„Chile” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Levédte a(z) Chile lapot: Kéretlen, nem idevaló tartalom ([Szerkesztés=Csak regisztrált szerkesztők] (lejár: 2013. november 17., 15:59 (UTC)) [Átnevezés=Csak regisztrált szerkesztők] (lejár: 2013. november 17., 15:59 (UTC)))
Godot13 (vitalap | szerkesztései)
30 szerkesztés
→‎Domborzat: Add festői kép a galériában Add scenic image to gallery
94. sor: 94. sor:
File:Río Baker 03.jpg|Rio Baker
File:Río Baker 03.jpg|Rio Baker
File:CapeHorn.jpg|[[Horn-fok]], az ország és a kontinens legdélebbi pontja
File:CapeHorn.jpg|[[Horn-fok]], az ország és a kontinens legdélebbi pontja
File:Laguna Miscanti (Antofagasta, Chile) 03.jpg|Laguna Miscanti, Antofagasta, Chile.
</gallery>
</gallery>


A lap 2013. december 14., 02:04-kori változata

Chilei Köztársaság
República de Chile
Chile zászlaja
Chile zászlaja		 Chile címere
Chile címere
Nemzeti mottó: Por la razón o la fuerza
(„Ésszel vagy erővel”)
Nemzeti himnusz: Himno Nacional de Chile
FővárosaSantiago de Chile
d. sz. 33° 26′, ny. h. 70° 40′Koordináták: d. sz. 33° 26′, ny. h. 70° 40′
ÁllamformaElnöki köztársaság
Vezetők
ElnökSebastián Piñera
Hivatalos nyelvspanyol
FüggetlenségSpanyolországtól
Kikiáltása1818. február 12.
Elismerése1844. április 25.
Tagság
Lista
A MERCOSUR, a Dél-amerikai Unió, az APEC, a CAN,
az ENSZ, a Latin Unió és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint19 458 000 fő (2021)[1]
Rangsorban60
Becsült16 800 000 fő (2008-os)
Rangsorban60
Népsűrűség21 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes145 205 millió dollár (40)
PPP: 196 401 millió dollár
Egy főre jutó8 864 dollár (52)
PPP: 12 983 dollár
HDI (2004)0,859 (38) – magas
Földrajzi adatok
Terület756 950 km²
Rangsorban38
Víz1,07%
Időzóna
(UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemChilei peso (CLP)
Nemzetközi gépkocsijelRCH
Hívószám56
Segélyhívó telefonszám
  • 131
  • 132
  • 133
  • 130
  • 134
Internet TLD.cl
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type L
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Chilei Köztársaság témájú médiaállományokat.

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak-déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja.

Földrajz

A térség műholdas képe

Fekvése, határai

Az ország egész területe a Csendes-óceán keskeny partvonala az Andok nyugati oldalán helyezkedik el. Chilét nyugatról végig az óceán határolja. Délen az amerikai kontinens legdélebbi pontjáig nyúlik le, itt egy nagyon rövid részen kiér az Atlanti-óceánra is a Magellán-szoros keleti oldalán, illetve a legdélibb részek tulajdonképpen az Atlanti- és a Csendes-óceán határán találhatóak.

Szárazföldön északon Peruval határos, északkeleten Bolíviával és keleten Argentínával.

Magáénak tekint az Antarktikán 1 250 000 km² területet. Ezt más országok nem ismerik el.

Domborzat

Chile domborzati térképe

Északon a Atacama-sivatag ásványokban gazdag, főleg rézben és foszfátban. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak-déli irányú kiterjedést számítva Chile a legnagyobb ország a földön.

1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala y Gómez-sziget. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrész a lakatlan Desventurados-szigetek és a Chilei antarktiszi terület, ahol a tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. A Húsvét-sziget manapság Chile tartománya. Sala y Gómez szigetcsoport kisebb szigetei, San Ambrosio és San Felix szintén Chiléhez tartoznak, de csak helyi halászok laknak ott szezonálisan. Ezek a szigetek azért nevezetesek, mert ezekre hivatkozva terjeszti ki Chile a területi vizeit messze a Csendes-óceánra.

Chile legmagasabb hegyei a következők:

Vízrajz

A folyók az Andokból folynak a Csendes-óceánba kelet-nyugati irányban, keresztül Chilén, tehát rövidek. A déli glaciális vidéken a fjordok mellett nagy tavak is kialakultak a legutóbbi jégkorszakban.

Chile folyói:

Chile tavai:

Északon a Sós–tavak fekszenek, melyeknek legnagyobbika a Salar de Atacama (3.000 km²). Tőle még északibb irányban terül el a világ egyik legmagasabb fekvésű tava, a Lago Chungará (21,5 km²), 4.500 m tengerszint felett.

A nagyobb és tájképileg szebb tavak Temuco városától délkelet felé Puerto Montt irányábann a következők:

Délen terül el a legnagyobb chilei tó, a Lago General Carrera (970 km², Aysén)), mely az argentin Lago Buenos Aires nyugati részét képezi.

Éghajlat

Az ország nagy észak-déli kiterjedéséből következően az időjárás változatos, nehéz általánosságban beszélni róla. Északon sivatagok vannak, délkeleten tundrák és gleccserek. A Húsvét-sziget éghajlata nedves szubtrópusi. Chile déli részén óceáni az éghajlat, a középső, sűrűn lakott vidékeken mediterrán. Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg: a nyár decembertől februárig, az ősz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertől novemberig.

Növény- és állatvilág

Lásd még: Kategória:Chile élővilága

Környezetvédelem

Az országban jelenleg 32 nemzeti park van.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Történelem

Bővebben: Chile történelme

A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben.

Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon császár által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.

A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok uralkodtak és mindig is jelentős volt a katolikus egyház befolyása. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879-1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.

A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Erős baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970-1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben.

Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerülek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.

Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.

Államszervezet és közigazgatás

Az elnöki palota, Santiago de Chile

Alkotmány, államforma

Az ország államformája elnöki köztársaság.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kormány Parlament Bíróság

Közigazgatási felosztás

Az ország 15 régióra van felosztva, melyek a következők:

A régiók élén az elnök által kinevezett intendáns áll. A régiók tartományokra (província) oszlanak, a tartományi kormányzót is az elnök nevezi ki. A tartományok községekre (communes) oszlanak, amelyeket tanácsok irányítanak. A polgármestert és a tanácsnokokat a lakosok választják négy évente.

Politikai pártok

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Védelmi rendszer

Bővebben: Chile hadereje

Népesség

Santiago de Chile, a főváros

Általános adatok

  • Városi lakosság aránya: 86%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 73 év, nőknél 80 év.
  • Népességnövekedés: 1,05%.
  • Írástudatlanság: 3,8%.

Legnépesebb települések

Bővebben: Chile városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Chillán modern katedrálisa
  • Népek: A lakosság 95,4%-a európai eredetű fehér.[2][3][4][5] A 4,6%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik (egyéb indiánok). Többségük a spanyol gyarmatosítók leszármazottja. Több európai országból is érkeztek bevándorlók, főleg olaszok. Ezenkívül németek vannak viszonylag jelentős számban, és magyar származásúak is élnek itt.
  • Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, és ez a legfőbb beszélt nyelv is.
  • Vallások: A lakosság 55%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 24%-a névleges keresztény, 10%-a ősi vallások híve, 2%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Santiago pénzügyi központja

Általános adatok

  • Gazdasága: ipari ország.
  • Hazai össztertmék (GDP)/fő: 10 100 USD (2002].
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 34%, szolgáltatások: 56%.
  • Munkanélküliség: 9,2%.
  • Munkaerő: 5 900 000 fő.
  • Infláció: 2,5% (2002).

Gazdasági ágazatok

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

A mezőgazdaság fő területe a Hosszanti-völgy (szőlő, alma, citrusfélék, füge, dió, búza). Az állattenyésztést a takarmánytermesztésen alapuló szarvasmarha- és juhtenyésztés képviseli. Jelentős halászflottával rendelkezik.

  • Ipar: Bányászat – Energiagazdálkodás – Feldolgozó ipar

Chile gazdaságának igen fontos összetevője a bányászat. Kőolaj és földgáz mellett jelentős réz, szén, vasérc, mangán, arany és ezüst-lelőhelyek is vannak az ország területén. Mindezek közül a réz a legfontosabb.

  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
  • Exporttermékek: vas, réz, élelmiszer és mezőgazdasági termékek, papír, cellulóz, vegyipari termékek.
  • Importtermékek: nyersanyagok, közszügésgleti cikkek, gépek és berendezések, üzemanyag.
  • Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Japán, Egyesült Királyság, Brazília, Argentína, Kína.
  • A chilei GDP-változás 1951 és 2011 között
    A chilei GDP-változás 1951 és 2011 között
  • Az értéktőzsde épülete Santiagoban
    Az értéktőzsde épülete Santiagoban
  • Valparaiso kereskedelmi kikötője
    Valparaiso kereskedelmi kikötője
  • San Antonio kikötője
    San Antonio kikötője
  • Chuquicamata, a világ legnagyobb nyiltszíni rézbányája
    Chuquicamata, a világ legnagyobb nyiltszíni rézbányája
  • Rézérc, egy fontos exportcikk
    Rézérc, egy fontos exportcikk
  • Chilei merlot
    Chilei merlot

Közlekedés

Merino Benítez Nemzetközi Repülőtér terminálja, Pudahuel
  • Közutak hossza: 79 800 km
  • Vasútvonalak hossza: 6702 km
Bővebben: Chile vasúti közlekedése
  • Repülőterek száma: 71
  • Kikötők száma: 11

Turizmus

Salto del Laja
A Chilehez tartozó Húsvét-szigeti Moai

Látnivalók

  • Norte Chico
  • Santiago: Cerro San Cristóbal csúcsán található Szűz Mária szobra. Mercado Central, Plaza de Armas, Paseo Ahumada, Palacio de la Moneda, Museo de Santiago, Palacio de Bellas Artes.
  • Viña del Mar: tengerparti üdülőhely, Nemzeti Botanikus Kert.
  • La Serena

Oltás

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Kultúra

Pablo Neruda
Fájl:Diablada de La Tirana.jpg
Fiesta de La Tirana fesztivál
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok

Gasztronómia

A legfontosabb alapanyagok a tenger gyümölcsei, a marhahús, a friss gyümölcsök és a zöldségek.

A leghíresebb étel a lomo a lo pobre, amely egy óriási marhaszelet két tojással és chipsel a tetején. A parillada sem könnyű étel, de hihetetlenül finom, grillezett belsőségekből és véres hurkából áll. A curanto a harmadik chilei híresség, halszeletekből, csirkéből, bárányból, sertésből, marhából és burgonyából készítik.

A chilei borok fantasztikusak, de finom a pisco sour is, amely brandyből, citromléből, tojásfehérjéből és porcukorból készült koktél.

Ünnepek

Szeptember 18. - Nemzeti ünnep - a függetlenség napja 1810

Sport

A Nemzeti Stadion, Santiago

Olimpia

Az olimpiai játékok során kétszer csengett fel eddig a chilei himnusz, mindkettő az athén-i jákokon 2004-ben. A legeredményesebb sportág a tenisz.

Labdarúgás

A Chilei labdarúgó-válogatott igen eredményes. Többször is álltak dobogón a bajnokságok során, de eddig még nem nyertek vilgábajnoki címet.

Világbajnokság

Copa América kupa

Pánamerikai játékok

Jegyzetek

Forrás

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

Commons:Category:Chile
A Wikimédia Commons tartalmaz Chile témájú médiaállományokat.



A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Chile&oldid=14213884”