„Szent Mihály-templom (Fulda)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:
'''A Szent Mihály-templom''' [[Fulda|Fuldában]], [[Németország]]ban még a romanika elött, a Karolingok idején épült Eigil apát megbízásából 820 és 822 között. A [[Szent Sír templom]] legrégebbi németországi másolata. A 744-ben alapított fuldai kolostor sírkápolnájának szánták és egyben az apát nyugvóhelyéül is.
'''A Szent Mihály-templom''' [[Fulda|Fuldában]], [[Németország]]ban még a romanika elött, a Karolingok idején épült Eigil apát megbízásából 820 és 822 között. A [[Szent Sír templom]] legrégebbi németországi másolata. A 744-ben alapított fuldai kolostor sírkápolnájának szánták és egyben az apát nyugvóhelyéül is.


A templom a fuldai dóm közvetlen szomszédságában áll a Szent-Mihály hegyen. Az eredetileg karoling-korabeli épületböl mára csak a kripta maradt meg. Azonban az eredeti építészeti koncepció megmaradt azútán is, hogy a 10. ill. 11. században újjáépítették a templomot, amelyet valószínüleg a kalandozó magyarok gyújtottak fel és romoltak le. Az eredeti épület mivoltáról Brun Candidus Eigil apát életrajzából tudunk. A korai kersztény hagyományokat követö központi épület eredetileg is rotundaként nehezedett nyolc oszlopra. A központi szentélyt erdetileg valószínüleg csak egy egyemeletes, ma kétemeletes körbejáró fogja körül. Arotundának eredetileg volt boltozota ill. kupolája zárkövel ellátva. A templom alatt található mintegy alagsorként tervezett két koncentrikus fal és egy központi oszlop fölé emelt és kívülröl megközelíthetö kripta, amely mint az épület legrégebbi része még a 820-as évekböl származik és mint egyteres kripta építésztörténetileg különös jelentöséggel bír.
A templom a fuldai dóm közvetlen szomszédságában áll a Szent-Mihály hegyen. Az eredetileg karoling-korabeli épületből mára csak a kripta maradt meg. Azonban az eredeti építészeti koncepció megmaradt azután is, hogy a 10. ill. 11. században újjáépítették a templomot, amelyet valószínűleg a kalandozó magyarok gyújtottak fel és romoltak le. Az eredeti épület mivoltáról Brun Candidus Eigil apát életrajzából tudunk. A korai keresztény hagyományokat követő központi épület eredetileg is rotundaként nehezedett nyolc oszlopra. A központi szentélyt eredetileg valószínűleg csak egy egyemeletes, ma kétemeletes körbejáró fogja körül. A rotundának eredetileg volt boltozata ill. kupolája zárkővel ellátva. A templom alatt található mintegy alagsorként tervezett két koncentrikus fal és egy központi oszlop fölé emelt és kívülről megközelíthető kripta, amely mint az épület legrégebbi része még a 820-as évekből származik és mint egyteres kripta építésztörténetileg különös jelentőséggel bír.


A Szent Mihály templom egy kolostor temetöjének területén épült a jeruzsálemi Szent-Sír templom mintájára épült 820 és 822 között Eigil apát idején és Hrabanus Maurus tervei alapján
A Szent Mihály templom egy kolostor temetőjének területén épült a jeruzsálemi Szent-Sír templom mintájára épült 820 és 822 között Eigil apát idején és Hrabanus Maurus tervei alapján
(régebbi de mára meghaladott elgondolás szerint a tervek egy Rachulf nevü szerzetestöl származtak) és 822 január 15-én szentelte fel Haistulph érsek Mihály arkangyal védöszentnek. A 10. és 11. században átfogó felújításra került sor, a rotundát kereszt alakúra bövítették valamint a templomhoz építettek egy nyugati tornyot. A 12. század második felében a toronyra egy újabb emeletet húztak a harangok számára. 1618-ban a tornyot újra megmagasították és sisakkal látták el. Az ún. Rochuskápolna a templom nyugati oldalán 1715 – 1716 között épült.
(régebbi de mára meghaladott elgondolás szerint a tervek egy Rachulf nevű szerzetestöl származtak) és 822 január 15-én szentelte fel Haistulph érsek Mihály arkangyal védőszentnek. A 10. és 11. században átfogó felújításra került sor, a rotundát kereszt alakúra bővítették valamint a templomhoz építettek egy nyugati tornyot. A 12. század második felében a toronyra egy újabb emeletet húztak a harangok számára. 1618-ban a tornyot újra megmagasították és sisakkal látták el. Az ún. Rochuskápolna a templom nyugati oldalán 1715 – 1716 között épült.


==Forrás==
==Forrás==

A lap 2014. január 1., 21:22-kori változata

A Szent Mihály-templom télen

A Szent Mihály-templom Fuldában, Németországban még a romanika elött, a Karolingok idején épült Eigil apát megbízásából 820 és 822 között. A Szent Sír templom legrégebbi németországi másolata. A 744-ben alapított fuldai kolostor sírkápolnájának szánták és egyben az apát nyugvóhelyéül is.

A templom a fuldai dóm közvetlen szomszédságában áll a Szent-Mihály hegyen. Az eredetileg karoling-korabeli épületből mára csak a kripta maradt meg. Azonban az eredeti építészeti koncepció megmaradt azután is, hogy a 10. ill. 11. században újjáépítették a templomot, amelyet valószínűleg a kalandozó magyarok gyújtottak fel és romoltak le. Az eredeti épület mivoltáról Brun Candidus Eigil apát életrajzából tudunk. A korai keresztény hagyományokat követő központi épület eredetileg is rotundaként nehezedett nyolc oszlopra. A központi szentélyt eredetileg valószínűleg csak egy egyemeletes, ma kétemeletes körbejáró fogja körül. A rotundának eredetileg volt boltozata ill. kupolája zárkővel ellátva. A templom alatt található mintegy alagsorként tervezett két koncentrikus fal és egy központi oszlop fölé emelt és kívülről megközelíthető kripta, amely mint az épület legrégebbi része még a 820-as évekből származik és mint egyteres kripta építésztörténetileg különös jelentőséggel bír.

A Szent Mihály templom egy kolostor temetőjének területén épült a jeruzsálemi Szent-Sír templom mintájára épült 820 és 822 között Eigil apát idején és Hrabanus Maurus tervei alapján (régebbi de mára meghaladott elgondolás szerint a tervek egy Rachulf nevű szerzetestöl származtak) és 822 január 15-én szentelte fel Haistulph érsek Mihály arkangyal védőszentnek. A 10. és 11. században átfogó felújításra került sor, a rotundát kereszt alakúra bővítették valamint a templomhoz építettek egy nyugati tornyot. A 12. század második felében a toronyra egy újabb emeletet húztak a harangok számára. 1618-ban a tornyot újra megmagasították és sisakkal látták el. Az ún. Rochuskápolna a templom nyugati oldalán 1715 – 1716 között épült.

Forrás

  • Winfried Koch: Baustilkunde. 2005 München. 60 - 80 o.