„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Rákóczi család --> Rákóczi-család, OH 1220. oldal |
|||
24. sor: | 24. sor: | ||
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]) Atyja [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[reformátusok|református]]nak tért át. |
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]) Atyja [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[reformátusok|református]]nak tért át. |
||
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi |
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] politikáját. |
||
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után. |
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után. |
A lap 2013. december 30., 19:11-kori változata
Bethlen János | |
Erdélyi Fejedelemség kancellár | |
Hivatali idő 1669 – 1678 | |
Előd | Mikes Mihály |
Utód | Bethlen Farkas |
Született | 1613. Kisbún |
Elhunyt | 1678. február 13. Nagyszeben |
Szülei | Kemény Anna Bethlen Farkas |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái | Alma Mater Viadrina (–1630) |
Vallás | unitárius, majd református |
Bethlen János (Kisbún, 1613. – Nagyszeben, 1678. február 13.) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.
Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.
Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.
Egyetlen fia volt: Bethlen Miklós.
Műve
- Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.
Felhasznált források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
Ajánlott irodalom
- A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.