„Izland” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Növény- és állatvilága: Add festői kép a galériában |
||
| 111. sor: | 111. sor: | ||
File:Iceland Hraunfossar 2.jpg|Hraunfossar-vízesés |
File:Iceland Hraunfossar 2.jpg|Hraunfossar-vízesés |
||
File:SulfurLake.jpg|Egy, a számtalan [[kén]]es tó közül |
File:SulfurLake.jpg|Egy, a számtalan [[kén]]es tó közül |
||
File:Seljalandsfoss (05-2005).jpg|Seljalandsfoss |
|||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2013. december 14., 02:07-kori változata
Izland, illetve hivatalosan az Izlandi Köztársaság, izlandiul: Ísland, illetve Lýðveldið Ísland (/ˈlið̠vɛldɪð̠ ˈisland/), egy szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra.
Földrajz
Domborzata
Izland az Észak-Atlanti-óceánban található. Az északi sarkkör a főszigettől kicsit északra lévő Grímsey-en áthalad (a szigeten található az ország legészakibb települése is). Grönlanddal ellentétben Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete.
Vulkáni sziget, amely az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság vízfelszín fölé emelkedő része. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.
A szigeten 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik[3]. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.
Nagyjából a sziget felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja. A 4790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek mérete 8500 km² és vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri.
A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A legnagyobb városok: Reykjavík (a világ legészakibb fővárosa), Akureyri, illetve Keflavík, ez utóbbi mellett található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere.
Legmagasabb pontja: Hvannadalshnúkur, 2119 m.
Vízrajza
Izlandon nincsenek hosszabb folyók, mert a sziget belseje száraz és hideg. A délnyugati országrészben, ahol a lakosság is tömörül, van néhány bővizű patak és látványos vízesések. Legfőbb folyója a Þjórsá.
Éghajlata
Északi fekvése ellenére a sziget éghajlata az Észak-atlanti-áramlás mérséklő hatása miatt kevésbé zord. A déli partvidék hűvös, óceáni klímájú sávjában sorakoznak a legcsapadékosabb térségek. A Vatnajökull déli előtere évi 7000–8000 mm csapadékot kap. A sziget belső, sziklasivatagos vidéke száraz, évi 150–250 mm-nyi esővel és hóval. A vízhálózat fiatal, a bővizű folyók esésgörbéje kiegyenlítetlen, a törések, lávapadok mentén szép vízesések robajlanak (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss).
Növény- és állatvilága
Izlandon négy nemzeti park található:
- Jökulsárgljúfur Nemzeti Park
- Skaftafell Nemzeti Park
- Snæfellsnes Nemzeti Park
- Þingvellir Nemzeti Park. - A nemzeti parkot 1930-ban alapították, egyrészt mert az izlandi nép számára történelmi szempontból ez a legfontosabb hely, másrészt mivel tektonikailag az egyik legérdekesebb pont a Földön. Jelenleg a világörökség része.
A világörökséghez tartozik Surtsey sziget is. Ez a Föld legfiatalabb szigete - egy tenger alatti vulkán volt, amely 1963. november 14-én emelkedett a tengerszint fölé. Jelenleg az élet megtelepedését tanulmányozzák rajta.
Izland területének központi részét gyér növénytakaró borítja. A vulkáni salakon, hamumezőkön havasi madárhúr, száratlan habszegfű, fűnemű fűz alkot párnanövényzetet. Ahol vastagabb a talaj, különböző fenyérek díszlenek. A 2-3 méter magas, főként molyhos nyírből álló husángerdők a 12. században még az ország területének 40%-át borították. Megritkult állományaik ma védettek.
A part menti csapadékos térséget zöld, legelőként hasznosított gyepszőnyeg fedi. Faunájára az északi fajok a jellemzőek, főként a tengeri állatok dominálnak. Az emlősfauna szegényes, a ragadozók közül a sarki róka és a betelepített amerikai nyérc, a patások közül csak a betelepített rénszarvas él itt. A tengerpartokon borjúfóka és kúpos fóka fordul elő. A madárvilágban a tengeri, illetve a parti madarak dominálnak (északi és jeges búvár, énekes hattyú, izlandi kerceréce, pehelyréce, sok sirályfaj). A ragadozó madarak közül a rétisas, a vadászsólyom és a kis sólyom költ a szigeten. Kétéltű és hüllő nem fordul elő. Izland természetes állatvilágában nem fordulnak elő jegesmedvék, de esetenként a sarkkör közeléből jégtáblákon leúsznak (ilyen például 2008. júniusában fordult elő.[4].
-
Tájkép a főváros közelében, Hvalfjörður -
A Kerið-vulkán krátere a főváros mellett -
Geotermikus medence, Bláa lónið -
Fagrifoss-vízesés -
Dettifoss-vízesés -
Hraunfossar-vízesés -
Egy, a számtalan kénes tó közül -
Seljalandsfoss
.jpg)
Nemzeti parkjai
A Jökulsárgljúfur Nemzeti Park Izland északi részén található és a Jökulsá á Fjöllum-folyó környékén helyezkedik el. A Dettifoss-vízeséstől északra fekszik. A Vatnajökull Nemzeti Park része lett 2008. június 7-én. E terület főleg kaotikus kanyonjairól és vulkanikus hegyeiről híres. Körülbelül nyolcezer évvel ezelőtt egy vulkán tört ki közvetlenül a folyó és a jégkorszaki jégtakaró alatt. Ez különféle vulkánkitöréseket és hatalmas áradást váltott ki, amely létrehozta a már említett zegzugos kanyonrendszert. A park központja az ún. Hljóðaklettar ( visszhangok sziklája). Az izlandi nevén Rauðhólar (vörös hegy) különleges színezetéről híres. Egy másik látnivaló az Ásbyrgi-kanyon, amely lópatkó formájú.
A Skaftafell Nemzeti Park szintén 2008. június 07-től része a Vatnajökull nemzeti Parknak. A park Kirkjubæjarklaustur és Höfn között, Izland déli részén helyezkedik el. A Skaftafell Nemzeti Parkot 1967. szeptember 15-én alapították, majd később kétszeresére nőtt területe. Manapság a park területe 4807 km2, amely Izland második legnagyobb nemzeti parkjává teszi. Itt található a Morsárdalur-völgy, a Kristínartindar-hegy és a Skaftafellsjökull-gleccser. A tájkép nagyon hasonló az Alpok egyes részeihez, de több ezer év alatt a Skeiðarájökull-, és a Skaftafellsjökull-gleccserek, az Öræfajökull-vulkán kitörései, valamint a Skeiðará-, Morsá- és a Skaftafellsá-folyók vize alaposan átformálták a vidéket. A jégsapkák alatt zajló vulkanikus utóműködések és vulkánkitörések időnként megolvasztják a felettük elhelyezkedő jégsapkát és úgy nevezett "gleccser folyamokat" hoznak létre, melyek a Skeiðará-folyó medrét alaposan leborotválták az idők során. a homokos parti pusztaság, az ún. Sandur a lezúduló olvadékvíz nyomán jött létre a gleccserek és a tenger között. A legutóbbi ilyen jégár 1996-ban volt. A Skaftafell Nemzeti Park főleg elviselhető éghajlatáról és napos nyári napjairól ismert az izlandi emberek körében. Errefelé természetes nyírfaerdő telepedett meg, aminek neve Bæjarstaðarskógur, amely rengeteg madárnak és sarki rókáknak ad otthont.
Történelem
Ókor
Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pütheasz említi, aki i. e. 330 és 325 között Massaliából (Marseille) indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál. Az utazásról készített beszámolójában Pütheasz említést tesz Ultima Thule szigetről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra. Valószínűleg Pütheasz nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelták és a norvégok már ebben az időben tudtak a sziget létezéséről.
Régészek római pénzérméket is találtak a szigeten az i. e. 3. századból. De ez sem feltétlenül bizonyítja, hogy rómaiak jártak a szigeten, mert egyesek feltételezései szerint a vikingek vitték Izlandra a pénzdarabokat. Az viszont biztos, hogy a 8. században ír szerzetesek érkeztek a lakatlan szigetre. Papey és Papafjörður nevek ezekre a szerzetesekre utalnak.
Középkor
850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja Feröer volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld (Snjórland) nevet. Néhány évvel később a svéd Gardar körbehajózta a szigetet, és visszatérve a kontinensre csupa jót mesélt az újonnan lelt szigetről.
Később a szigetre érkezett a norvég Flóki Vilgerðarson, de csalódnia kellett, mert a sziget közel sem olyan barátságos arcát mutatta, mint ahogy azt Gardar leírásából sejteni lehetett. El is hagyta a szigetet, amit ő jégföldnek, azaz Ísland-nak nevezett.
874-ben a mai Ingólfshöfði-nél kötött ki Ingólfur Arnarson, majd a part mentén hajózott tovább, és telepedett le a mai főváros helyén. A helyet ő nevezte el Reykjavíknak, ami füstös öblöt jelent. Arnarson igazi viking volt, aki kényszerűségből hagyta el Norvégiát, mivel összeütközésbe került a norvég uralkodóval, Széphajú Haralddal. Sok követője akadt, a következő 50 évben egyre többen érkeztek Norvégiából, de ezzel párhuzamosan írek és skótok is megtelepedtek a szigeten. Ezeket a betelepüléseket követően újabb jelentős számú népesség már nem érkezett a szigetre. Nagyjából 100 év kellett ahhoz, hogy a vikingek, írek, skótok keveredjenek, és egy új északi nép, az izlandi létrejöjjön. Ekkor körülbelül 15 000 ember élt a szigeten.
Eközben 930-ban létrehozták a világ első parlamentjét, az Alþingit. Ennek az oka az volt, hogy Arnarsonék elégedetlenek voltak az otthoni (norvégiai) politikai berendezkedéssel, ezért semmiképpen nem akartak királyságot a szigeten. Fogalmuk sem volt, hogy az új rendszer milyen lesz, de azt gondolták, hogy csak jobb lehet, mint a félelmetes korábbi.
Az Alþingi két hétig tartó üléseinek nyaranta Þingvellir adott helyet. Nem csak a politikai ügyek színtere volt, hanem sokkal kiterjedtebb társadalmi esemény lett. Házasságok és komoly üzletek köttettek a politikai eseményekkel párhuzamosan.[5]
980 körül több kísérlet is történik Izlandon a kereszténység elterjesztésére, de az első misszionáriusokat többnyire megölték.
982-ben a gyilkosság miatt Izlandról száműzött Vörös Erik (Eiríkur Rauðe) eljut Grönlandra.
1000 körül a norvég király Olaf Tryggvason nyomására az izlandiak felveszik a kereszténységet. Érdekes megemlíteni, hogy amikor a törvénymondó az Alþingiban kihirdette a norvég király üzenetét, akkor csak egy kisebb összetűzés után sikerült elfogadni a javaslatot. Így is bizonyos ősi törvényeket megőriztek. A 13. század elején belső viszályok alakultak ki az országban. Ennek köszönhetően 1262-ben az izlandiak elismerik a norvég király, Hakan Hakansson uralmát.
1281-ben a norvég király új törvénykönyvet vezetett be, a Jónsbók-ot, amely kimondta, hogy Izland Norvégia része.
1300-ban, 1341-ben és 1389-ben is kitört Dél-Izland vulkánja, a Hekla, amely komoly pusztítást végzett mind a lakosság, mind pedig az állatállomány körében.
1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó katolikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt ölték meg, ugyanis az izlandi papok nem tartották a cölibátust.
Újkor
A 16. század végén 4 egymást követő nagyon kemény tél köszöntött Izlandra, melynek következtében 9000 lakos halt éhen.
1602-ben beköszöntött a dán kereskedelmi monopólium. A dánok nagyon olcsón vásárolták a halat az izlandiaktól, amit jó áron adtak tovább a kontinensen, cserébe az egyéb élelmiszereket drágán adták az izlandiaknak.
A különböző természeti csapások továbbra is sújtották a szigetet. Többször kitört a Hekla, a Katla és az Öræfi is. De az igazán nagy katasztrófát a Lakagígar (Laki-kráterek) kitörése okozta. Ez 1783-ban történt, a kitörés 10 hónapig tartott, melynek következtében mérgező köd fedte be Délkelet-Izlandot. A kitörést követően az állatállomány háromnegyede és Izland lakosságának ötöde elpusztult. Ezt még fokozták a következő évek földrengései és újabb nagyon zord telei.
1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþingi törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Ennek köszönhetően 1845-ben visszaállították az Alþingi eredeti jogait, 1855-ben pedig a dán kereskedelmi monopólium is megszűnt. Az autonómiával kapcsolatos törekvéseket a dánok elutasították, és Izlandot Dánia részének tekintették.
1874-ben saját alkotmányt kapott Izland. 1911-ben megalakult az első egyetem Izlandon, természetesen Reykjavíkban. 1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban állt Dániával. Ügyeit a hadügy és a külügy kivételével maga intézte.
Modern kor
1940. április 9-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően angol csapatok szálltak partra Izlandon, megelőzendő a németek bevonulását. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþingi vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikaiak váltották fel.
1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel voksolt, így 1944. június 17-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, míg 1949-ben a NATO-nak. Ez utóbbi szervezetnek alapító tagja.
1980-ban, a világon elsőként, Izland lakossága női államfőt választott. 2009. február 1-jén pedig beiktatták az első leszbikus miniszterelnöknőt.
2009. május 10-én Izland kormánya bejelentette, hogy népszavazást tartanak arról, hogy megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.[6] 2011. június 27-én kezdték meg végül a csatlakozási tárgyalásokat.[7]
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Izland elnöki köztársaság. Az ország nem tagja az Európai Uniónak. A 2008–ban kirobbant gazdasági világválság azonban súlyos csapást mért az izlandi gazdaságra, ezért felmerült annak a lehetősége, hogy Izland gyorsított eljárással, akár 2011-re az unió tagja legyen.[8][9] Jóhanna Sigurdardóttir szociáldemokrata kormányfő kezdeményezésére a parlament 2009. július 16-án döntött szűk többséggel a csatlakozási kérelem benyújtásáról, amelyre július 23-án került sor.[10] A csatlakozási tárgyalások ezt követően 2010 februárjában kezdődtek meg, majd egy 2011 végi vagy 2012 eleji népszavazást követően az ország reálisan nézve 2013-ra válhat az unió tagjává.[11][12]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Parlamentje, az Alþingi, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. Az Alþing 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, aki kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak közvetlenül. Ha csak egy jelölt van az elnökségre, akkor azt szavazás nélkül megválasztott elnöknek tekintik.[13]
Közigazgatási felosztás
Izland 104 önkormányzatra (hreppur) oszlik, amelyek a helyi ügyekkel (iskolák, közlekedés) foglalkoznak. Ezek (2003-as adatok alapján, zárójelben a népesség):
-
Reykjavík -
Kópavogur -
Hafnarfjörður -
Akureyri
|
|
|
Az önkormányzatok 23 megyét (sýslur) és 14 megyei jogú várost (kaupstaðir) alkotnak, de ez inkább csak történelmi felosztás. Közigazgatásilag az ország 26 elöljáróságra van felosztva, amely a rendőrség felett a legmagasabb rangú közhivatal (kivéve a fővárosban, ahol a rendőrparancsok magasabb rangú). Az elöljáróságok adminisztratív feladatokat látnak el, mint csődbejelentés, polgári házasságok stb.
Az ország 8 bírósági kerületre és 6 választókörzetre oszlik.
Politikai pártok
Védelmi rendszer
A sziget nem rendelkezik önálló haderővel.[14] Védelmét a NATO keretén belül és egy kétoldalú megállapodás alapján az USA látja el. Az USA legnagyobb északi tengeri katonai légibázisa Izlandon, Keflavíkban volt, a bázist 2006-ban szüntették meg.
Népesség
Általános adatok
Az ország lakosságának 93%-a városokban él. A népességnövekedés 0,49%-os.
Vér- és DNS-vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szigetek eredeti férfilakosságának zöme Skandináviából érkezett, vagyis a vikingek utódainak tekinthető, míg az első női telepesek Skócia és Írország tengerparti részeiről származtak.[15][16]
Legnépesebb városok
Nyelvi összetétel, vallási összetétel
A lakosság 93,9%-a izlandi állampolgár. A legnagyobb nemzetiségi csoportok: dánok 1,3%, amerikaiak 0,7%, svédek 0,5%, németek 0,4%,egyéb 3,2%.
Az izlandi lakosok 93%-a evangélikus, 2%-a római katolikus, a maradék 5% pedig egyéb vallások híve.
Szociális rendszer
Izland eredeti lakossága viking és kelta eredetű. Ezt nagy biztonsággal állíthatjuk a korai telepesek írásos emlékei, illetve a genetikai és a vércsoportvizsgálatok alapján. Az egyik genetikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy az izlandiak férfi ősei többségében viking eredetűek, míg a női ősök többségében kelták voltak. (Am. J. Hum. Genet, 2001)
Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz genetikailag. Ezt kutatásoknál is kihasználják.
A kezdeti időktől a 19. század közepéig Izland lakossága 40 000 és 60 000 között ingadozott. Ezekben az időkben a hideg telek, a vulkánkitörések és a pestisjárványok sokszor tizedelték a lakosságot. Az első népszámlálás 1703-ban volt, ekkor 50 358 lakosa volt a szigetnek. Az életkörülmények rohamos fejlődésének köszönhetően 2006-ban a lakosság száma majdnem 300 000.
2004. évi adat szerint a lakosság 7%-a, vagyis 20 669 ember született Izlandon kívül.
Gazdaság
Gazdasága: ipari agrárország. A gazdaság főként a halászatra épül, ami az export 60%-át teszi ki, és a dolgozók 8%-át foglalkoztatja. Természeti erőforrások híján (leszámítva a bőséges geotermikus és hidroelektromos erőforrásokat) az izlandi gazdaság ki van szolgáltatva a hal világpiaci árváltozásának. A hal és halból készült termékek mellett további fontos exportcikk az alumínium és a vasszilikát.
Az egyetlen hazai nyersanyagra épülő iparág a cementgyártás. A legtöbb épület betonból készül; a fa drága, importálni kell, így csak ott használják, ahol feltétlenül szükséges.
A kormány és az izlandiak ellenzik az európai uniós tagságot, mivel attól tartanak, hogy azzal elvesztenék halászterületeik feletti ellenőrzésüket.
Izlandon több gyártó és szolgáltató iparág is fejlődésnek indult az utóbbi évtizedben, mint a szoftverfejlesztés, biotechnológia, és pénzügyi szolgáltatások. A turizmus szintén fejlődik, olyan különlegességekkel, mint az ökoturizmus vagy a bálnafigyelés.
Izland bankrendszere 2008. október elejére a pénzügyi csőd szélére került. Az ország vezetése az IMF-től való hitel felvétele mellett döntött.
Kereskedelem
- Exporttermékek: hal és halkonzerv, halliszt, bálnaolaj, hús, gyapjú, alumínium, fémipari cikkek
- Importtermékek: gépek, berendezések, járművek, energia, halászati felszerelés, közszükségleti cikkek
- Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán
Közlekedés
Izland közlekedésében jelentős szerepet játszik a part menti hajózás, míg a külkereskedelemben szinte egyeduralkodó a tengerhajózás (kereskedelmi kikötője 187000 BRT, 2004). Legnagyobb forgalmú kikötője Reykjavík ezen kívül még nyolc kikötője van az országnak. Vasútja nincs, a közutak hossza 12 950 km, ebből 8200 km aszfaltozott. Egyetlen nemzetközi reptere Keflavík, ezen kívül még 12 repülőtér van az országban.
Nyelv, írás
Az ország nyelve, az izlandi az indoeurópai nyelvcsalád északi germán csoportjához tartozik, közeli rokonai a dán, a feröeri, a norvég és a svéd.
Az izlandiak nagyon ragaszkodnak nyelvükhöz, és nagyon szépen megőrizték azt régi formájában. Komolyabb nehézségek nélkül tudnak olvasni sok száz évvel ezelőtti szövegeket, mert a nyelv annyira keveset változott. Guðbrandur Þórláksson (1542-1627) Sálmabók című művében azt írta, hogy a nyelvüknek nincs szüksége idegen szavakra. Ez persze technikai, gazdasági fejlődés miatt mára tarthatatlanná vált, de ennek ellenére az emberek tudatosan őrzik nyelvüket. Ennek egyik eszköze, hogy magas szinten oktatják az angol nyelvet.
Az izlandi ábécé, amely 32 betűből áll:
- A, Á, B, D, Ð, E, É, F, G, H, I, Í, J, K, L, M, N, O, Ó, P, R, S, T, U, Ú, V, X, Y, Ý, Þ, Æ, Ö
- a, á, b, d, ð, e, é, f, g, h, i, í, j, k, l, m, n, o, ó, p, r, s, t, u, ú, v, x, y, ý, þ, æ, ö
Névadási szokások
A nyelv ősisége már a nevekben tükröződik. Nincs családnév, a vezetéknév szerepét az apa keresztneve tölti be. Vagyis az apa keresztnevéhez hozzáteszik az s birtokos ragot, illetve a dóttir (lány), vagy a son (fiú) toldalékot. Ha tehát egy képzeletbeli Ólafur Grímssonnak Jón nevű fia születik, akkor Jón Ólafsson lesz a neve, míg ugyanennek az embernek Helga nevű lánya a Helga Ólafsdóttir nevet fogja kapni. Ma már külföldiek, ha megkapják az állampolgárságot, akkor megtarthatják eredeti nevüket, de korábban alkalmazkodniuk kellett ehhez a névadási szokáshoz.
Az izlandi nők nem vették és nem is veszik fel férjük nevét a házasságkötés után.
Oktatási rendszer és kultúra
Iskolarendszer
Kulturális intézmények
Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom: a híres izlandiak közé tartozik Halldór Laxness regényíró, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat 1955-ben. Lásd még: Óészaki irodalom, Izlandi költők, írók listája.
- Filmművészet
- Zene: Björk, a popénekes, a Sigur Rós, a Quarashi, az Óðmenn, a Stuðmenn és a Mezzoforte együttesek.
Ünnepnapok
- január 1.: újév
- március/április: húsvét
- május 1.: a munka ünnepe
- június: pünkösd
- június 17.: A függetlenség napja - nemzeti ünnep (1944)
- december 24.: szenteste
- december 25-26.: karácsony
- december 31. (délutántól): szilveszter
Sport
Olimpia
Az országnak eddig két ezüst- és két bronzérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág az atlétika.
- Bővebben: Izland az olimpiai játékokon
Labdarúgás
az Izlandi labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményeket. 1991-ben EB-selejtező tétmérkőzésen oda-vissza (Reykjavíkban és Budapesten is) legyőzte a magyar válogatottat.
Források
- ↑ Population in the end of the 4th quarter of 2019. Statistics Iceland
- ↑ Hivatalos becslés
- ↑ http://www.origo.hu/tudomany/20100415-vulkankitores-izland-eyjafjoll-hatalmas-fustfelho-muholdkep-legiforgalom-voros-naplementek.html origo.hu: Gyönyörű naplementék jönnek a következő hetekben
- ↑ MailOnline World News. First polar bear to swim to Iceland in 15 years is shot dead by police in front of sightseers (angolul)
- ↑ Kővágó Angéla: Viking vendetta a nemzetiségi sagákban. Élet és Tudomány, 2013/39.
- ↑ Népszavazás fog dönteni Izlandon az EU-csatlakozásról
- ↑ EU csatlakozási tárgyalás
- ↑ Ian Traynor; Valur Gunnarsson: Iceland to be fast-tracked into the EU (angol nyelven). The Guardian, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2009. január 30.)
- ↑ Izlandot felveszik az EU-ba (magyar nyelven). index.hu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2009. január 30.)
- ↑ Izland hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét az EU-hoz (magyar nyelven). index.hu, 2009. július 23. (Hozzáférés: 2009. július 23.)
- ↑ Iceland moves towards joining EU (angol nyelven). BBC News, 2009. július 16. (Hozzáférés: 2009. július 17.)
- ↑ Charles Forelle: Iceland Votes to Try Joining EU (angol nyelven). The Wall Street Journal, 2009. július 17. (Hozzáférés: 2009. július 17.)
- ↑ Vö. alkotmánya
- ↑ Iceland (angol nyelven). CIA – The World Factbook. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- ↑ Vikingek utódai élnek Izlandon (InfoRádió, 2009. január 25.)
- ↑ Helgason, Agnar et al. (2000). Estimating Scandinavian and Gaelic Ancestry in the Male Settlers of Iceland. American Journal of Human Genetics, 67:697–717, 2000.
- Midi Világatlasz, Nyír-Kartal és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
További információk
- Iceland.org - Icelandic Government's Information & Services
- Alþingi (Parlament)
- Izlandi.hu
- Reykjavík.lap.hu - linkgyűjtemény
- Érdekességek Izlandról (Világutazó)
 Dél-Európa | |
|---|---|
 Délkelet-Európa | |
 Észak-Európa | |
 Kelet-Európa | |
 Közép-Európa | |
 Nyugat-Európa |
|
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része | |
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) tagországok | ||
|---|---|---|
|  | |
| Tagok | |
|---|---|
| Társult tagok | |
 |
Ez a lap már inaktív, viszont a laptörténetek olvashatóságához továbbra is szükséges. Ne használd, és a tartalmán ne változtass! Ha kérdésed van a lap nyugdíjazásával kapcsolatban, a kocsmafalon tedd fel!  This Wikipedia page is currently inactive and is retained primarily for historical interest. |