„Állatövi fény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Lásd még: WP:FELÉP, átnevez |
|||
11. sor: | 11. sor: | ||
* [http://polaris.mcse.hu/honap_temaja/2005/200503 A tavaszi csoda: az állatövi fény] |
* [http://polaris.mcse.hu/honap_temaja/2005/200503 A tavaszi csoda: az állatövi fény] |
||
== |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
*[[Állatöv]] ([[Zodiákus]]) |
*[[Állatöv]] ([[Zodiákus]]) |
||
A lap 2013. december 22., 12:23-kori változata
Az állatövi fény az ekliptika mentén látható fényjelenség.
Kedvező körülmények esetén a sötét égbolton, az ekliptika és a horizont metszéspontja felett piramisszerű, az ekliptikához képest szimmetrikus, halvány foltként figyelhető meg. Fényessége a Nap iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül; a Naptól 90° távolságra már csak keskeny, igen halvány fényhíd formájában jelentkezik, de a Nap ellenpontja közelében ellenfényként ismét erősebben jelentkezik. A fényhíd és az ellenfény annyira halvány, hogy csak kivételesen jó látási viszonyok esetén észrevehető. Az állatövi fényt egyébként is csak nagyon tiszta, sötét éjszakákon lehet látni, és különösen a trópusokon, ahol az ekliptika merőleges a horizontra. Mérsékelt övi területekről legjobban február-márciusban napnyugta után, illetve szeptember-októberben napkelte előtt lehet megfigyelni.
Az állatövi fény létrejöttét az okozza, hogy a Naprendszer egészét kitöltő interplanetáris anyag részét képező apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű porszemcséken visszaverődik a napfény. Mivel a porszemcsék igen ritkásan helyezkednek el (a Föld közelében átlagosan 10 részecske/km³), ezért a jelenség általában rendkívül halvány.