez hazája bajnokságában kvalifikációt érő helyen, akkor is lehetőség van a nevezésére. Ha azonban az országa négy csapat indítására jogosult, a címvédő részvétele esetén a 4. helyezett nem indulhat.
Lebonyolítása
A Bajnokok Ligája minden évben selejtezőkörökkel kezdődik, melyekből összesen négy kört rendeznek (bár a negyediket hivatalosan play-offnak, „rájátszásnak” hívják). A harmadik selejtezőkör vesztesei az Európa-liga rájátszásában folytathatják, a rájátszás vesztesei az Európa-liga csoportkörében. A klubcsapatok attól függően kerülnek be a selejtezőkörök valamelyikébe, hogy az UEFA-együttható alapján az adott ország bajnoksága hányadik helyen áll (megj.: az együttható az ország klubcsapatainak sikereitől függ). A 2009/2010-es kiírásban Michel Platini UEFA-elnök javaslatára a selejtezőkben elkülönítették a „bajnokok ágát” és a „nem bajnokok ágát”, ezzel törekedve a kisebb országok esélyeinek növelésére.
A selejtezőkből 10 csapat (5 bajnok és 5 nem bajnok) kvalifikálhatja magát a csoportkörbe, ahova további 22 csapat az előző évi bajnokságban elfoglalt helyezésétől függően automatikusan bekerült. A csoportkörben nyolc négy csapatból álló csoportra osztják fel a résztvevőket. Feltétel, hogy az első négy csoportba (ún. piros csoportok) valamint az utolsó négy csoportba (ún. kék csoportok) egy adott országból (négy klub esetén) bejutott csapatok számának aránya 2:2 (vagy három csapat esetén 2:1) kell, hogy legyen. Ezt a feltételt a TV-közvetítések miatt rendelte el az UEFA. A csoportkörök során hat fordulót rendeznek, melyek alatt egy csoporton belül mindegyik csapat kétszer játszik mindegyikkel, egyszer otthon egyszer pedig idegenben.
A csoportok első két helyezettje jut tovább a legjobb 16 közé, vagyis a nyolcaddöntőben, a csoportharmadikok pedig az Európa-ligában folytathatják. A nyolcaddöntőben feltétel, hogy egy országból két csapat nem találkozhat egymással, valamint a csapatok nem kaphatnak olyan ellenfelet, amely a saját csoportjában vele megegyező pozícióban végzett (tehát első elsőt, második másodikat), továbbá az azonos csoportból továbbjutókat sem sorsolhatják össze. (megj.: A negyeddöntőben, és utána már nem érvényesek ezek a szabályok.) A legjobb 16 között minden csapat két mérkőzést játszik (egy ellenféllel). A két találkozó góljai összeadódnak és az a csapat jut tovább a negyeddöntőbe, amelyik több találatot szerzett. Ha két klub egyenlő gólaránnyal áll a két lejátszott mérkőzés után, akkor az idegenben lőtt (több) gól szabályát alkalmazzák. Viszont ha ez sem dönt, akkor hosszabbítással folytatódik a játék, legvégső esetben pedig 11-esekkel dől el.
A döntő már csak egy mérkőzésből áll, melyet a szezon elején már előre kiírt stadionban játszanak le. Rendes játékidő utáni döntetlen esetén itt is hosszabbítás, majd tizenegyespárbaj dönt.
Döntők
Az 1992–93-as szezon előtt Bajnokcsapatok Európa-kupája néven létezett. Lásd: Bajnokcsapatok Európa-kupája#Döntők
Rekordok, statisztikák
Legsikeresebb klubok
Legsikeresebb nemzetek
Források
- Results of European Competitions 1955-2010 (angol nyelven). rsssf.com. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
- European Cup, Champions League History (angol nyelven). europeancuphistory.com. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
- A BEK (BL) döntői. nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
- UEFA Champions League : presentation and medal winners (angol nyelven). the-sports.org. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
- Football's premier club competition. UEFA.com. (Hozzáférés: 2011. október 5.)
További információk
Kapcsolódó szócikkek
- Magyarok az UEFA-bajnokok ligája történetében
- UEFA-kupa
- Európa-liga
- Intertotó-kupa
- UEFA-szuperkupa
- UEFA Női Bajnokok Ligája