„Szerkesztő:Rdavid/Versenyvitorlázás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rdavid (vitalap | szerkesztései)
Rdavid (vitalap | szerkesztései)
11. sor: 11. sor:
A kereskedelem, a hadiipar és a sport által támasztott igények egyaránt ösztönözték a műszaki fejlesztést. A 19. század tudományos eredményei hamar bekerültek a hajótervezés és hajóépítés eszköztárába, így a korábbi, tapasztalatokon alapuló építési mód helyett pontos tervezéssel készültek az egyre gyorsabb vitorlások. A kor meghatározó személyisége volt az amerikai Nathanael Herreshoff, több, mint 2000 (köztük öt Amerika Kupa győztes hajó) tervezője. A "bristoli varázsló" munkássága egyedülálló, az általa tervezett S-osztály hajói közül több még ma is versenyez, és nevéhez fűződnek olyan, a mai vitorlássportot meghatározó elemek, mint a modern csörlő, a spanner, az árboc hornyában futó lovasokhoz erősített és a az erőhatásoknak megfelelő irányban, szeletekből összeállított vitorla <ref>{{cite web| url = http://www.herreshoff.org/achof/nathanael_g_herreshoff.html| title = Nathanael Herreshoff| accessdate= 20131229| format = html| publisher = Herreshoff Marine Museum| language = angol}}</ref>.
A kereskedelem, a hadiipar és a sport által támasztott igények egyaránt ösztönözték a műszaki fejlesztést. A 19. század tudományos eredményei hamar bekerültek a hajótervezés és hajóépítés eszköztárába, így a korábbi, tapasztalatokon alapuló építési mód helyett pontos tervezéssel készültek az egyre gyorsabb vitorlások. A kor meghatározó személyisége volt az amerikai Nathanael Herreshoff, több, mint 2000 (köztük öt Amerika Kupa győztes hajó) tervezője. A "bristoli varázsló" munkássága egyedülálló, az általa tervezett S-osztály hajói közül több még ma is versenyez, és nevéhez fűződnek olyan, a mai vitorlássportot meghatározó elemek, mint a modern csörlő, a spanner, az árboc hornyában futó lovasokhoz erősített és a az erőhatásoknak megfelelő irányban, szeletekből összeállított vitorla <ref>{{cite web| url = http://www.herreshoff.org/achof/nathanael_g_herreshoff.html| title = Nathanael Herreshoff| accessdate= 20131229| format = html| publisher = Herreshoff Marine Museum| language = angol}}</ref>.


A 19. században még nem alakultak ki egységes osztályok. A hajók testének alakja és méretei, a rudazat és a vitorlázat között kisebb-nagyobb eltérések voltak. A különböző hajók teljesítményének összehasonlíthatósága érdekében előnyadásos versenyeket rendeztek, amelyeknél az egyes hajók hendikepjeit u.n. '''felmérési képlet''' segítségével állapították meg.
A 19. században még nem alakultak ki egységes osztályok. A hajók testének alakja és méretei, a rudazat és a vitorlázat között kisebb-nagyobb eltérések voltak. A különböző hajók teljesítményének összehasonlíthatósága érdekében előnyadásos versenyeket rendeztek, amelyeknél az egyes hajók hendikepjeit u.n. ''felmérési képlet'' segítségével állapították meg.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2013. december 29., 09:26-kori változata

470-esek rajtja egy nemzetközi versenyen

A vitorlázás meghatározott szabályok szerint, vitorláshajókkal végzett sporttevékenység.

Rendkívül sokszínű sport. A paletta az egységes építésű, egy-vagy kétfős legénységgel menő kishajók kijelölt pályán rendezett belvízi versenyeitől a hatalmas többtestűek földkörüli tengeri versenyeiig terjed. Több (általában tengerrel rendelkező) országban (pl. Franciaországban, az Egyesült Államokban Ausztráliában vagy Nagy-Britanniában tömegsportként és profi sportként is rendkívül népszerű. Olimpiai versenyszámként is találkozhatunk versenyvitorlázással, egyes kishajós osztályoknak rendeznek pályaversenyeket.

Története

A hajózás történetében évszázadokig a vitorlás hajó volt a meghatározó. A kereskedelmi és a hadi tevékenység során (amelyek sokszor nem is választhatók szét egyértelműen) a gyorsabb, jobban manőverező hajó előnyt élvezett, így a sebesség, a teljesítmény javítására való törekvés egyidejű a vitorlázással. Az első feljegyzett versenyre 1661-ben a Temzén került sor, II. Károly angol király és fivére, a yorki herceg között. A versenyt a király nyerte meg, 16m hosszú, 5,8 m széles Mary nevű hajójával. A hajó holland építésű yacht volt, innen eredeztetjük a kedvtelési célú vitorlások elnevezését (yacht) [1].

A 18. században a vitorlássport világszerte terjedt. 1720-ban alapították az első klubot (Water Club of the Harbour of Cork), ezt több hasonló követte Oroszországban, Svédországban, Németországban és az Egyesült Államokban. 1867-ben alakult meg az első magyar vitorlásegylet.

A kereskedelem, a hadiipar és a sport által támasztott igények egyaránt ösztönözték a műszaki fejlesztést. A 19. század tudományos eredményei hamar bekerültek a hajótervezés és hajóépítés eszköztárába, így a korábbi, tapasztalatokon alapuló építési mód helyett pontos tervezéssel készültek az egyre gyorsabb vitorlások. A kor meghatározó személyisége volt az amerikai Nathanael Herreshoff, több, mint 2000 (köztük öt Amerika Kupa győztes hajó) tervezője. A "bristoli varázsló" munkássága egyedülálló, az általa tervezett S-osztály hajói közül több még ma is versenyez, és nevéhez fűződnek olyan, a mai vitorlássportot meghatározó elemek, mint a modern csörlő, a spanner, az árboc hornyában futó lovasokhoz erősített és a az erőhatásoknak megfelelő irányban, szeletekből összeállított vitorla [2].

A 19. században még nem alakultak ki egységes osztályok. A hajók testének alakja és méretei, a rudazat és a vitorlázat között kisebb-nagyobb eltérések voltak. A különböző hajók teljesítményének összehasonlíthatósága érdekében előnyadásos versenyeket rendeztek, amelyeknél az egyes hajók hendikepjeit u.n. felmérési képlet segítségével állapították meg.

Jegyzetek

Források

  1. Tóth, Kálmán. Szélcsendben... Viharban..., 2. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Sport. ISBN 963 253 339 9 (1979) 
  2. Nathanael Herreshoff (angol nyelven) (html). Herreshoff Marine Museum. (Hozzáférés: 2013. december 29.)
  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap