„Szerkesztő:Rdavid/Versenyvitorlázás” változatai közötti eltérés
11. sor: | 11. sor: | ||
A kereskedelem, a hadiipar és a sport által támasztott igények egyaránt ösztönözték a műszaki fejlesztést. A 19. század tudományos eredményei hamar bekerültek a hajótervezés és hajóépítés eszköztárába, így a korábbi, tapasztalatokon alapuló építési mód helyett pontos tervezéssel készültek az egyre gyorsabb vitorlások. A kor meghatározó személyisége volt az amerikai Nathanael Herreshoff, több, mint 2000 (köztük öt Amerika Kupa győztes hajó) tervezője. A "bristoli varázsló" munkássága egyedülálló, az általa tervezett S-osztály hajói közül több még ma is versenyez, és nevéhez fűződnek olyan, a mai vitorlássportot meghatározó elemek, mint a modern csörlő, a spanner, az árboc hornyában futó lovasokhoz erősített és a az erőhatásoknak megfelelő irányban, szeletekből összeállított vitorla <ref>{{cite web| url = http://www.herreshoff.org/achof/nathanael_g_herreshoff.html| title = Nathanael Herreshoff| accessdate= 20131229| format = html| publisher = Herreshoff Marine Museum| language = angol}}</ref>. |
A kereskedelem, a hadiipar és a sport által támasztott igények egyaránt ösztönözték a műszaki fejlesztést. A 19. század tudományos eredményei hamar bekerültek a hajótervezés és hajóépítés eszköztárába, így a korábbi, tapasztalatokon alapuló építési mód helyett pontos tervezéssel készültek az egyre gyorsabb vitorlások. A kor meghatározó személyisége volt az amerikai Nathanael Herreshoff, több, mint 2000 (köztük öt Amerika Kupa győztes hajó) tervezője. A "bristoli varázsló" munkássága egyedülálló, az általa tervezett S-osztály hajói közül több még ma is versenyez, és nevéhez fűződnek olyan, a mai vitorlássportot meghatározó elemek, mint a modern csörlő, a spanner, az árboc hornyában futó lovasokhoz erősített és a az erőhatásoknak megfelelő irányban, szeletekből összeállított vitorla <ref>{{cite web| url = http://www.herreshoff.org/achof/nathanael_g_herreshoff.html| title = Nathanael Herreshoff| accessdate= 20131229| format = html| publisher = Herreshoff Marine Museum| language = angol}}</ref>. |
||
A 19. században még nem alakultak ki egységes osztályok. A hajók testének alakja és méretei, a rudazat és a vitorlázat között kisebb-nagyobb eltérések voltak. A különböző hajók teljesítményének összehasonlíthatósága érdekében előnyadásos versenyeket rendeztek, amelyeknél az egyes hajók hendikepjeit u.n. |
A 19. században még nem alakultak ki egységes osztályok. A hajók testének alakja és méretei, a rudazat és a vitorlázat között kisebb-nagyobb eltérések voltak. A különböző hajók teljesítményének összehasonlíthatósága érdekében előnyadásos versenyeket rendeztek, amelyeknél az egyes hajók hendikepjeit u.n. ''felmérési képlet'' segítségével állapították meg. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2013. december 29., 09:26-kori változata
A vitorlázás meghatározott szabályok szerint, vitorláshajókkal végzett sporttevékenység.
Rendkívül sokszínű sport. A paletta az egységes építésű, egy-vagy kétfős legénységgel menő kishajók kijelölt pályán rendezett belvízi versenyeitől a hatalmas többtestűek földkörüli tengeri versenyeiig terjed. Több (általában tengerrel rendelkező) országban (pl. Franciaországban, az Egyesült Államokban Ausztráliában vagy Nagy-Britanniában tömegsportként és profi sportként is rendkívül népszerű. Olimpiai versenyszámként is találkozhatunk versenyvitorlázással, egyes kishajós osztályoknak rendeznek pályaversenyeket.
Története
A hajózás történetében évszázadokig a vitorlás hajó volt a meghatározó. A kereskedelmi és a hadi tevékenység során (amelyek sokszor nem is választhatók szét egyértelműen) a gyorsabb, jobban manőverező hajó előnyt élvezett, így a sebesség, a teljesítmény javítására való törekvés egyidejű a vitorlázással. Az első feljegyzett versenyre 1661-ben a Temzén került sor, II. Károly angol király és fivére, a yorki herceg között. A versenyt a király nyerte meg, 16m hosszú, 5,8 m széles Mary nevű hajójával. A hajó holland építésű yacht volt, innen eredeztetjük a kedvtelési célú vitorlások elnevezését (yacht) [1].
A 18. században a vitorlássport világszerte terjedt. 1720-ban alapították az első klubot (Water Club of the Harbour of Cork), ezt több hasonló követte Oroszországban, Svédországban, Németországban és az Egyesült Államokban. 1867-ben alakult meg az első magyar vitorlásegylet.
A kereskedelem, a hadiipar és a sport által támasztott igények egyaránt ösztönözték a műszaki fejlesztést. A 19. század tudományos eredményei hamar bekerültek a hajótervezés és hajóépítés eszköztárába, így a korábbi, tapasztalatokon alapuló építési mód helyett pontos tervezéssel készültek az egyre gyorsabb vitorlások. A kor meghatározó személyisége volt az amerikai Nathanael Herreshoff, több, mint 2000 (köztük öt Amerika Kupa győztes hajó) tervezője. A "bristoli varázsló" munkássága egyedülálló, az általa tervezett S-osztály hajói közül több még ma is versenyez, és nevéhez fűződnek olyan, a mai vitorlássportot meghatározó elemek, mint a modern csörlő, a spanner, az árboc hornyában futó lovasokhoz erősített és a az erőhatásoknak megfelelő irányban, szeletekből összeállított vitorla [2].
A 19. században még nem alakultak ki egységes osztályok. A hajók testének alakja és méretei, a rudazat és a vitorlázat között kisebb-nagyobb eltérések voltak. A különböző hajók teljesítményének összehasonlíthatósága érdekében előnyadásos versenyeket rendeztek, amelyeknél az egyes hajók hendikepjeit u.n. felmérési képlet segítségével állapították meg.
Jegyzetek
Források
- ↑ Tóth, Kálmán. Szélcsendben... Viharban..., 2. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Sport. ISBN 963 253 339 9 (1979)
- ↑ Nathanael Herreshoff (angol nyelven) (html). Herreshoff Marine Museum. (Hozzáférés: 2013. december 29.)