„Vyšehrad” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Removed lead photo (was not of Vysehrad), moved other image to lead, inserted image of Vyšehrad cemetery arcade. |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
{{Világörökségi helyszín infobox| |
{{Világörökségi helyszín infobox| |
||
név=Prága történelmi belvárosa| |
név=Prága történelmi belvárosa| |
||
kép=Vysehrad as seen over the Vltava from Cisarska louka 732.jpg| |
|||
kép=Prague_from_Klementinum.jpg| |
|||
felirat= |
felirat=Vyšehrad a Moldva felől| |
||
ország=Csehország| |
ország=Csehország| |
||
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek| |
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek| |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
év=1992|}} |
év=1992|}} |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Czech-2013-Prague-Vyšehrad cemetery arcade.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Vyšehrad cemetery arcade]] |
||
'''Vyšehrad''' [[Prága]] egyik történelmi, az [[Újváros (Prága)|Újvárostól]] délre, a [[Moldva (folyó)|Moldva]] partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt. |
'''Vyšehrad''' [[Prága]] egyik történelmi, az [[Újváros (Prága)|Újvárostól]] délre, a [[Moldva (folyó)|Moldva]] partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt. |
||
A lap 2013. december 16., 09:21-kori változata
Prága történelmi belvárosa | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Csehország |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1992 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 03′ 52″, k. h. 14° 25′ 04″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 52″, k. h. 14° 25′ 04″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vyšehrad témájú médiaállományokat. |
Vyšehrad Prága egyik történelmi, az Újvárostól délre, a Moldva partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt.
A folyó felé meredeken leszakadó 42 méter magas dombon a legfontosabb és legismertebb építmény a vár, melynek alapítása a 9-10. századra vezethető vissza, egyes vélemények a mai Prágát alkotó városrészek közül a legrégebben alapítottnak tekintik. A fokozatosan kiépülő vár a Přemysl-dinasztia alatt királyi székhelyként is szolgált. A Hradzsin kiépültével azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, és IV. Károly alatt véglegesen elvesztette kiemelt rangját.
A 14. században a terület a husziták birtokába került ideiglenesen. A romló állapotú váron a 17. században kezdtek nagyszabású átalakításokat: a harmincéves háború után a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak létre az osztrák hadsereg számára.
Ma a negyed a cseh fővárosba látogató turisták kedvelt célpontja, elsősorban a dombot uraló, 19. században épített neogót stílusú Szent Péter és Pál templom, valamint a mellette fekvő sírkert miatt, ahol többek között Antonín Dvořák, Alfons Mucha, Bedřich Smetana és Jan Neruda is nyugszik. A területet 1962-ben nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.
Források
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp.)