„Maldív-szigetek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Népesség aktualizálása |
→Turizmus: Nádtetős villa egy resort szálloda. |
||
| 232. sor: | 232. sor: | ||
== Turizmus == |
== Turizmus == |
||
[[File:Thatched-roof villa in the Maldive Islands.jpg|thumb|Nádtetős villa egy resort szálloda.]] |
|||
[[File:Maldives 00234.JPG|thumb|]] |
|||
[[File:Maldives 01368.JPG|thumb|]] |
[[File:Maldives 01368.JPG|thumb|]] |
||
Az utóbbi években rohamosan fejlődött a turizmus, 2006-ban a nemzeti össztermék 30%-át adta.<ref>{{cite news |
Az utóbbi években rohamosan fejlődött a turizmus, 2006-ban a nemzeti össztermék 30%-át adta.<ref>{{cite news |
||
A lap 2013. december 14., 02:18-kori változata
| Maldív-szigetek | |||
| Dhivehi Raajjeyge Jumhooriyyaa ދިވެހިރާއްޖޭގެ ޖުމުހޫރިއްޔާ | |||
| |||
| Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Gavmii mi ekuverikan matii tibegen kuriime salaam (Nemzeti egységben üdvözöljük a nemzetet) | |||
 | |||
| Fővárosa | Malé | ||
 é. sz. 4° 10′ 48″, k. h. 73° 30′ 36″Koordináták: é. sz. 4° 10′ 48″, k. h. 73° 30′ 36″ | |||
| Legnagyobb város | Malé | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Mohamed Nasheed | ||
| Hivatalos nyelv | maldív | ||
| Az Egyesült királyságtól | 1965. július 26. | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 436 330 fő (2017)[1] | ||
| Rangsorban | 182 | ||
| Becsült | 317 280 [2] fő (2010. július) | ||
| Rangsorban | 182 | ||
| Népsűrűség | 1171 fő/km² | ||
| Vallások | iszlám | ||
| GDP | |||
| Összes | 2 557 millió USD (165.) | ||
| Egy főre jutó | 7324 USD | ||
| HDI (2007) | 0,771 (95.) – | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 298 km² | ||
| Rangsorban | 185. | ||
| Időzóna | Pakisztáni (UTC+5) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Maldív-szigeteki rúfia (MVR) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | mv | ||
| Hívószám | 960 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .mv | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maldív-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
|
| |||
A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.
A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte.
A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés fenyegeti.[3]
Földrajz
-
-
-
-
Egy a számtalan sziget közül
Domborzat
A Maldív-szigetek az Indiai-óceánon található, 19 szigetcsoportból álló lánc, délnyugatra Indiától és Srí Lankától. Észak-déli irányban kb. 800 km hosszan nyúlik el kicsivel az Egyenlítőn túlra.
A szigetek kialakulása
A Maldív-szigetek korábban Afrika és Ausztrália között félúton helyezkedtek el, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, valamint Ausztrália és az Antarktisz széthasadtak. A törésvonal mentén feltörő lávából tenger alatti hegységek alakultak ki, amelyet a korallok formáltak. A kialakult korallépítményekből szigetek alakultak ki, így jött létre a Maldív-szigetek.
Érdekesség, hogy a Guinness Rekordok Könyve szerint ebben az országban található a legalacsonyabban fekvő legmagasabb pont, tekintettel arra, hogy a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m tengerszint fölött.
Éghajlat
A globális felmelegedés egyik hatása a tengerszint-emelkedés, mely a szigetcsoportot veszélyezteti. Tuvalu, Carteret-szigetek és a Barbados is hasonló problémákkal küzd. 2009. október 17-én a kormány az óceánban tartotta az ülését, ezzel hívta fel a figyelmet, hogy el fog tűnni az országuk.[4] A szigeteken – elhelyezkedésüknek megfelelően – trópusi éghajlat uralkodik. A hőmérséklet többnyire csak éjszaka csökken 25 °C alá.
Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: a délnyugati monszun májustól októberig tart, az északkeleti monszun novembertől áprilisig tart. A délnyugati monszun júniusban és júliusban általában szelet és intenzívebb csapadékot hoz.
Élővilág, természetvédelem
A szigetek legjellegzetesebb fafajtája a kókuszpálma, amelyet a csavaros pálma, majd a mangó követ.
Állatvilágát a gyík, a gekkó, a holló, a gém, a sirály és természetesen a halak alkotják.
A vízalatti világ egyik leghatalmasabb lakója, a planktonnal táplálkozó cetcápa igen gyakori a szigetek környékén.
Történelem
Kb. i. e. 500 körül Dél-Indiából indoárják vándoroltak be, akik benépesítették a szigeteket. A buddhista vallást gyakorolták. Őket a malájok és a szingalézek követték, majd a 12. század közepén arab és perzsa kereskedők jelentek meg, akik a szigeten egy szultanátust alapítottak és bevezették az iszlám vallást. 1558-ban a portugálok foglalták el, akiket németalföldiek, franciák és angolok követtek a szigeteken.
1932-ben a Maldív-szigetek III. Sultan Mohammed Shamsudeen-től megkapja első alkotmányát.
A második világháború idején a nagyobb szigeteken angol haditámaszpontokat, valamint 1942-ben a Gan-szigeten egy katonai repülőteret hoztak létre.
1953 januárjától köztársaság lett, amelynek elnöki posztját a szultán egyik rokona töltötte be. Egy népszavazást követően 1954-ben ismét bevezették a szultanátust, ahol Mohammed Farid Didi lett a szultán.
1956-ban az Egyesült Királyság újabb katonai repülőteret létesített, de 1963-ban elhagyták a szigeteket.
1965-ben elnyerte függetlenségét, majd 1968-ban az ország – az Alkotmány megváltoztatásával – elnöki köztársaság lett. Ezzel végetért Didi szultán uralma. A kormányfő Amir Ibrahim Nasir lett.
A britek 1973-ban végleg elhagyták a szigeteket, mert a katonai repülőterekre vonatkozó használati jogosultságuk lejárt.
1988 novemberében maldív-szigetiek egy csoportja srí lankai tamil zsoldosok segítségével államcsínyt szervezett. A kormány segélykérésére 1988. november 3-án éjszaka az indiai légierő Agrából egy ejtőernyős zászlóaljat szállított megszakítás nélküli 2000 km-es repüléssel a Maldív-szigetekre. Az ejtőernyősök órákon belül helyreállították Maléban a kormány uralmát. A rövid, vértelen hadműveletben az indiai haditengerészet is részt vett.
2004. december 26-án az indiai-óceáni földrengést követő cunami nagy károkat okozott. A teljes kár meghaladja a 400 millió dollárt, a GDP 62%-a volt. A legmagassabb árhullám a jelentések szerint meghaladta a négy métert.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Államformája köztársaság. Alkotmányát 1998. január 1-jén léptették hatályba.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament, az 50 tagú Polgárok Gyűlése (Madzslisz) gyakorolja, melynek 42 tagját választják. Közülük 2 fő Mále, 2 fő pedig a 20 atoll képviselője. Nyolc képviselőt a köztársasági elnök nevez ki. A mandátumot mind a választott, mind a kinevezett képviselők 5 évre kapják.
A végrehajtó hatalom a parlament által titkos szavazással 5 évre választott köztársasági elnök kezében van, a választást népszavazással is megerősítik. Az elnök a parlamentnek felelős Kabinet segítségével kormányoz. A 20 atoll élén a köztársasági elnök által kinevezett egy-egy vezető (verin) áll; s az atollok közigazgatására külön minisztériumot szerveztek.
Igazságszolgáltatása az iszlám joggal áll összhangban. Bírósági szervezeti rendszere élén álló Felsőbíróságát 1980-ban alapították.
Politikai pártok
A szigeteken politikai pártok nincsenek.
Államfők
| Hivatalban | Név |
|---|---|
| 1903–1933 | III. Mohammed Shamsudeen |
| 1933–1944 | II. Hassan Nooraddeen szultán |
| 1944-1952 | Interregnum |
| 1953 | Mohammed Amin Didi elnök |
| 1953-1954 | Ibrahim Mohammed Didi elnök |
| 1954-1968 | Sultan Mohammed Farid Didi |
| 1968-1978 | Amir Ibrahim Nasir |
| 1978-2008 | Maumoon Abdul Gayoom |
| 2008 | Mohamed Nasheed elnök |
Közigazgatási felosztás
A Maldív Köztársaság 26 atollja összesen 1192 szigetre és 20 kerületre van osztva. Atollvezetők irányítanak, akiket az elnök választ. Male főváros a kormány irányítása alatt áll.
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A lakosság indiai, valamint szingaléz és maláj származású. Az őslakosok közül kb. 100-200 él még. A sziget összes lakója muszlim.
Az ország nyelve a szingalézzel (Srí Lanka hivatalos nyelve) rokon maldív nyelv, az írásuk arab eredetű. A lakosság az afrikából ideszármazott feketék, az ázsiából bevándorló arabok, és a Madagaszkárról ideérkezett malgasok keveredéséből jött létre. Forrás: A Világ Országai Nyír-karta Bt. 2008.
Szociális rendszer
Gazdaság
Általános adatok
A világ legszegényebb országai közé tartozik, annak ellenére, hogy egyes gazdasági ágak, különösen a turizmus, rövid idő alatt felfejlődtek.
A bruttó nemzeti össztermék 1997-ben 321,55 millió dollár, illetve lakosonként 1180 dollár volt.
Egy-egy szigeten 200-300 ember lakik, a szigetek önellátóak, így csak a főbb élelmiszereket, a rizst és a teát importálják Indiából.
A korallok mészkövet biztosítanak, amelyet építőanyagként használnak fel.
Gazdasági ágazatok
1998-ban a foglalkoztatottak 25%-a a mezőgazdaságban és a halászatban, 22%-a az iparban, 53%-a a szolgáltatásokban dolgozott. A GDP 17%-át a mezőgazdaság és a halászat, 19%-át az ipar, 64%-át a harmadik szektor állítja elő.
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság főbb terményei a köles, a manióka, a rizs, a banán, az ananász, a narancs és az édesburgonya. A fő kulturnövény a kókuszpálma, évi 13-15 ezer tonna kókuszdiót termelnek, melyet élelmiszerként hasznosítanak és exportálnak is. Az állattenyésztés jelentéktelen A halászat – különösen a tonhal, a tőkehal és a bonító – a gazdaság rendkívül fontos ága. A zsákmány évi 100-110 ezer tonna. A pálmafákat rengeteg dologra hasznosítják: olaj, cukor, ecet, tüzelőfa, kötél, csónak és házak építőanyaga.
Ipar
Az ipari termelés szerény mértékű és a fővárosban összpontosul. Főként a hal- és kókuszfeldolgozásra, rizshántolásra, olajütésre koncentrálódik. Az általánosan elterjedt kézműipar csónak- és halászháló-készítéssel foglalkozik.
Kereskedelem
A szigetek közötti kapcsolatot a hajózás biztosítja. Szerény kereskedelmi flottával (kb. 60 hajó 85000 BRT űrtartalommal) rendelkezik. Külkereskedelme erősen deficites, az import értéke (185 millió USA dollár) cirka a triplája az exporténak (59 millió USA dollár). A kivitel főbb tételei: 83% hal és halkonzerv, 10% kókuszdió és kopra. A behozatal 49%-a fogyasztási cikk, 25%-a gép, 10%-a kőolajtermék. Jelentősebb külkereskedelmi partnerek: Nagy-Britannia, Japán, Srí Lanka, Szingapúr és az USA.
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Az egykori agrárország gazdaságának kiemelkedő ágazata ma már az idegenforgalom. Az egyenletesen meleg klíma, a tiszta levegő és víz, a jó fürdőzési lehetőségek a lakosság számát meghaladó külföldit vonzanak. A GDP 60%-a az idegenforgalomból származik.
Közlekedés
Autók és utcák csak két helyen, a fővárosban ill. Fuvamullah-szigeten találhatók. Bal oldali közlekedés van, amit a britektől örököltek.
Az országban két nemzetközi repülőtér található: a Malé International Airport a Hulhulé-szigeten és a Gan International Airport a Gan-szigeten.
A legfőbb közlekedési eszköz a hajó.
Kultúra
Vallás
A hivatalos vallás az iszlám szunnita ágazata. Ennek ellenére az iszlám előtti anyaistennő tisztelete is megmaradt.
Az iszlám szerinti imaidők: napfelkelte előtt 1 órával; délben; délután 3:30 körül; naplementekor; kora este. Ezekre az időpontokra a mudhim hívja fel a figyelmet, aki manapság a tévében jelzi az ima idejét a hívőknek, ilyenkor a műsort megszakítják. Az üzletek és hivatalok az imák idején 15 percre bezárnak.
Az egy holdhónapig tartó Ramazán ünnepe (máshol Ramadán néven ismert) minden évben más időpontban kezdődik, mivel egy bizonyos újhold feltűnéséhez igazodik. A Ramazán ideje alatt a hívőknek napkeletétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni és szexelni. Az evés és ivás tiltása alól mentesülnek a kisgyerekek, a terhes vagy menstruáló nők és az úton lévők. Ez az időszak a nem hívők számára is megterhelő, mert (a nyaralóhelyeken kívül) napközben zárva vannak a teázók és kávéházak, a hivatalok rövidebb munkaidőben vannak nyitva. A látogatók számára kerülendő az evés, ivás, dohányzás a nyilvános helyeken, illetve az ünnep résztvevői jelenlétében, mivel mindezek sértők a számukra. Sok helyen bőséges reggeliket rendeznek napfelkelte előtt, vagy késő esti vacsorát tartanak. A Ramazán vége, a Kuda Eid nagy ünnepnek számít.[5]
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények
Tudomány
Művészetek
Hagyományok, néprajz
Gasztronómia
Turizmus
Az utóbbi években rohamosan fejlődött a turizmus, 2006-ban a nemzeti össztermék 30%-át adta.[6]
A nyaralóhelyek többsége a hivatalos időhöz képest 1 órával előbbre állított órákat alkalmaz. A felsőrész nélküli fürdőzés vagy a meztelenség tilos. A fürdőhelyeken kívül tiltott az alkohol és a disznóhús fogyasztása.[5]
Sport
Olimpia
Ünnepek
július 26. nemzeti ünnep
Jegyzetek
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Hivatalos becslés
- ↑ Earth Atlas, 2010, p. 122.
- ↑ víz alatti kormányülés
- ↑ a b Lonely Planet: Maldives
- ↑ Ministry of Tourism and Civil Aviation. „Tourism Year Book 2007”, 2007. április 23. (Hozzáférés: 2008. február 4.)
Források
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 603–605. o. ISBN 963-9257-07-9
További információk
- Startlap linkgyűjtemény
- További információk a szigetvilágról
- Cikk a szökőárról
- Útleírás a matula.hu-n
- Maldív-szigeteki paradicsom (képek)
_without_national_boundaries.svg) Dél-Ázsia | |
|---|---|
.svg) Délkelet-Ázsia | |
.svg) Délnyugat-Ázsia | |
.svg) Észak-Ázsia | |
.svg) Kelet-Ázsia | |
.svg) Közép-Ázsia | |
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják | |
